adozona.hu
BH+ 2012.9.403
BH+ 2012.9.403
Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat nem minősül harmadik személy, illetve hatóság jóváhagyásának [1990. évi XCIII. tv. 3. § (3), (5) bek., 1997. évi 26. § (3)-(4) bek., 2003. évi XCII. tv. 172. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az M. Mezőgazdasági Termelőszövetkezet közgyűlési határozata elfogadta, hogy "az 1992. évi II. törvény alapján átalakul az 1992. évi I. törvény hatálya alá tartozó új típusú szövetkezetté". E törvények szerinti vagyonnevesítés során a felperes tulajdonába 7000 Ft értékű üzletrész került. E szövetkezet 1999. évben gazdasági társasággá történő átalakulásáról döntött, ennek során a felperes - 1999. március 31. napján - 28 000 Ft névértékű részvényhez jutott. A felperes az előzőekben említett ért...
BH+ 2012.9.403 Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat nem minősül harmadik személy, illetve hatóság jóváhagyásának [1990. évi XCIII. tv. 3. § (3), (5) bek., 1997. évi 26. § (3)-(4) bek., 2003. évi XCII. tv. 172. § (1) bek.]
Az M. Mezőgazdasági Termelőszövetkezet közgyűlési határozata elfogadta, hogy "az 1992. évi II. törvény alapján átalakul az 1992. évi I. törvény hatálya alá tartozó új típusú szövetkezetté". E törvények szerinti vagyonnevesítés során a felperes tulajdonába 7000 Ft értékű üzletrész került. E szövetkezet 1999. évben gazdasági társasággá történő átalakulásáról döntött, ennek során a felperes - 1999. március 31. napján - 28 000 Ft névértékű részvényhez jutott. A felperes az előzőekben említett értékpapírokat 2008. május 26. napján - névértéken - eladta a K. Mezőgazdasági Zrt. részére. A Zrt. - mint kifizető - az árfolyam nyereségből származó 28 000 Ft kapcsán személyi jövedelemadó (a továbbiakban: szja) és egészségügyi hozzájárulás (a továbbiakban: eho.) adónemekben összesen 10 920 Ft adóelőleg levonásáról rendelkezett.A felperes nem értett egyet a levonásokkal, ezért adómegállapítást kért.
A felperes kérelme alapján eljárt elsőfokú adóhatóság határozatában azt állapította meg, hogy a kifizető jogszerűen vonta le a felperestől az szja. és eho. adóelőleget.
A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 2010. június 22. napján hozott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését azzal indokolta, hogy a felperes által hivatkozott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 67. § (9) bekezdés ah) pontja nem alkalmazható az 1999. március 31-én juttatott részvényekre, mivel ezekhez a felperes "nem a már 1992. évben befejezett, 1992. évi II. törvény szerinti szövetkezeti átalakulás során jutott" hozzá. A szövetkezet az 1992. évi II. törvény alapján 1992. évben alakult át a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálya alá tartozó szövetkezetté. Az 1999. évi gazdasági társasággá történő átalakulás egy újabb, időrendben második átalakulás volt, és a jogszabály - kogens módon - csak és kizárólag az 1992. évi II. törvény szerinti átalakulás révén magánszemélynek ellenérték nélkül juttatott üzletrészre, részjegyre vonatkozik. A felperes részére nyereség felosztásból 1999. évben juttatott részvények 2008. május 26-án történt értékesítésekor keletkezett jövedelem, mint árfolyam nyereségből származó jövedelem az Szja. tv. 67. § (1) bekezdése szerint teljes egészében adóköteles, ezért az Zrt. által eszközölt szja és eho előleg levonás jogszerű volt.
A felperes keresetében az adóhatósági határozatok felülvizsgálatát kérte. Érvelése szerint a 2008. május 26-i értékesítésből keletkezett jövedelméből a kifizető jogtalanul vonta le szja. és eho. előleget. Kifejtette, hogy részvényeit névértéken (szerzési értéken) értékesítette, ezért nem keletkezett árfolyamnyeresége, az értékesítésből származó jövedelme adó- és járulékmentes.
