adozona.hu
BH+ 2012.8.353
BH+ 2012.8.353
Az adóhatóság törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése iránti jogosultságának jogi korlátai [2006. évi V. tv. (továbbiakban: 2006. évi Ctv.) 74. § (3) bek., 77. § (1) bek., 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) 122/A. § (1) és (2) bek., 2003. évi CXCII. tv. (Art.) 1. § (7) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2009. február 23-án a kérelmezett társaság elhatározta jogutód nélküli megszüntetését. A végelszámolási eljárás kezdő időpontjaként 2009. március 1-jét jelölte meg. Végelszámolását az egyszerűsített végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kezdte meg. A 2009. augusztus 5-én tartott gyűlésen azonban a tagok rendelkeztek a végelszámolásnak az általános szabályok szerinti tovább folytatásáról. E tényt a cégbíróság a 2009. augusztus 14-én kelt 13. sorszámú végzésével a cégjegyzékbe bejegyezte....
2010. május 11-én a kérelmezett cég adatváltozás bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő. Kérte a 2010. április 28-án tartott tagok gyűlésén elfogadott határozat alapján a társaság 1 600 000 Ft-nyi jegyzett tőkéjének 5 600 000 Ft-ra történt felemelésének a cégjegyzékbe bejegyzését. A cégbíróság a 2010. május 13-án kelt, és 2010. június 3-án közzétett 16. sorszámú végzésével elrendelte az adatváltozás bejegyzését.
2010. július 13-án a cég bejelentette a végelszámolási eljárás befejezését és kérte a cégjegyzékből törlését.
A cégbíróság a 2010. szeptember 2-án kelt 22. sorszámú végzésével a törlésre irányuló eljárást felfüggesztette, mert a cég tevékenysége felett ellenőrzési joggal rendelkező, illetékes adóhatóság a 2010. augusztus 13-án kelt átiratával tájékoztatta arról, hogy a társasággal szemben eljárást kíván kezdeményezni.
2010. augusztus 17-én az adóhatóság kérelmére cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárás indult a céggel szemben. Az eljárás kezdeményezője előadta, hogy a végelszámolási eljárás céljával összeegyeztethetetlen a jegyzett tőke felemelése. Jogi álláspontja az volt, hogy a társaságnak a jegyzett tőke felemeléséről hozott döntése és annak alapján az adatváltozás bejegyzésének elrendelése jogszabálysértő volt.
A kérelmezett cég a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése iránti kérelem elutasítását kérte. Arra vonatkozó jogszabályi tiltó rendelkezés hiányára hivatkozással vitatta, hogy a végelszámolási eljárás alatt a tagok nem voltak jogosultak dönteni a jegyzett tőke felemeléséről. Állította, hogy a pénzügyi forrás biztosítása a végelszámolási eljárás lezárásáig történő működés érdekében történt.
A cégbíróság a 6. sorszámú végzésével a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet hivatalból elutasította. A cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: 2006. évi Ctv.) 74. § (3) bekezdésére utalással kifejtette: törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására nincs mód, mert a cégbejegyzés alapjául szolgáló adat jogszabályba ütközése miatti jogorvoslatra a Ctv. 65-68. § szerinti perindítás útján lett volna lehetőség.
A kérelmező fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás során az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Egyetértett a fellebbezés azzal a részével, miszerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a kérelmező igénye érvényesítésére polgári peres eljárás keretében látott módot. A másodfokú bíróság rámutatott: a kérelmező a Ctv. 65. § (1) bekezdésében írt korlátozásra figyelemmel - miután a jegyzett tőke emeléséről szóló bejegyző végzés reá nézve rendelkezést nem tartalmaz - perindításra nem volt jogosult. Az elsőfokú bíróság által megjelölt indokból ezért, a kérelmének érdemi vizsgálat nélküli elutasítása nem volt helytálló.
