adozona.hu
BH 2012.11.274
BH 2012.11.274
I. Pp. 3. § (3) bekezdés szerinti tájékoztatásra a kereseti kérelem pontos tartalmához képest kerülhet sor. II. Oszthatatlan építési szerződés és részszámlázás [1952. évi III. tv. 3. §, 212. §, 213. §, 275. §, 2007. évi CXXVII. tv. 169. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes és a K. Kft. (a továbbiakban: Kft.) 2008. július 30-án kötött szerződést az E., V.-völgy 120 m2 pincehelyiségre nézve. A szerződés tárgya: pincehelyiség készítése három ütemben, a fizetés módja: átutalás részszámlánként. A III. ütemhez kapcsolódóan állította ki a Kft. a készpénzfizetési számlát, amelyben a termék (szolgáltatás) megnevezése "III. ütem szerződés szerint", a teljes érték 5 868 809 forint, áfa-tartalma 978 135 forint.
Az elsőfokú adóhatóság a 2008. október - 2008. dec...
Az elsőfokú adóhatóság a 2008. október - 2008. december hónapokra áfa adónemben kiutalás előtti ellenőrzést végzett a felperesnél. Az eljárás során helyszíni szemlét tartottak, megkeresték az E. Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Építésügyi Iroda Építési Hatósági Csoportját, megkísérelték beszerezni a Kft. iratait, nyilatkoztatták a számlakibocsátó gazdasági esemény időpontja szerinti ügyvezetőjét, a Kft. alkalmazottait. Az adóhatóság értékelése szerint számla nem felel meg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 169. § f) pontja, 127. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelményeknek, tekintettel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.) 166. § (2) és 165. § (2) bekezdéseire. Az elsőfokú adóhatóság határozatával a felperes értékesítéseihez és a Kft. által kibocsátott számlához kapcsolódóan 2008. IV. negyedévre 2 100 000 forint áfa adókülönbözet után 1 601 000 forint adóhiányt állapított meg, továbbá adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel.
Az alperes határozatával helybenhagyta az elsőfokú határozatot. Összegző értékelése szerint a számlázott gazdasági esemény pontos tartalma sem a számlából, sem a csatolt szerződésből, sem a nyilatkozatokból nem állapítható meg, azok ellentmondóak. A számla a kötelező tartalmi elemeket nem tartalmazza, a számlakibocsátó a munka elvégzéséhez szükséges alkalmazotti létszámmal nem rendelkezett, iratanyaga nem volt fellelhető, a számlakibocsátó alkalmazottai a munkavégzés tényét nem ismerték el.
Az I. és II. ütemre vonatkozó számlát az alperes a 2008. III. negyedév ellenőrzése során, az első fokon jogerős határozatában a perbelivel azonosan értékelte.
A felperes a 2008. IV. negyedévre vonatkozó alperesi határozat teljes körű bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, a kereset indokaiban azonban kizárólag a Kft. által kibocsátott számlához kapcsolódó megállapításokat vitatta.
A megyei bíróság az első tárgyaláson felhívta "a peres felek figyelmét a Pp. 3. §-ában és 8. §-ában foglaltakra, a jóhiszemű pervitelre és a rosszhiszemű pervitel jogkövetkezményeire"; tanúként hallgatta meg a felperes ügyvezetőjét és a Kft. volt ügyvezetőjét.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az alperes helyesen alkalmazta az Áfa. tv. 169. § f) pontját, valamint az Sztv. 166. § (2) bekezdését és 15. § (3) bekezdését, amikor a Kft. által kiállított számla alapján a felperes áfa-visszaigénylését nem minősítette jogszerűnek. A számla mind alaki-, mind tartalmi hiányosságokban szenved, az alperes helyesen utalt a Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 35.421/2001/4., illetve Kfv. I. 35.506/2006/4. számú eseti döntéseire. A kifogásolt IV. negyedévi számla nem szolgálhatott a visszaigénylés alapjául.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte, hivatkozással a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 275. § (4) bekezdésére.
