ÍH 2012.182

A TÁRSASÁG TAGJÁNAK IRATBETEKINTÉSI JOGA, ILLETŐLEG A KISEBBSÉGI JOGOK MEGSÉRTÉSÉRE ALAPÍTOTT TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A kérelmező - aki a kérelmezett társaságban 25%-os részesedéssel rendelkezik - az elsőfokú bíróságra 2011. november 18. napján érkezett kérelmében a Gt. 27. § (2) bekezdése, és a Ctv. 74. § (1) bekezdés d) pontja alapján kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást a kérelmezett céggel szemben. Kérelme indokaként előadta, hogy a Kft. ügyvezetője a kérelmező többszöri kérésére sem adott felvilágosítást a cég ügyeiről, nem bocsátotta a kérelmező, mint tag rendelkezésére a társaság könyveit...

ÍH 2012.182 A TÁRSASÁG TAGJÁNAK IRATBETEKINTÉSI JOGA, ILLETŐLEG A KISEBBSÉGI JOGOK MEGSÉRTÉSÉRE ALAPÍTOTT TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS
A Gt. 27. § (2) bekezdésére, illetve 49. §-ában szabályozott kisebbségi jogok valamelyikére alapított kérelem alapján lefolytatott speciális törvényességi felügyeleti eljárásokra is alapvetően a törvényességi felügyeleti eljárások általános szabályai alkalmazandók azzal a különbséggel, hogy az eljárás eredményeként a cégbíróság nem a Ctv. 81. §-ában meghatározott intézkedéseket alkalmazza [Gt. 27. §, 49. §, Ctv. 74. §].

A kérelmező - aki a kérelmezett társaságban 25%-os részesedéssel rendelkezik - az elsőfokú bíróságra 2011. november 18. napján érkezett kérelmében a Gt. 27. § (2) bekezdése, és a Ctv. 74. § (1) bekezdés d) pontja alapján kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást a kérelmezett céggel szemben. Kérelme indokaként előadta, hogy a Kft. ügyvezetője a kérelmező többszöri kérésére sem adott felvilágosítást a cég ügyeiről, nem bocsátotta a kérelmező, mint tag rendelkezésére a társaság könyveit és iratait. Állította, hogy az ügyvezető nem tett eleget a cégbíróság végzésében őt a taggyűlés összehívására kötelező rendelkezésének sem. Kérelméhez mellékelte a 2011. szeptember 30-ai taggyűlésről készült jegyzőkönyvet, valamint a kérelmező jogi képviselője által a céghez írt, az iratbetekintés biztosítását kérelmező, 2011. október 17-én, illetve 2011. november 3. napján kelt leveleket is.
A kérelmezett cég a cégbíróság felhívására tett nyilatkozatában a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem elutasítását kérte. Tagadta, hogy a 2011. szeptember 30-i taggyűlésen határoztak volna abban a kérdésben, hogy újabb taggyűlést hívnak össze, ez a felvetés csupán a kérelmező javaslataként hangzott el, de döntés e tárgyban nem született. A kérelmező a taggyűlésen kapott felhatalmazás alapján a kérelmezett cég könyvelését végző cégnél valamennyi iratba betekinthetett, azokról másolatot készíthetett. Álláspontja szerint a kérelmező a taggyűlés összehívásának kezdeményezésére vonatkozó jogát nem rendeltetésszerűen, hanem visszaélésszerű módon gyakorolja, a taggyűlés ismételt összehívását kizárólag abból a célból kezdeményezi, hogy a 2011. szeptember 30-i taggyűlésen határozattal elvetett azon indítványa, miszerint őt ügyvezetővé válasszák meg a tagok, ismét szavazásra kerüljön. Hivatkozott arra, hogy a kisebbségi tagot nem illeti meg az a lehetőség, hogy ugyanazon tárgykörben sorozatosan mindig újabb taggyűlések összehívását kezdeményezze mindaddig, amíg az ő akaratának megfelelő taggyűlési határozat nem születik.
A kérelmező a cégbíróságra 2012. március 21. napján érkezett előkészítő iratában az eredeti törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmét kiegészítette, és három pontban megjelölte azokat a kérdéseket, amelyeket a társaság taggyűlésének napirendi pontjaiként kért meghatározni. Arra is hivatkozott, hogy a Gt. 143. § (2) bekezdésének b) pontja alapján soron kívül is össze kellene hívni az ügyvezetőnek a taggyűlést, mivel a társaság ellen végrehajtási eljárás van folyamatban, a cég fióktelephelyén az áramszolgáltatást kikapcsolták a számlák nem fizetése miatt.
Az elsőfokú bíróság a kérelmet alaposnak találta, és az 5. sorszámú végzésével a Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontja szerint felhívta a céget, hogy 30 napon belül állítsa helyre a törvényes működését, és erről tájékoztassa a cégbíróságot. A kérelmezett céget kötelezte 50 000 Ft cégbírósági felügyeleti illeték felhívásra történő megfizetésére is.
