adozona.hu
AVI 2012.7.81
AVI 2012.7.81
Az egyéni vállalkozóval szemben csak akkor lehet súlyosabb szankciót alkalmazni, ha a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytat (2003. évi CXXVII. tv. 114. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2007. február 23-án ellenőrzés alá vonták a felperesi cég tehergépkocsiját, amelyet a cég beltagja és bejegyzett képviselője, E. János vezetett. Az ellenőrzés alá vont gépkocsiban 20 310 doboz magyar adójegy nélküli cigarettát találtak az ellenőrök. A megismételt eljárásban az elsőfokú vámhatóság a felperes jövedéki törvénysértését állapította meg, és 59 230 750 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte azzal, hogy a gépjármű tekintetében külön végzésben fog rendelkezni. Az alperes határozat...
A felperes keresetében az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte, mivel a tényállást nem tisztázta, a jövedéki törvénysértést E. János magánszemély követte el, a felperes jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet nem folytat, így nem lehetett volna őt szankcionálni. Vitatta a gépjármű lefoglalásával, zárlat elrendelésével kapcsolatos eljárásokat is.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a vitatott tehergépkocsi a felperes tulajdonát képezte, azt E. János ügyvezető-igazgató vezette. A Jöt. 4. § a) pontja, 114. § (1) bekezdése, (2) bekezdés b) és c) pontja, (3) és (4) bekezdése alapján megállapította, hogy jogszerű volt a felperessel szemben a jövedéki bírság kiszabása. A jogszabály szerinti tényállást a felperesi gazdasági társaság az adózatlan jövedéki termék birtokban tartásával és szállításával valósította meg. Utalt arra, a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében kifejtette, hogy jövedéki bírság gazdálkodó szervezettel szemben is kiszabható. A bírságalappal kapcsolatban a vámhatóság határozata részletes indokolást és számítást tartalmaz. Részletesen kifejtette, hogy a gépkocsi lefoglalásával, az ingatlanok zárlatát elrendelő végzésekkel kapcsolatos felperesi hivatkozások jelen perben nem bírálhatók el.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését, és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát. Másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Továbbra is fenntartotta jogi álláspontját, hogy a felperest - mivel jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet nem folytatott - nem lehetett volna jövedéki bírsággal sújtani.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte a Jöt. szabályait a jövedéki bírsággal sújtható személy/gazdasági társaság körében.
A Jöt. 114. § (4) bekezdése alapján a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és más gazdálkodó szervezet (a Polgári Törvénykönyvről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény [továbbiakban: Ptk.) 685. § c) pont], amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységet folytat, a (3) bekezdés szerinti bírságalap ötszörösének, kereskedelmi mennyiség esetében tízszeresének megfelelő mértékű jövedéki bírság fizetésére köteles. A (4) bekezdés tehát a (3) bekezdésben alkalmazott kétszeres, illetve ötszörös szorzóhoz képest súlyosabb szankciót (ötszörös, illetve tízszeres szorzó) tesz kötelezővé, meghatározva, hogy ez kire vonatkozik. Ez a bekezdés két külön személykört határoz meg, egyrészt a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozóét és ettől elkülönítve a Ptk. 685. § c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetet. Ez utóbbi esetében azonban már nem szükséges, hogy a gazdálkodó szervezet jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytasson. Amennyiben a jogalkotó szándéka az lett volna, hogy a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytatáshoz kösse a súlyosabb szankció alkalmazását, nem kellett volna külön nevesíteni az egyéni vállalkozót, hiszen a Ptk. 685. § c) pontjában az egyéni vállalkozó is felsorolásra kerül. Ebben az esetben elegendő lett volna a "jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont]" szöveg megfogalmazás.
A jogszabályalkotó azonban a Ptk. 685. § c) pontjában felsorolt gazdasági szervezetek közül kivette és nevesítette az egyéni vállalkozót, és vele szemben csak akkor lehet a (4) bekezdés szerinti súlyosabb szankciót alkalmazni, ha a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytat. Amennyiben ilyet nem folytat, akkor a (3) bekezdés szerinti - a természetes személyre vonatkozó - szankciórendszer vonatkozik rá. A gazdálkodó szervezet esetében azonban minden esetben a súlyosabb szankció vonatkozik akár folytat jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet, akár nem.
Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság a Jöt. 4. §, 114. § (3) és (4) bekezdései alapján jogszerű döntést hozott, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Azt is helyesen állapította meg, hogy a gépjárművel kapcsolatos egyéb eljárások nem képezték, nem képezhették jelen eljárás tárgyát.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.236/2008.)