Álláspontja szerint a jogerős ítélet a gazdasági esemény minősítése, a számla és a gazdasági esemény közötti kapcsolat tekintetében ellentmondásos. Az egysége ítélkezési gyakorlat szerint a szerződés jellegének megítélése szempontjából nem annak elnevezése, hanem tartalma az irányadó (BH 1981/510., EHB 2000/331., BH 2000/550., BH 2003/288.).
A Kft. ügyvezetőjének az alkalmazottakra vonatkozó nyilatkozatai nem ellentmondóak, az általános nyelvhasználatban az alkalmi munkavállaló alkalmazottat jelent, személyükre a vállalkozó munkavállalóinak nyilatkozataiból is okszerű következtetés vonható le. Nem értékelhető a felperes terhére a Kft. tulajdonosi szerkezetének megváltozása, felperestől nem várható el sem a számlakibocsátó iratainak megőrzésére, sem a foglalkoztatására vonatkozó vizsgálódás.
A részmunka minősítése kapcsán hivatkozott arra, az Áfa. tv. 169. § f) pontjához kapcsolódó miniszteri indokolás értelmében a törvény eleget tesz annak a közösségi jogi kívánalomnak, miszerint az adóalanynak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy milyen módon kívánja szabatosan megjelölni a számlában a nyújtott terméket, szolgáltatást.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági esemény vizsgálata nyomán vonta le következtetéseit. Ennek alapján helytálló az az ítéleti megállapítás, miszerint a számla formai szempontból sem felel meg az áfa-visszaigénylés alapjául szolgáló hiteles bizonylatnak, amit alátámaszt az is, hogy kétséget kizáróan nem tisztázott, hogy a számlával tanúsított gazdasági esemény az adott felek között jött volna létre. Hangsúlyosan hivatkozott arra, hogy a Kft. a vizsgált időszak bevallásai szerint sem foglalkoztatott alkalmi munkavállalókat. A számla tartalmi szempontból azért sem hiteles, mert nem volt megállapítható, hogy a számlán szereplő III. ütemben elvégzett munkák értéke megegyezik a számlán szereplő összeggel. E tekintetben a jogerős ítélet helytálló indokolást tartalmaz, melyet a felperes nem vitat.
A jogerős ítélet az alábbiak szerint nem alkalmas a felperes felülvizsgálati kérelmének érdemi elbírálására.
A Pp. XX. fejezetének hatálya alá tartozó közigazgatási perekben a bíróság az ítéletével vagy elutasítja a keresetet, vagy - a Pp. 339. § (1) bekezdésének megfelelően - a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, illetőleg hatályon kívül helyezés mellett a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. A bírósági felülvizsgálat irányát és terjedelmét mindenkor a kereseti kérelemhez tartozó indokok határozzák meg. A bíróság ítélete a közigazgatási perekben sem terjeszkedhet túl a kereseten [Pp. 212. § (1) bekezdés], de ki is kell merítenie valamennyi kérelmet [Pp. 213. § (1) bekezdés].
A Pp. 324. §-ának (1) bekezdése folytán a közigazgatási perekre is irányadó a Pp. 3. §-ának (3) bekezdése, mely szerint a bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni.
A felperes az első tárgyaláson szóban megerősített keresetében az alperesi határozat teljes hatályon kívül helyezését kérte. A bírósági felülvizsgálat irányát kijelölő indokai azonban csak a Kft. számlájához kapcsolódtak, jogerős ítélet is csak ebben a körben került meghozatalra.
Az első tárgyalás jegyzőkönyve tartalmazza a peres felek figyelmének felhívását a Pp. 3. §-ában foglaltakra, az eljárás és a jogerős ítélet tükrében azonban nem állapítható meg, hogy kiterjedt volna a Pp. 3. §-ának (3) bekezdésére.
Az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárási szabályok megsértése okán a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdés alapján, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak elsődlegesen köteleznie kell a felperest a kereseti kérelem pontosítására, annak bejelentésére, hogy a Kft. számláját meghaladóan kéri-e az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát, ha igen, milyen indokok szerint.
