adozona.hu
ÍH 2012.179
ÍH 2012.179
CÉG- ÉS VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSSEL KAPCSOLATOS BÍRSÁGOLÁS - PÉNZBÍRSÁG AUTOMATIKUS KISZABÁSA - BÍRÓSÁG MÉRLEGELÉSI JOGKÖRE CTV. 48. § (7) BEK. SZERINTI BÍRSÁGOLÁSNÁL - INDOKOLÁS TARTALMA BÍRSÁGOLÁSNÁL 2012. július 16. előtt a Ctv. 48. § (7) bekezdése szerinti esetben a pénzbírság alkalmazása automatikusan történt. A fenti időpont után azonban a megváltozott jogszabályszöveg értelmében a bíróságot már mérlegelési jog illeti meg e tárgyban, így a pénzbírság alkalmazásának indokait a határozatnak tartalmaznia kell [
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A B. Mérnöki Iroda Kft. 2012. április 12. napján cégalapítás bejegyzése iránti kérelmet nyújtott be a Cégbíróságon egyszerűsített cégeljárás keretében.
A cégbíróság a 2012. április 12. napján kelt végzésével a kérelmet elutasította.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a bejegyzési kérelem kitöltése nem felelt meg a jogszabályoknak, mert a 13. rovatban és 01. rovatban eltérő a természetes személy születési éve; a szerződésminta alapján készült létesítő okirat nem felel meg a jogsza...
A B. Mérnöki Iroda Kft. 2012. április 12. napján cégalapítás bejegyzése iránti kérelmet nyújtott be a Cégbíróságon egyszerűsített cégeljárás keretében.
A cégbíróság a 2012. április 12. napján kelt végzésével a kérelmet elutasította.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a bejegyzési kérelem kitöltése nem felelt meg a jogszabályoknak, mert a 13. rovatban és 01. rovatban eltérő a természetes személy születési éve; a szerződésminta alapján készült létesítő okirat nem felel meg a jogszabályban meghatározott szerződésmintának, a jogszabályban foglaltak szerint a mintából nem lehet kihagyni és nem lehet hozzáírni (preambulum és 11.1. pont utolsó mondata); valamint a törzstőke befizetéséről szóló nyilatkozat ellentétes a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 115. § (1) bekezdésével (a törvény nem ad lehetőséget a bejegyzést követő 8 napon belül történő rendelkezésre bocsátásra).
Mindezek alapján a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 48. § (7) bekezdése [helyesen (6) bekezdése] alapján a kérelmet elutasította.
Az ugyanezen a napon kelt 5. sorszámú végzésével a társaság jogi képviselőjét 50 000 Ft pénzbírsággal sújtotta. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a társaság bejegyzés iránti kérelmét a Ctv. 48. § (6) bekezdés f) pontja alapján elutasította, mivel a becsatolt törzstőke igazolás ellentétes volt a Gt. 115. § (1) bekezdésével, valamint a szerződés nem felelt meg a Ctv. mellékletében meghatározott szerződésmintának [Ctv. 48. § (5) bek.], abból kihagyni, abba beírni - hozzáírni - nem lehet. A Ctv. 48. § (7) bekezdése értelmében a (6) bekezdés f) pontja szerinti esetben a cégbíróság a jogi képviselővel szemben a 34. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazza, azaz 50 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja.
A cég által 2012. április 20. napján az általános szabályok szerint benyújtott ismételt bejegyzési kérelem folytán a cégbíróság - hiánypótlási eljárást követően - a 2012. május 30. napján kelt 14. sorszámú végzésével a társaságot a cégjegyzékbe bejegyezte.
Az 5. sorszámú végzés ellen a jogi képviselő fellebbezést nyújtott be, melyen érdemben annak megváltoztatásával a pénzbírság elengedését kérte. Indokolásul előadta, hogy az elsőfokú bíróság a törzstőke befizetéséről szóló nyilatkozatot félreértelmezte, az abban meghatározott 8 napos határidő nem a rendelkezésre bocsátásra, hanem arra vonatkozott, hogy ez alatt a határidő alatt fizeti be a cég a pénzt a bankszámlára vagy a pénztárba.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján jogszerűen sújtotta a társaság jogi képviselőjét 50 000 Ft pénzbírsággal.
A Ctv. 48. § (6) bekezdés f) pontja szerint a cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja, ha észleli, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek.
A (7) bekezdés kimondja, hogy a (6) bekezdés f) pontja szerinti esetben a cégbíróság a jogi képviselővel szemben a 34. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.
A Ctv. 34. § (2) bekezdése alapján a cégbíróság 50 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja azt, aki az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti.
Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság az 5. sorszámú végzése indokolásában két okot sorolt fel, ami a Ctv. 48. § (6) bekezdés f) pontja alapján történő elutasítás alapját képezte: a törzstőke igazolás jogszabállyal ellentétes tartalmát, valamint azt, hogy a szerződés nem felelt meg a Ctv. mellékletében meghatározott szerződésmintának, mert abból kihagyni, illetve abba beleírni, hozzáírni nem lehet.
A fellebbezésben a jogi képviselő ez utóbbi okra vonatkozó előadást sem tett.
A Gt. 11. § (4) bekezdése szerint a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, valamint a zártkörűen működő részvénytársaság esetén a társasági szerződés a Ctv. mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Ez esetben a társasági szerződés tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják. Mivel a bejegyzési kérelemhez mellékelt szerződésminta a Gt. 11. § (4) bekezdésének nem felelt meg, ezért önmagában ebből az okból is a 48. § (6) bekezdés f) pontja alapján helye volt a bejegyzési kérelem elutasításának.
A 2012. március 1. napjától július 15. napjáig hatályban volt és jelen ügyre alkalmazandó Ctv. 48. § (7) bekezdésének megfogalmazásából következik, hogy sem a Budapest Környéki Törvényszék Cégbíróságának, sem a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblának nincs mérlegelési jogköre atekintetben, hogy a Ctv. 48. § (6) bekezdés f) pontjának megvalósulása esetén a 34. § (2) bekezdésében meghatározott pénzbírságot alkalmazza-e. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság a pénzbírság összegét a jogszabályi minimumban határozta meg, annak mérséklésére sincs törvényes lehetőség.
Döntésén túl megjegyzi, hogy a 2012. CIV. törvénnyel módosított 2012. július 16. napjától hatályos Ctv. 48. § (7) bekezdése már akként rendelkezik, hogy a (6) bekezdés f) pontja szerinti esetben a jogi képviselővel szemben a 34. § (2) bekezdésében foglaltak akkor alkalmazandók, ha a bejegyezni kért adat vagy a benyújtott okirat súlyosan törvénysértő. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint tehát a pénzbírság alkalmazása már nem automatikus. Az elsőfokú bíróságot mérlegelési jog illeti meg, ezért pénzbírság alkalmazása esetén az indokolásának erre a kérdésre is ki kell terjednie.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését - annak helyes indokaira utalással - a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó 254. § (3) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgf. 47.068/2012/2.)