Végzése indokolása szerint a cég működését azért találta törvénysértőnek, mivel a társaság nem biztosította a kérelmező, mint tag részére az irat-betekintési jogot. Ezért a társaság törvényes működése helyreállításaként az ügyvezetőnek 30 napon belül össze kell hívnia a taggyűlést a kérelmező 4. számú beadványában megjelölt napirendi pontokkal, és a cég haladéktalanul köteles a tag által konkrétan feltett kérdésekre felvilágosítást adni, illetve iratbetekintést engedélyezni. Megjegyezte, hogy ehhez azonban előbb a kérelmezőnek konkrétan meg kell jelölnie, hogy milyen iratokba kíván betekinteni.
A kérelmezett cég a végzés ellen benyújtott fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását, és a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem elutasítását, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság végzésének a hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak újabb eljárásra, és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Megismételte azt az álláspontját, hogy a kérelmező visszaélésszerűen gyakorolja a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére vonatkozó jogát. Előadta, hogy a 2011. szeptember 30-i taggyűlésen a kérelmező által felvetett kérdések megtárgyalásra kerültek, az iratbetekintés biztosított volt számára. Hivatkozott arra, hogy a kérelmezőnek néhány héttel ezelőttig nagyon széleskörű hozzáférése volt a társaság irataihoz, sőt a kérelmező felhatalmazás nélkül rendelkezési jogot is gyakorolt a könyveléssel kapcsolatos adatok felett, és jogait visszaélésszerűen gyakorolta. Utalt arra is, hogy a 2011. szeptember 30-ai taggyűlésen a tagok elvetették a kérelmezőnek azt az indítványát, hogy őt válasszák meg ügyvezetőnek. Változatlan körülmények mellett indokolatlan ebben a kérdésben ismételten, rövid idő eltelte után újabb taggyűlés összehívása.
Másodlagos fellebbezési kérelme körében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság végzése nem értelmezhető a tekintetben, hogy a cégnek a törvényes működés helyreállítása érdekében milyen intézkedést kell meghoznia, a taggyűlést milyen kérdések megtárgyalása érdekében kell összehívnia. A kérelmező beadványára utalás pontatlan ebben a tekintetben, mivel a kérelmező abban az irat-betekintési jog biztosításán túl egyéb kérdéseket is érintett.
A kérelmező a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, hogy a kérelmezett cég ügyvezetője jogszabálysértően tevékenykedik, éppen ezért a kérelmező egyedüli célja a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésével az ügyvezető elszámoltatása, megalapozottság esetén elmozdítása. Ezzel a tag nem visszaélésszerűen gyakorolja a jogait, hanem éppen ellenkezőleg, a tulajdonos gazdasági érdekeit érvényesíti. Vitatta, hogy a 2011. szeptember 30-ai taggyűlésen bármely felvetett kérdés megválaszolásra került volna. Állította, hogy az ügyvezető nem mérlegelheti azt, hogy erre irányuló kérelem alapján szükséges-e a taggyűlés összehívása.
A fellebbezés megalapozott.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 27. § (2) bekezdése szerint a vezető tisztségviselők kötelesek a tagok kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. Ha e kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében kötelezheti a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve a betekintés biztosítására.
A Gt. 49. § (1) bekezdése a kisebbségi jogok között szabályozza azt, a szavazatok legalább 5%-ával rendelkező tagokat megillető jogot, miszerint bármikor kérhetik a társaság legfőbb szervének az összehívását az ok és cél megjelölésével. Ha az ügyvezetés az indítványban foglaltaknak 30 napon belül nem tesz eleget, a gazdasági társaság legfőbb szervének ülését az indítványtevő tagok kérelmére, a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül a cégbíróság hívja össze, vagy az ülés összehívására az indítványtevő tagokat jogosítja fel.
A kérelmező a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmében - tartalma szerint - ezen két jogszabályhelyre alapítva kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást a kérelmezett céggel szemben.
A Gt. 27. § (2) bekezdésére, illetve a Gt. 49. §-ában szabályozott kisebbségi jogok valamelyikére alapított kérelem alapján lefolytatott speciális törvényességi felügyeleti eljárásokra is alapvetően a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) VI. fejezetében elhelyezett általános szabályok az alkalmazandóak azzal a különbséggel, hogy az eljárás eredményeként a cégbíróság nem a Ctv. 81. §-ában meghatározott intézkedéseket alkalmazza, hanem ha megalapozott a Gt. 27. § (2) bekezdése szerinti kérelem, akkor kötelezi a céget az iratbetekintés biztosítására, a Gt. 49. § (1) bekezdésére alapított kérelem alapossága esetén pedig vagy a cégbíróság összehívja a legfőbb szerv ülését, vagy erre feljogosítja az indítványtevő tagot.
Az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon nem ezeket, a Gt. 27. § (2) bekezdésében, illetve a 49. § (1) bekezdésében írt speciális törvényességi felügyeleti intézkedéseket alkalmazta, hanem a Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontja szerint, a kérelmezett céget kötelezte a törvényes működés helyreállítása keretében az indokolásban írt ezen intézkedések megtételére.
Az ítélőtábla azonban az eljárási szabálysértésen túl érdemben sem találta helytállónak az elsőfokú bíróság döntését.