A kereseti kérelem pontosításának függvényében határozhatja meg a bíróság a per tárgyának az illetékről szóló 1990. évi XCIII. tv. 43. § (3) bekezdésére tekintettel alkalmazott 39. § (1) bekezdés szerinti értékét is. A per tárgyának értékeként az alperesi határozat perben vitatott fő követelése (a perbeli esetben a kereseti kérelemben vitatott megállapításhoz kapcsolódó adókülönbözet) veendő figyelembe.
A per tárgyának ismeretében kerülhet sor a Pp. 3. §-a (3) bekezdésének alkalmazására. Ennek során az elsőfokú bíróságnak tekintettel kell lenni arra, hogy az alperesi határozat mind alaki, mind tartalmi hiányosságokat megállapított a Kft. számlájával szemben, így a bizonyításra szoruló tényekről való tájékoztatásnak is ehhez kell igazodnia. Amennyiben a felperes a Kft. számláját meghaladóan is kéri az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát, úgy a tájékoztatásnak ezen elemekre is ki kell terjedni.
Az eljárás jelen szakaszában az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítás és a közigazgatási iratok alapján a szerződés oszthatatlansága kérdéseiben kétséget kizáró válasz nem adható, arra csak a Pp. 3. § (3) bekezdésén alapuló eljárást követően kerülhet sor. Az új eljárás szempontjai között a Kúria a következő iránymutatást adja a szolgáltatás oszthatatlan jellegének, és a részszámlázásnak a vizsgálatára.
Az építési szerződések esetén a Ptk. 403. § (2) bekezdése értelmében, ha a szolgáltatás természetéből más nem következik, a szolgáltatás oszthatatlan, ha azonban a felek a szerződésben a munka egyes részeinek átadás-átvételében állapodnak meg, a szolgáltatást oszthatónak kell tekinteni.
A Ptk. szabályainak alkalmazása azonban nem lehet automatikus, az adójogi következmények levonása feltételezi a szerződés valós tartalmának, a szolgáltatás tényleges természetének a meghatározását. Az oszthatatlan jellegre és a részszámlázásra irányadó ismérveket a Legfelsőbb Bíróságnak a jogerős ítéletben is megjelölt Kfv. I. 35.506/2006/4. számú és Kfv. I. 35.421/2001/4. számú ítéletei összefoglalták. Nem kerülhető meg - a Pp. 3. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatást követően, a felperesi indítványok figyelembevételével - annak vizsgálata, hogy mi következik a szolgáltatás természetéből, illetőleg, hogy a felek a munka egyes részeire nézve mire szerződtek, és ebben számvitelileg értékelhető módon állapodtak-e meg. A szerződés oszthatatlanságának általános elméleti alapvetései szerint vizsgálandó az is, hogy a szerződés III. pontjába foglalt gazdasági esemény a rendeltetését a célnak megfelelően akkor is betölti-e, ha az I., illetőleg II. ütemtől függetlenül értékelik.
Kiemelendő, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéleteinek alapjául szolgáló tényállásokkal szemben a perbeli esetben az utolsó fázisra tartozó III. ütem teljesítéséről van szó, ezért az érintett eseti döntésekhez képest az idő-előttiség semmiképpen nem áll fenn, továbbá nem állapítható meg a pénzügyi kiegyenlítés időbeni eltolódása, arra a perbeli esetben az adóhatóság nem is tett megállapítást.
Az alperesi határozat lényeges, a szerződő felek közötti teljesítés ellen szóló kifogást támasztott a Kft. alkalmazottai munkavégzésével szemben. Az új eljárás során - az egyéb alaki és tartalmi elemekre irányuló bizonyítási eljárás eredményéhez képest - a Kúria megfontolásra javasolja a per tárgyalásnak a Pp. 152. § (2) bekezdése szerinti felfüggesztését a Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 35.387/2010/8. számú végzésére tekintettel. A végzés előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett - egyebek mellett - abban a kérdésben, felróható-e a számla befogadójának, ha a számlakibocsátó nem teljesíti az alkalmazottak bejelentésére vonatkozó kötelezettségét. Az eljárás az Európai Unió Bírósága előtt C-324/11. számon van folyamatban.
(Kúria Kfv. I. 35.367/2011.)