adozona.hu
BH+ 2012.9.400
BH+ 2012.9.400
A hivatásos szolgálati viszonyban állók szolgálati ideje kedvezményes számítására való jogosultság nem pusztán a meghatározott szervezethez való tartozást, hanem a ténylegesen ellátott szolgálatteljesítést is figyelembe véve állapítható meg [1996. évi XLIII. tv. (Hszt.) 325. § (2) bekezdés, 329. § (1) bekezdés c) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1998. április 1-jétől fennálló hivatásos szolgálati viszonyában 2001. február 1-jétől az alperes Bűnüldözési Parancsnoksága állományában a Jogi és Igazgatási Osztály szolgálati helyen irodavezetőként teljesített szolgálatot.
A felperes szolgálati viszonyának kezdetétől nyomozói pótlékban részesült.
A felperes a szolgálati panaszának elutasítását követően benyújtott keresetében 1998. április 1-jétől kezdődően a szolgálati viszonyának 1,2-szeres szorzóval történő kedvezményes számí...
BH+ 2012.9.400 A hivatásos szolgálati viszonyban állók szolgálati ideje kedvezményes számítására való jogosultság nem pusztán a meghatározott szervezethez való tartozást, hanem a ténylegesen ellátott szolgálatteljesítést is figyelembe véve állapítható meg [1996. évi XLIII. tv. (Hszt.) 325. § (2) bekezdés, 329. § (1) bekezdés c) pont].
A felperes 1998. április 1-jétől fennálló hivatásos szolgálati viszonyában 2001. február 1-jétől az alperes Bűnüldözési Parancsnoksága állományában a Jogi és Igazgatási Osztály szolgálati helyen irodavezetőként teljesített szolgálatot.A felperes szolgálati viszonyának kezdetétől nyomozói pótlékban részesült.
A felperes a szolgálati panaszának elutasítását követően benyújtott keresetében 1998. április 1-jétől kezdődően a szolgálati viszonyának 1,2-szeres szorzóval történő kedvezményes számítására való jogosultságának megállapítását kérte. Igényének jogalapjaként a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 325. § (2) bekezdését jelölte meg, amelynek 2003. június 30-áig hatályos rendelkezése alapján álláspontja szerint önmagában a nyomozó hivatalhoz való tartozása, az ezt követően hatályos rendelkezések szerint pedig az általa ellátott nyomozati tevékenységre figyelemmel jogosult a szolgálati idő kedvezményes számítására.
Az alperes jogalap hiányában ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság a felperes álláspontjával szemben a Hszt. 2003. június 30-áig hatályos 325. §-ának (2) bekezdését akként értelmezte, hogy a jogalkotó az 1,2-szeres szorzó alkalmazására jogosító fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásokban szolgálatot teljesítők személyének meghatározásánál nem a szervezethez való tartozást, hanem a ténylegesen ellátott szolgálatot, és feladatot tartotta irányadónak. A felperesnek pedig ezen időszakra irányadó munkaköri leírása szerint a feladatát adminisztratív igazgatási titkársági feladatok tették ki, így például a posta érkeztetése, bontása, iktatókönyv vezetése, ügyiratok kivezetése, irattározás, határidők figyelembevétele, titkársági tevékenység végzése stb.
A munkaügyi bíróság a Hszt. 325. § (2) bekezdésének 2003. július 1-jétől hatályos normaszövege alapján sem találta megállapíthatónak a felperes jogosultságát a szolgálati idejének kedvezményes számítására, mivel a bizonyítási eljárás során feltárt adatok azt támasztották alá, hogy a Jogi és Igazgatási Osztályon szolgálatot teljesítő felperes nyomozati tevékenységhez kapcsolódóan egy-egy részfeladatot ellátott ugyan, azonban büntetőügy a nevére nem volt szignálva, nyomozati jogkört nem gyakorolt, nyomozati tevékenységet nem végzett. Mindezek alapján a munkaügyi bíróság azt a következtetést vonta le, hogy a felperes adminisztratív munkával járó irodai tevékenysége, függetlenül attól, hogy folyamatosan nyomozói pótlékban részesült, nem tekinthető a szolgálati idő kedvezményes számítására jogosító fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásnak.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereseti kérelmének helyt adó határozat meghozatalát kérte.