A másodfokú bíróság a 2006. évi Ctv. 77. § (1) bekezdés b) pontjában, és annak ba) alpontjában írtak alapján is, - miszerint a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére általános jelleggel felruházott ügyész mellett, a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv, a jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében kezdeményezhet törvényességi felügyeleti eljárást, - vizsgálta az adóhatóság által előterjesztett kérelmet. Úgy ítélte azonban, hogy az adott ügyben nem volt jogosult a cégbíróság előtti eljárás megindítására. Ellenőrzési jogosultsága ugyanis kizárólag a cég tevékenysége felett áll fenn. A társaság kizárólagos autonómiájába tartozó azt a kérdést, hogy milyen vagyoni hozzájárulás mellett, milyen jegyzett illetve saját tőkével működik, nem vizsgálhatja. A másodfokú bíróság ez okból mégsem tartotta jogszabálysértőnek az elsőfokú bíróság törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet hivatalból elutasító végzését. Hangsúlyozta: az eljárást olyan fél kezdeményezte, aki arra nem volt jogosult.
Az adóhatóság a jogerős végzéssel szembeni felülvizsgálati kérelmében, elsődlegesen kérte az ítélőtábla végzésének hatályon kívül helyezését, és az ítélőtábla új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását. Másodlagosan kérte az ítélőtábla végzésének az elsőfokú bíróság végzésére kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság utasítását a törvényességi felügyeleti eljárás érdemi lefolytatására.
Előadta: az általa támadott jogerős határozat a 2006. évi Ctv. 74. § (2) bekezdését, 77. § (1) bekezdés b) pont, ba) alpontját sérti. Vitatta, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére nem volt jogosult. Állította, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 89. § (1) bekezdés a) pontja, 2. § (1) bekezdése, 71. § (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) jogvita eldöntése során irányadó 122/A. § (1) és (2) bekezdése értelmében, figyelemmel az Art. 85. §-ában foglaltakra is, a jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében, mint a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság kezdeményezte a törvényességi felügyeleti eljárást. Utalt arra, hogy a cég a végelszámolási eljárás alatt, a tagi kölcsön visszafizetésének elengedése miatt felmerült illetékfizetési kötelezettségét kívánta elkerülni. A felek valóságos szándékát igazolja, hogy az érintett tag a visszafizetett összeget nyomban a jegyzett tőke emelésére fordította.
A cég a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályban fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. A támadott jogerős végzés az alábbiakra tekintettel nem jogszabálysértő.
Az Áht. jogvita eldöntése során alkalmazandó 122/A. § (1) bekezdése szerint, az ellenőrzés során az adóhatóság, illetve a más bevételek beszedéséért felelős hatóság az államháztartást illető fizetési kötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az adózással és más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok megtartását. Az említett § (2) bekezdése kimondja: az (1) bekezdésben szereplő ellenőrzés kiterjed különösen a bejelentésre, a bevallásra, az adó-, járulék-, hozzájárulás- és egyéb fizetési kötelezettség megállapításra, a bizonylati rendre, a könyvvezetésre, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, a befizetési kötelezettség teljesítésére, a költségvetési támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzésére. Nem vitásan tévedett ezért a másodfokú bíróság, amikor az adóhatóság törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmének érdemi elbírálására a 2006. évi Ctv. 77. § (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontjában írt feltételek fennállásának hiánya miatt nem látott módot. A kérelmező ugyanis jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében, mint a kérelmezett cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság kezdeményezett cégbírósági eljárást.
A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Art. 1. § (7) bekezdése azonban azt tartalmazza: az adóhatóságnak a könyvekben rögzített gazdasági eseményeket valódi tartalmuknak megfelelően kell értékelnie. Ebből következik, hogy az adójogi jogkövetkezmények levonására a kérelmező által megjelölt esetleges jogszabálysértés esetén az adójogi eljárás során mód van. Ha úgy ítéli, hogy a tőkeemelésre a cég illetékfizetési kötelezettségének jogellenes elkerülése végett, színlelt jogügylettel került sor, az ebből eredő igényét a céggel szembeni közigazgatási eljárásban érvényesítheti. A 2006. évi Ctv. 74. § (3) bekezdése kizárja a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, ha az arra vonatkozó igény a 2006. évi Ctv. 65-70. §-ban meghatározott vagy más polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető. A jogerős végzés emiatt a jogszabályoknak megfelel. A törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának nem volt helye, az adóhatóság törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelme a 2006. évi Ctv. 74. § (3) bekezdése értelmében érdemben valóban nem volt elbírálható.
A Legfelsőbb - mindezekre tekintettel - a Ctv. 72. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős végzést hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Gfv.X.30.160/2011.)