adozona.hu
AVI 2012.8.87
AVI 2012.8.87
Az egyesület nem cél szerinti, vállalkozási tevékenységére az adómentesség szabályai nem alkalmazhatóak (1996. évi LXXXI. tv. 20. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2004-2005. évre társasági adó és általános forgalmi adó bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. Az ellenőrzés eredményeként a 2007. febr. 19. napján kelt határozatával a felperes terhére társasági adónemben 382 000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, és kötelezte a felperest az adóhiány, adóbírság, késedelmi pótlék, továbbá 20 000 Ft mulas...
AVI 2012.8.87 Az egyesület nem cél szerinti, vállalkozási tevékenységére az adómentesség szabályai nem alkalmazhatóak (1996. évi LXXXI. tv. 20. §)
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2004-2005. évre társasági adó és általános forgalmi adó bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. Az ellenőrzés eredményeként a 2007. febr. 19. napján kelt határozatával a felperes terhére társasági adónemben 382 000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, és kötelezte a felperest az adóhiány, adóbírság, késedelmi pótlék, továbbá 20 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére.A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2007. október 26. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a felperes 2004. évben 15 990 296 Ft, 2005. évben 18 956 260 Ft bevételt ért el egyebek között napijegy és területi jegy, továbbá busa hal értékesítéséből, nyilatkozata szerint vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem ért el, társasági adóbevallást nem nyújtott be. Az alperes szerint el kell különíteni a felperes cél szerinti, és vállalkozási tevékenységét, illetve az e tevékenységekből származó bevételeket. A felperes alapszabálya, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 20. §-ának (1) bekezdés a) pontja, 6. számú mellékletének A/1-2. pontjai, a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 3. §-ának (1) bekezdése, 4. §-a alapján az alperes megállapította, hogy az a bevétel, amely olyan napi jegy vagy területi jegy eladásából származik, amelyet nem a felperes tagjai felé értékesítettek, vállalkozási tevékenységből származó bevételnek minősült, mint ahogyan a lehalászott busa értékesítéséből származó bevétel is. A vállalkozási tevékenységből befolyt bevétel pedig társasági adó köteles. A könyvek, nyilvántartások hiányos, előírttól eltérő vezetése miatt köteles a felperes az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 172. §-ának (1) bekezdés f) pontja alapján mulasztási bírság fizetésére.
A felperes keresetében az alperes határozatának a társasági adóra, és a mulasztási bírságra vonatkozó része hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint csak céltevékenységet végzett, ebből következően társasági adóköteles bevétele nem volt, és könyvvezetésében sem követett el mulasztást.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az adóhatóság a tényállást megfelelően tárta fel, a felperes alapszabályát helytállóan értékelte. A cél szerinti bevétel kizárólag az egyesületi tagok részére értékesített jegyből befolyó bevétel, a szövetkezet működése során a tagokkal azonos jogokkal, kötelezettségekkel más egyesület tagjai nem bírnak akkor sem, ha a felperesi szervezet országos felépítettségű horgász szövetség tagja. Az alapszabály 3. §-ának e) pontjában megfogalmazott korszerű halgazdálkodás keretében a horgászati szempontból értéktelennek minősülő busa lehalászása a nemes halállomány védelmét biztosítja, azonban a busa értékesítése bevételt eredményező vállalkozási célú tevékenység. A bevételeknek a nyilvántartásban el nem különíthető módon történő vezetésével a felperes megsértette az Art. 44. §-ának (1) bekezdését.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az alapszabálya, a Tao. tv. 1. §-a, a Korm. r. 3. §-ának (1) bekezdése téves értelmezésével jogsértő határozatot hozott. Lényegében megismételte és fenntartotta a keresetében foglaltakat.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 61. §-a, 62. §-ának (1) bekezdés a) pontja értelmében az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell az egyesület nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről.
Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 4/A. §-a, 6. §-ának (1) bekezdése szerint az egyesületre e törvény alkalmazásakor a társadalmi szervezetre vonatkozó szabályok az irányadók. A társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.
A felperes alapszabálya csak és kizárólag a H. Horgász Egyesületre vonatkozóan tartalmaz szabályokat, a saját tagjainak jogairól és kötelezettségeiről rendelkezik. Az alapító tagok az egyesület célját is a tagjai érdekében, illetve azok által teljesítetten határozták meg. Egyesületi cél a tagok horgászérdekeinek képviselete, a tag joga az egyesülettől horgászjegyet igényelni, annak birtokában területi jegyet váltani, és a feltüntetett területeken horgászni. A felperes tagjainak jogaival és kötelezettségeivel más egyesület tagjai nem bírnak, felperes alapszabálya cél szerinti tevékenység kapcsán jogot és kötelezettséget más egyesület tagjaira nem szabályozhat.
Az elsőfokú bíróság és az alperes a felperesi alapszabály alapján helytállóan állapította meg tehát, hogy cél szerinti tevékenységnek a felperes tagjai számára történt napi- és területi jegy értékesítése minősült, amelynek bevétele cél szerinti, nem társasági adó köteles bevétel. Az a bevétel pedig, amely nem a felperes tagjai számára történt napi- és területi jegy értékesítéséből, tehát nem cél szerinti, hanem vállalkozási tevékenységből származott, ezért adóköteles bevétel.
A Legfelsőbb Bíróság az alapszabály 3. §-ának e) pontja alapján - amely szerint az egyesület a célkitűzései érdekében a kezelésébe kapott vízterületeken korszerű halgazdálkodást folytat, és biztosítja a halállomány védelmét - egyet értett az elsőfokú bírósággal és az alperessel abban is, hogy a lehalászott busa értékesítése nem cél szerinti, hanem vállalkozási célú tevékenység.
Az adózót a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenységből (vállalkozási tevékenység) elért jövedelme után társasági adókötelezettség terheli [Tao. tv. 1. §, 5. § (1) bekezdés]. Az alperes helytállóan határozta meg a felperes nem cél szerinti, vállalkozási tevékenységét, amelyből származott bevételre - a Tao. tv. adómentességet szabályozó 20. §-ának (1) bekezdés a) pontjára, 6. számú mellékletére is figyelemmel - helytálló jogkövetkezményt, (adó és mulasztási bírság fizetési kötelezettség megállapítását) alkalmazta.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.311/2008.)