A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja a következő volt:
Az alperes tévesen állapította meg a tényállás egy részét, mivel 1992. évi I. törvény 28. § (3) bekezdése az átalakulás szót kizárólag a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulása kapcsán használja, erre pedig 1992-ben nem került sor. Ebben az évben csak a szövetkezet elnevezését és alapszabályát módosították, továbbá vagyonnevesítésre, ennek során pedig üzletrészjuttatásra került sor. Érdemben azonban helytállóak az adóhatósági határozatok, mert a vonatkozó jogszabályok értelmében "csak a vagyonnevesítéskor juttatott üzletrészek és részjegyek tekinthetők névértéken történő beszerzésnek", ezt támasztja alá az 1993. évi CI. törvény 3. §-a és 3/A. §-a is. "E jogszabályhelyek értelmezése során juthat arra a megállapításra a jogalkalmazó, hogy a szövetkezeti törvényben meghatározott átalakulástól eltérő átalakulás fogalmat használ az Szja. tv. Ezen jogszabályhely átalakulásnak tekinti a szövetkezetek alapszabály változtatását, és a vagyonnevesítést követően az új típusú szövetkezetekre vonatkozó jogszabályoknak megfelelő szövetkezet létrejöttét is. Ez a következtetés levonható abból is, hogy csak a szövetkezet által juttatott szövetkezeti üzletrészt, részjegyet, ellenérték nélkül juttatott vagyoni értéket tekinti ellenérték fejébe megszerzett értékpapírnak". A jogvita eldöntésére irányadó rendelkezések szerint azonban a juttatónak minden esetben szövetkezetnek kell lennie, a juttatott vagyoni érték pedig olyan üzletrész, vagy részjegy lehet, amely a vagyonnevesítés során a szövetkezeti tagnak, vagy alkalmazottnak juttatható vagyoni érték elnevezése. Az Szja. tv. 69. § (9) bekezdés ah) és ai) pontjai is csak abban az esetben ismerik el az ellenérték nélkül megszerzett szövetkezeti üzletrész vagy részjegy esetében szerzéskori értéknek a névértéket, ha az értékpapírt - a hivatkozott jogszabályok alapján - a szövetkezet juttatta a megszerzőnek, és az átalakulás kifejezést is a szövetkezet alapszabály módosítására, illetőleg az új törvényi szabályozásnak megfelelő átalakítására vonatkoztatják. Az 1999. évi gazdasági társasággá történő átalakulás során juttatott részvény e törvényhelyek szerinti definíciókba nem fér bele, a részvényként részvénytársaságtól kapott értékpapírokra ezért nem vonatkoznak a jogszabályban írt szerzéskori érték szabályok. Az alperes tehát érdemben jogszerűen döntött akkor, amikor a részvények szerzéskori értékét nem névértéken számolta el.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte ennek hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Nem vitatta, hogy 1992-ben a termelőszövetkezet részéről nem történt átalakulás. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet nem felel meg az Szja. tv. 67. § (9) bekezdés ai) pontjában, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvényt módosító 1993. évi CI. törvény 3/A. § (2) bekezdésében, az 1991. évi XC. törvény 33. § (5) bekezdésében, APEH iránymutatásban és a 618/B/1992. számú AB határozatban foglaltaknak.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott részének hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárás során - tekintettel arra, hogy e körben a felek felülvizsgálati kérelmet nem terjesztettek elő - irányadónak tekintette, hogy 1992. évben nem került sor a törvényi rendelkezések szerinti átalakulásra, csak alapszabály- és elnevezés-módosítás, vagyonnevesítés, továbbá ennek keretében üzletrészjuttatás valósult meg.
A rendkívüli jogorvoslati eljárás során tehát a Kúriának már csak abban a jogkérdésben kellett döntenie, hogy az 1999. évben felperesnek juttatott részvények 2008. május 26-i értékesítéséből keletkezett jövedelem az Szja. tv. 67. § (1) bekezdése szerinti teljes egészében adóköteles, az szja. és eho. adóelőleg levonása alá eső jövedelem volt-e vagy sem. Ez utóbbi tekintetében a Kúria osztja a megyei bíróság ítéletében kifejtett jogi álláspontot, mivel az megfelel a jogerős bírói ítéletben nevesített, részletesen ismertetett, és a felperes felülvizsgálati kérelmében is hivatkozott Szja. tv. 67. § (9) bekezdés ah) és ai) pontjaiban, az 1993. évi CI. törvénnyel módosított a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 3/A. §-ában, 33. § (5) bekezdésében foglaltaknak. E törvényhelyek ugyanis - ahogyan arra a megyei bíróság is rámutatott - csak abban az esetben ismerik el - visszamenőlegesen - az ellenérték nélkül megszerzett szövetkezeti üzletrész vagy részjegy esetében szerzéskori értéknek az értékpapír névértékét, ha azt a szövetkezet juttatta a megszerzőjének. E jogszabályhelyek szerint a juttató csak a szövetkezet lehet, a juttatott vagyoni érték pedig üzletrész vagy részjegy. A részvényjuttatás - ahogyan arra az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében helytállóan hivatkozott - feltételezi azt, hogy a társasági forma már részvénytársaság, és részvényt nem szövetkezet, hanem a csak részvénytársaság tud juttatni a tag részére. Ebből következően a nem szövetkezet, hanem Zrt. által juttatott értékpapír (részvény) esetében nem állapíthatók meg az Szja tv. 67. § (9) bekezdései szerinti feltételek, tehát az, hogy a szerzéskori értéknek a névértéket kell tekinteni. Jelen ügyben a szövetkezet 1999. évi gazdasági társasággá történő átalakulása során a jogutódként létrejött Zrt. által juttatott részvény a jogszabályokban meghatározott fogalmakba, a felperes által is hivatkozott törvényi tényállásokba nem illeszthető bele. Részvényként részvénytársaságtól kapott értékpapírokra nem vonatkoznak a jogszabályban írt szerzéskori értékszabályok, ezért ezek eladásakor a kifizető jogszerűen járt el, és az alperes is törvényesen határozott akkor, amikor a részvények szerzéskori értékét nem a névértéken számolta el, és megállapította kifizető eljárásának jogszerűségét.
A felperes által hivatkozott APEH iránymutatás nem jogszabály, ezért ennek tartalmával a Kúria érdemben nem foglalkozott. Az AB határozat - a felülvizsgálati eljárásban nem vitatott tényállásra figyelemmel - jelen ügyre nézve nem tartalmaz iránymutatást.
A Kúria tehát azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel vitatott része nem jogszabálysértő, ezért azt - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján - hatályában fenntartotta. (Kúria, Kfv.V.35.454/2011.)