adozona.hu
AVI 2012.9.105
AVI 2012.9.105
Amennyiben az ügyfél nem természetes személy, a Jöt. 114. § (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható [2003. évi CXXVII. tv. 114. § (1) és (2) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országos Borminősítő Intézet (továbbiakban: OBI) felügyelője 2006. május 4-én ellenőrzést végzett a felperes üzletében, és a készleten lévő, K. Z. egyéni vállalkozó által előállított 102 liter asztali fehérborból és 16 liter asztali vörösborból mintát vett. A vizsgálata eredményeként meghozott határozatában megállapította, hogy a fehér, illetve a vörösbor hamisított bor, alkoholtartama kukoricacukorból keletkezett, közforgalmazása tilos.
Az OBI az ügy iratait megküldte a Vám- és Pénzügyőr...
Az OBI az ügy iratait megküldte a Vám- és Pénzügyőrség Fővámhivatalának (a továbbiakban: elsőfokú hatóság), amely hatóság 2007. január 16-án tartott jövedéki ellenőrzést a felperes üzletében, amikor a hamisított borokból már nem volt készleten. E termékek származásának igazolására a felperes bemutatta az A. Kft. jövedéki engedélyes kereskedő által 2006. április 25-én és május 2-án kiállított számlákat.
Az elsőfokú hatóság a 2007. január 25-én kelt határozatával a felperest a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 115. §-ának (3) bekezdése alapján 354 000 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, mert hamisított bort birtokolt és értékesített.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2007. március 21. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében a másodfokú határozat megváltoztatását, és a kiszabott bírság törlését kérte.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint a Jöt. 115. §-ának (3) bekezdését a 114. § (2) bekezdésével összhangban, együttesen kell értelmezni és alkalmazni. A felperes a Jöt. 114. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint a jövedéki termék adózott voltát a beszerzési számlákkal igazolta, így a felelősségét kimentette.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését, és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Jöt. 114. §-ának (2) bekezdése és 115. §-ának (3) bekezdése téves értelmezésével hozta meg döntését. Az alperes lényegében fenntartotta és megismételte a határozatában foglaltakat.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a felperes keresetét elutasította.
A Jöt. tárgyi hatálya alá tartozik a bor, mert a Jöt. 3. §-ának (1) bekezdés d) pontja alapján jövedéki terméknek minősül. A Jöt.-ben külön fejezet rendelkezik a borról, meghatározva többek között a pontos fogalmát, előállításának, értékesítésének, szállításának, forgalmazásának szabályait.
A vámhatóság a felperesnél a Jöt 111. §-ában foglaltak szerint jövedéki ellenőrzést végzett, és a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján azt állapította meg, hogy értékesítés céljából a felperes által birtokolt jövedéki termék (bor) hamisított, azt nem a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény előírásainak megfelelően készítették.
A felperes e tevékenységének (hamisított bor birtoklása, értékesítése) a Jöt. 115. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján bírságfizetési kötelezettség a jogkövetkezménye, mert a cukorcefre, illetve a cukorcefréből alkoholtermék vagy a 2204, 2205, 2206 vámtarifaszám alá tartozó termék jogosulatlan előállítása, értékesítése, megvásárlása, birtokolása, továbbá - amennyiben külön jogszabály szerint minőségvédelmi bírság kiszabásának nincs helye - a bor külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérő előállítása vagy kezelése, illetve az így előállított vagy kezelt bor értékesítése, birtokolása, valamint a 86. § (2) bekezdésében megjelölt melléktermék jogosulatlan értékesítése, megvásárlása, birtokolása esetén literenként, illetve kilogrammonként 3000 forint, de legalább 100 ezer forint jövedéki bírságot kell kiszabni.
A felperes sem a közigazgatási eljárásban, sem a perben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 164. §-ának (1) bekezdésében foglalt bizonyítási kötelezettsége ellenére nem cáfolta meg a vizsgálat alá vont, általa értékesített, birtokolt bor hamisított voltát. A felperes jogsértő magatartása okán pedig a vámhatóságnak a Jöt. 115. §-ának (3) bekezdése alapján a jövedéki bírságot ki kellett szabnia.
A felperes a szankcionálása alóli mentesüléséhez a Jöt. 114. §-ának (2) bekezdés b) pontjára hivatkozott. A Jöt. 114. §-ának (1) bekezdése szerint a természetes személy - a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivételével -, amennyiben a) jövedéki terméket adóraktáron kívül előállít, illetve b) olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő vagy amelyet - import jövedéki termék esetén - nem vámkezeltek, a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot fizet. A (2) bekezdés b) pontja alapján az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni azt a jövedéki terméket, amelynek adózott voltát vagy adófelfüggesztés mellett történő szállítását birtokosa, szállítója, értékesítője, felhasználója számlával, egyszerűsített számlával, termékkísérő okmánnyal, borkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérő okmánnyal, vámokmánnyal, illetve más, hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani. A felperes vonatkozásában e jogszabályhely nem alkalmazható, mert a felperes nem természetes személy, továbbá, mert az általa csatolt beszerzési számlák jövedéki termék: bor megvásárlását tanúsítják, így nem igazolhatják a perbeli termék: a hamisított bor megvételét. Az elsőfokú bíróság ezzel ellentétes jogértelmezése téves.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.263/2008.)