adozona.hu
AVI 2012.7.72
AVI 2012.7.72
Az adózó azzal, hogy több lakást vásárol, és több hitelt vesz fel, nem veszíti el az egy hitelszerződés adósaként egy lakás utáni adókedvezmény érvényesítésének lehetőségét [1995. évi CXVII. tv. 38. § (1) bek. d) pont]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2004. évben két lakást vásárolt, a D., K. u. 30. szám alatti lakás vételéhez (egyetemleges adóstársként) 5 200 000 Ft, a D., D. u. 34. I/8. számú lakás megvásárlásához 5 000 000 Ft hitelt vett fel. Felperes 2006. évben személyi jövedelemadó bevallása 106. sorában a D., D. u. 34. I/8. számú lakáshoz kapcsolódó lakáscélú hitele törlesztésére befizetett összeg kedvezményeként 120 000 Ft-ot érvényesített.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Regionális Igazgatósága (a továbbiakban:...
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2006. évre megtartott kiutalás előtti személyi jövedelemadó ellenőrzés megállapításai alapján a 2007. augusztus 13. napján meghozott határozatával a felperes terhére 143 262 Ft adókülönbözetet állapított meg, 116 694 Ft összeg kiutalását megtagadta, és kötelezte a felperest 26 568 Ft adóhiány, 274 Ft késedelmi pótlék és 71 631 Ft adóbírság megfizetésére. Indokolásában (egyebek mellett) megállapította, hogy a felperes által lakásvásárláshoz felvett hitelek együttes összege a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 38. §-ának (1) bekezdés b) pontjában maximált 10 000 000 Ft-ot meghaladta, ezért a hiteltörlesztéshez kapcsolódóan adókedvezményt nem érvényesíthet.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2007. november 19-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az első- és másodfokú határozat megváltoztatását kérte arra alapítottan, hogy az adókedvezmény érvényesítése és az adó-visszaigénylés jogszerű volt.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az adóhatóság az Szja. tv. 38. §-ának (1) bekezdés b) pontját helytállóan értelmezte, mert a felperes hitelállománya a 10 000 000 Ft-ot meghaladta, és megfelelő jogkövetkezményt alkalmazott.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság és az adóhatóság az Szja. tv. 38. §-ában foglaltakat tévesen értelmezte, ezért döntésük jogsértő.
Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét, továbbá az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és a másodfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.
Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról megalkotott 2003. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 22. §-a 2004. január 1-jei hatállyal az Szja. tv. 38. §-a helyébe új rendelkezéseket léptetett. Az Szja. tv. módosított 38. §-ának (1) bekezdés b) pontja értelmében az összevont adóalap adóját adókedvezmény csökkenti, amely az 1993. december 31-e után hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként (adóstársaként) szereplő magánszemély által a tőketörlesztés (az előtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj (e § alkalmazásában a továbbiakban: törlesztés) címén az adóévben megfizetett, a hitelintézet által igazolt összeg 30 százaléka az a) pontban nem említett esetekben, feltéve, hogy a magánszemély által a kedvezmény alapjául szolgáló lakás célú felhasználásra felvett hitel(ek) összege a 10 millió forintot nem haladja (nem haladta) meg. A (8) bekezdés szerint a magánszemély az adókedvezményt csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan és csak egy hitelszerződés adósaként, adóstársaként érvényesítheti. A hitelszerződés alapján az adóstársak közül csak egy magánszemély jogosult az adókedvezmény igénybevételére, továbbá az adókedvezmény egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan csak egy hitelszerződés alapján érvényesíthető; az adókedvezményre irányadó rendelkezések alkalmazásában önálló ingatlannak minősül a felépítendő épületre alakuló társasház alapító okiratában meghatározott külön tulajdonba kerülő lakás is.
A Mód. tv. 22. §-a alapján az Szja. tv. 38. §-ának (1)-(10) bekezdései szabályozzák a lakáscélú kedvezményeket. Az elsőfokú bíróságnak ahhoz, hogy az adóhatározatok jogszerűségéről döntsön, vizsgálnia és értékelnie kellett volna a lakáscélú kedvezményeknek az Szja. tv. 38. §-ában foglalt teljes anyagát, így többek között a keresetben is megjelölt (8) bekezdésben foglaltakat. A Mód. tv.-nek a (8) bekezdéshez fűzött törvényi indokolása szerint "az adókedvezmény csak egy hitelszerződés adósaként, adóstársaként és csak egy lakás után érvényesíthető."
A felperes az adókedvezményt a D., D. u. 34. I/8. számú lakáshoz, tehát egy lakáshoz kapcsolódóan, és 5 000 000 Ft hitel adósaként kívánta érvényesíteni, amellyel megfelelt az Szja. tv. 38. §-ának (1) bekezdés b) pontjában és (8) bekezdésében foglaltaknak. Az elsőfokú hatóság határozata 4. oldalán rögzítette, hogy a másik lakás, a D., K. u. 30. szám alatti lakás után nem a felperes, hanem az adóstársa vett igénybe adókedvezményt, az 5 000 000 Ft kölcsönre vonatkozó okirati bizonyíték (közjegyzői okirat) pedig a közigazgatási iratok között megtalálható.
A felperes azzal, hogy több lakást vásárolt, és több hitelt vett fel, az Szja. tv. 38. §-ának (8) bekezdése alapján nem veszítette el az egy hitelszerződés adósaként egy lakás utáni adókedvezmény érvényesítésének lehetőségét.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság téves jogértelmezéssel meghozott ítéletét a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárásban a másodfokú hatóságnak a Legfelsőbb Bíróság által kifejtett jogértelmezés alapján kell az elsőfokú hatóság határozatát, és a felperes adóbevallását értékelnie.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.238/2008.)