A Gt. 27. § (3) bekezdése szerint a tagok rendeltetésszerűen kell, hogy gyakorolják az irat-betekintési jogukat, és ez a joggyakorlásuk nem sértheti a gazdasági társaság méltányos üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait.
A Gt. 27. § (2) bekezdésében szabályozott, a tagot megillető irat-betekintési jog gyakorlásának módját a bírósági gyakorlat egyértelműen meghatározta. Eszerint az irat-betekintési jogát gyakorló tagnak pontosan meg kell jelölnie az ügyvezetéshez intézett kérelmében, hogy mely iratokba kíván betekinteni. A társasági szerződés erre feljogosító rendelkezésének hiányában az irat-betekintési jog nem foglalja magában sem az iratok tag részére történő megküldésének, sem másolatok készítésének a jogát. A törvény csupán azt a jogot biztosítja a tagok részére, hogy az általa megjelölt iratokat a cég székhelyén - vagy az ügyvezető által megjelölt más helyszínen - megvizsgálja, azokról feljegyzéseket készíthessen.
A kérelmező kérelméhez mellékelt, a kérelmezett Kft. ügyvezetéséhez címzett, 2011. október 17-én és 2011. november 3-án kelt levelek nem tartalmazzák a betekinteni kért iratok ésszerű pontossággal való megjelölését, ennek hiányában a Gt. 27. § (3) bekezdésének rendelkezésére is figyelemmel nem volt elvárható, hogy az ügyvezetés döntsön a kérelemről. A tag irat-betekintési joga nem terjed odáig, hogy a társaság valamennyi irata a tetszése szerint a rendelkezésére álljon.
A kellően be nem azonosítható irat-betekintési kérelem alapján nem volt helye annak, hogy a bíróság megállapítsa a Gt. 27. § (2) bekezdése szerint azt, hogy az ügyvezető a jogszerű kérelemnek nem tett eleget, ezért az ez okból benyújtott törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet, mint megalapozatlant, törvénysértés hiányában el kellett volna utasítania az elsőfokú bíróságnak.
A kérelmező kérelmében a SZ.Y.K. Kft. törvénysértő működésének második okaként arra hivatkozott, hogy a társaság nem tesz eleget a 2011. szeptember 30-ai taggyűlésen meghozott taggyűlési határozattal előírt újabb taggyűlés összehívása iránti kötelezettségének.
A kérelemhez mellékelt taggyűlési jegyzőkönyv szerint - mint ahogyan erre a kérelmezett cég helytállóan hivatkozott - a taggyűlés 4.) napirendi pontja keretében a taggyűlés valóban nem hozott olyan határozatot, amely kötelezné az ügyvezetést újabb taggyűlés összehívására. A jegyzőkönyv csupán azt tartalmazza, hogy a kérelmező, mint tag javasolja, hogy a lehető legrövidebb időn belül újabb taggyűlést hívjon össze az ügyvezető, hogy ismételten megvitathassák a tagok a közös ügyvezetés bevezetését.
A Ctv. 74. § (1) bekezdés d) pontja alapján törvényességi felügyeleti eljárásnak akkor van helye, ha a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat. Abban az esetben, ha az ügyvezető a taggyűlés valamely határozatában foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, akkor ezzel a Gt. 22. § (4) bekezdésében írt kötelezettségét szegi meg - miszerint a vezető tisztségviselő a tevékenységét a jogszabályok, a társasági szerződés, és a társaság legfőbb szervének határozatai szerint köteles végezni -, amely miatt a társasággal szemben tartozik felelősséggel. Ez okból azonban a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárás nem indítható.
Nem volt megalapozott a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem a Gt. 49. § (1) bekezdése alapján sem. A kérelmező ugyanis nem igazolta, hogy az ügyvezetéshez intézett volna olyan, a taggyűlés összehívására irányuló, határozott kérelmet, amely megjelölte a taggyűlés összehívásának okát és céljait, azaz a megtárgyalni kért napirendi pontokat. A kérelmezőnek az ügyvezetéshez írt, fentebb már hivatkozott levelei csupán arra utaltak, hogy az ügyvezetés nem tett eleget a taggyűlés határozatának, amely határozatnak csak a kérelmező tulajdonított olyan tartalmat, hogy annak alapján az ügyvezetés köteles lenne újabb taggyűlés mielőbbi összehívására. Ilyen, a Gt. 49. § (1) bekezdése előírásának megfelelő indítvány hiányában pedig szintén nem lehetett megállapítani az ügyvezetés mulasztását, tehát a taggyűlés összehívásának elmulasztását sérelmező kérelem nem volt megalapozott.
Mindezen indokok alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 72. §-ának (2) bekezdésének utaló szabálya folytán a törvényességi felügyeleti eljárásban is megfelelően alkalmazandó, a Polgári perrendtartásról szóló többször módosított 1952. évi III. törvény (Pp.) 259. §-a, és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával megváltoztatta, és a törvényességi felügyeleti kérelmet a Ctv. 80. § (4) bekezdése alapján elutasította.
(Debreceni Ítélőtábla Cgtf. III. 30.405/2012/2.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.