Érvelése szerint a Vám és Pénzügyőrség hivatásos állományára a Hszt. 325. § (2) bekezdése az általánostól eltérő szabályozást tartalmaz, és a 2003. július 1-jét megelőzően hatályos rendelkezés a határvámhivatalnoknál, a nyomozó hivataloknál, a kábítószer felderítési szervezetnél, valamint az őrszolgálat akció alosztályánál ténylegesen teljesített szolgálatot fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásban szolgálatot teljesítésként nevezte meg. Ennélfogva a jogalkalmazónak már nincs lehetősége mérlegelni, hogy a felsorolt szerveknél teljesített szolgálat valóban minden esetben fokozott igénybevétellel és veszéllyel jár-e vagy sem. 2003. július 1-jét követően a Hszt. 325. § (2) bekezdésének hatályos szövege annyiban változott, hogy a szervezeti változáson túl a törvény a nyomozati tevékenységet ténylegesen ellátók által teljesített szolgálatot is fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásban teljesített szolgálatnak minősítette. A felperes mindkét feltételnek megfelelt, mivel a Bűnüldözési Parancsnokság kábítószer felderítési hatáskört is kapott.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében fenntartotta azt a perben is kifejtett álláspontját, hogy a felperest a szervezethez való tartozás jogán nem illeti meg a szolgálati idő kedvezményes számítása. Utalt arra, hogy a felperes csupán nyomozati tevékenységhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat látott el, nyomozati tevékenységet nem végzett. Álláspontjának alátámasztására a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésére hivatkozott, és a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes a szolgálati idejének 1,2-szeres szorzóval történő kedvezményes számítását a perben 2003. július 1-jét megelőzően a Központi Bűnüldözési Parancsnokságon mint nyomozó hivatalnál teljesített szolgálata, 2003. július 1-jét követően pedig azzal az indokolással kérte, hogy ugyanitt nyomozati tevékenységet végzett.
Az eljárt bíróságoknak a felperes igényét a vonatkozó jogszabályok változásait figyelembe véve a mindenkor hatályos jogszabályok alapján kellett elbírálniuk.
A Hszt. 329. § (1) bekezdés c) pontja szerint a szolgálati viszonyban eltöltött időt 1,2-szeresen kell számítani a rendszeres csapatkiképzést folytató szervezetek állományának, harcálláspontokon, a föld felszíne alatt szolgálatot teljesítőknek, a büntetés-végrehajtási szervezeteknél a fogvatartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozó állomány tagjainak, valamint a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásokban szolgálatot teljesítőknek.
2003. június 30-ig a Hszt. 325. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezett, hogy a Hszt. 329. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásnak minősül a határvámhivataloknál, a nyomozó hivataloknál, a kábítószer felderítési szervezetnél, valamint az őrszolgálat akció alosztálynál ténylegesen teljesített szolgálat.
Kétségkívül, hogy ez utóbbi szabály a Hszt. XXIII. fejezetében a Vám és Pénzügyőrségre és a vám és pénzügyőrökre vonatkozik, azonban csak a Hszt. 329. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakkal együtt értelmezhető, így a szolgálati idő kedvezményes számítására való jogosultság nem pusztán a szervezethez való tartozáshoz, hanem a ténylegesen ellátott szolgálatteljesítéshez kapcsolódik. A Hszt. 329. § (1) bekezdés c) pontja ugyanis nem konkrét beosztásokat, hanem kifejezetten veszélyes és fokozott igénybevétellel járó szolgálatteljesítéseket sorol fel. Ebből következően a jogszabály utolsó mondata alapján általánosságban meghatározott "fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásokban szolgálatot teljesítőnek" is csak az minősíthető, aki az azt megelőző felsorolás szerinti minőséggel azonosan, ténylegesen fokozott igénybevételnek és veszélynek volt kitéve a beosztása ellátása során, azaz megfelelt a jogszabályban meghatározott együttes (fokozott igénybevétel és veszély) feltételeknek (BH 2010.193.). E rendelkezéssel összevetve a Hszt. 325. § (2) bekezdését, nem vonható le olyan következtetés, hogy önmagában a szervezethez való tartozás, a perbeli esetben a Központi Bűnüldözési Parancsnokságnál való szolgálatteljesítés önmagában alapot teremtene a szolgálati idő kedvezményes számítására.
A Hszt. 325. § (2) bekezdésében nevesített "ténylegesen teljesített szolgálat" ugyanis csak olyan szolgálatot jelenthet, amelynek teljesítése során fokozott igénybevétel és veszély jelentkezik, ilyet pedig a perben a felperes sem állított.
A Hszt. 325. §-ának (2) bekezdése 2003. július 1-jétől akként módosult, hogy a 329. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásnak minősül a határvámhivataloknál, a kábítószer felderítési szervezeteknél, az őrszolgálat akció alosztályánál ténylegesen teljesített szolgálat, valamint a nyomozati tevékenységet ténylegesen ellátók által teljesített szolgálat [megjegyzendő, hogy 2006. január 1-jétől a Hszt. 329. § (1) bekezdés c) pontjának utolsó fordulata fokozott igénybevétellel járó beosztásokban szolgálatot teljesítő végrehajtói feladatokat ellátó állományra változott].
A perben nem volt vitás, hogy a felperes a Központi Bűnüldözési Parancsnokság Jogi és Igazgatási Osztálya szolgálati helyen irodavezetői beosztásban teljesített szolgálatot. A bizonyítási eljárás adatai alapján ítéleti bizonyossággal megállapítható volt, hogy a felperes irodai munkát végzett, amelynek során esetenként látott el nyomozáshoz kapcsolódó részfeladatot, ténylegesen azonban nyomozati tevékenységet nem végzett, ilyet a perben nem bizonyított.
A fenti indokolásra tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában a Pp. 275. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Kúria Mfv.II.10.701/2011.)