adozona.hu
BH+ 2012.7.315
BH+ 2012.7.315
Nem valósít meg az ügy érdemére is kiható eljárási jogszabálysértést az alperes, ha a bizonyítékok körében nagyobb hangsúlyt fektet a tagi kölcsön visszafizetését igazoló dokumentumok értékelésére, mint a felperes testvérének nyilatkozataira [2003. évi XCII. tv. 109. §]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesnél - mint adózónál - az adóhatóság 2002-2006. évekre személyi jövedelemadó bevallása utólagos vizsgálata tárgyában ellenőrzést végzett. A vizsgálat eredményeképpen a hatóság az első- és másodfokon hozott határozataival 2002-2005. évekre 39 409 540 Ft adóhiánynak is minősülő adókülönbözetet, továbbá 19 704 770 Ft adóbírságot és 18 187 442 Ft késedelmi pótlékot állapított meg.
A döntés indoka az volt, hogy az adózó a vizsgált időszakban a tagi hitelek nyújtására és kiadásaira, megél...
A döntés indoka az volt, hogy az adózó a vizsgált időszakban a tagi hitelek nyújtására és kiadásaira, megélhetésére fordított összeg forrását nem, vagy csak részben tudta igazolni, ezért az adóhatóság az adóalap megállapításához becslési eljárást alkalmazott. Az így megállapított hiány fedezetéül a felperes által megjelölt bizonyítékokat nem fogadta el, nem látta igazoltnak a Y. Kft. megszűnésekor visszafizetett tagi kölcsönt. Ennek részbeni igazolására benyújtott testvéri nyilatkozatokat azért hagyta figyelmen kívül, mert - álláspontja szerint - nem tartalmaz konkrét adatot arra vonatkozóan, hogy mely években, milyen módon és körülmények között, milyen összegű anyagi támogatást kapott testvére az édesapjuktól.
A felperes keresetében a határozat felülvizsgálatát, annak hatályon kívül helyezését kérte, arra alapozva, hogy az adóhatóság nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének.
Kifejezetten sérelmezte, és önmagában súlyos eljárási jogszabálysértésnek tartotta, hogy a testvére általi nyilatkozatokat érdemi indok nélkül mellőzte, pusztán arra hivatkozva, hogy a nyilatkozatok nem tartalmaznak olyan további adatot, amely a vizsgált időszakot érintően felhasználható forrás meglétét igazolná.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú adóhatóság határozatára is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Álláspontja szerint a jogilag releváns tények tekintetében a tényállás teljes körűen nem tisztázott, az adóhatóság indokolatlanul rekesztette ki a bizonyítékok köréből a felperes testvérének nyilatkozatait, a felperes kiadásai forrásának igazolása körében.
Iratellenes az a hatósági megállapítás, mely szerint L. Anikó nyilatkozata ne tartalmazna konkrét adatot arra vonatkozóan, hogy mely években, milyen módon és körülmények között, milyen összegű anyagi támogatást kapott a testvére, és annak hogyan történt az átadása.
Miután az alperes elzárkózott a bizonyítékok értékelésétől, és anélkül, hogy annak megalapozottságát érdemben vizsgálta volna, helyezkedett arra az álláspontra, hogy az nem hitelt érdemlő, ezért az ügy érdemére is kiható eljárási jogszabálysértést követett el, amely az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezésének következményét vonta maga után. Az ügy érdemére is kiható eljárási jogszabálysértésre figyelemmel a bíróság a kereseti kérelem egyéb szempontú vizsgálatát nem végezte el.
Az új eljárásra adott iránymutatásában a tényállás teljes körű tisztázását, és a felperes által felajánlott bizonyítékok érdemben történő vizsgálatát írta elő, kiemelve, hogy azok elfogadását, vagy elutasítását tényszerűen kell megjeleníteni a határozatban, az indokolási kötelezettségre figyelemmel.
Az alperes felülvizsgálati kérelme az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság ítélete az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő, mert az alperes értékelte a bizonyítékok körében L. Anikó nyilatkozatait. Nem helytálló a bíróság azon álláspontja sem, hogy a nyilatkozat konkrét adatot tartalmazna arra vonatkozóan, hogy mely években, milyen módon és körülmények között, milyen összegű anyagi támogatást kapott a felperes; megállapítható, hogy a felperes testvére a nyilatkozataiban megjelölt összeg átadásánál nem volt jelen, csupán közvetett tudomása volt az anyagi támogatás nyújtásáról.
Nem indokolt a testvér tanúkénti meghallgatása, mivel tőle további bizonyítékként értékelhető vallomás nem várható.
A felperes terhére tett adóhatósági megállapításokat a nagy összegű tagi kölcsön-befizetések eredményezték, megtakarításainak forrásaként a Y. Kft. részére juttatott tagi kölcsönök 2001. évi visszafizetését jelölte meg, mely körben az adóhatósági határozatok részletes indokolást tartalmaznak annak elfogadhatatlanságáról.
A Y. Kft. nem volt abban a gazdasági helyzetben, hogy 87 200 000 Ft tagi kölcsönt fizessen vissza a felperes részére, ennek megdöntésére nem volt alkalmasak a felperes testvérének nyilatkozatai sem.
A felperes nem bizonyította hitelt érdemlő módon a forrás rendelkezésre állását, így iratellenes a bírósági ítélet azon megállapítása, mely szerint a tényállás elemeinek tisztázatlansága vezetett oda, hogy az ügyben eljárt adóhatóság nem fogadta el a felperes által megjelölt források meglétét.
Az adóhatóság a tényállást teljes körűen tisztázta, a történeti tényállás és az alkalmazandó jogszabályi helyek összevetése alapján helytálló következtetésekre jutott.
A felperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során a bíróság elsősorban azt vizsgálja, hogy a határozat megfelel-e az anyagi jogszabályoknak. Önmagában eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye a hatályon kívül helyezésnek, ha az eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére is kihatott. [1/2011. (V. 9.) KK vélemény.]
A Kúria a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésre álló iratok alapján azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet tévesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy a határozat érdemére is kiható, súlyos eljárási jogszabálysértés történt az alperes részéről, a felperes testvére nyilatkozatainak értékelése körében.
Nem állapítható meg iratellenesség csak azon a címen, hogy a felperes álláspontjával ellentétben az alperes nem tulajdonított olyan jelentőséget testvére nyilatkozatának, mint ahogy azt a felperes vélte.
Az alperes a bizonyítékok mérlegelése körében nagyobb hangsúlyt fektetett a tagi kölcsön "visszafizetését igazoló" dokumentumok értékelésére, ez azonban nem jelenti azt, hogy a felperes testvére nyilatkozatának figyelembe vétele részéről elmaradt volna.
Nem teszi jogszabálysértővé az alperesi határozatot ez a körülmény, főleg nem olyan mértékben, mint ahogy ennek az elsőfokú bíróság jelentőséget tulajdonított.
Miután az elsőfokú bíróság téves jogi álláspontjánál fogva a többi bizonyíték értékelését nem végezte el, a felperes kereseti kérelmét teljes körűen nem bírálta el, ezért szükséges az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra történő kötelezése. Az új eljárás során a felperes kereseti kérelmében foglaltakat el kell bírálni, vizsgálni kell az adóhatósági eljárásban felsorakoztatott bizonyítékokat, azok súlyát; a szükséges mértékben bizonyítást folytatni a tagi kölcsön forrásainak igazolása végett. A körülmények összefüggéséből következően kell a felperes által esetlegesen felajánlott további bizonyítást lefolytatni és értékelni.
A fentiekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Kúria, Kfv.I.35.433/2011.)