adozona.hu
BH+ 2012.7.304
BH+ 2012.7.304
A biztosítéki célú engedmény osztozik a szerződés más biztosítékainak jogi sorsában, így ha a hitelező az engedményen alapuló követelést a felszámolás kezdő időpontjáig nem szedte be a kötelezettől, a biztosítékkal már nem rendelkezhet, az a felszámolás körébe tartozó vagyon része [Ptk. 328. §, 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 47. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint a felperesnek a perben nem álló L. Kft.-vel szemben különböző tartozásai keletkeztek. A 2005. március 11-én kelt faktoring szerződéssel az L. Kft. eladta, a C. Zrt. (a továbbiakban: a beavatkozó) 70 000 000 Ft összeg erejéig (rulirozó módon) megvásárolta az L. Kft.-nek a felperessel szemben fennálló követeléseit. A szerződés 9. pontja értelmében amennyiben a felperes mint a követelés kötelezettje a futamidő eltelte után a beav...
A felperes vállalkozóként különböző munkákat végzett az alperes mint megrendelő részére. A vállalkozói díjból az alperes a szavatossági igények esetleges kielégítése érdekében meghatározott összegeket visszatartott. A garanciális igények bejelentésére nyitva álló határidő eltelte után - garanciális kifogás hiányában - az alperes fizetési kötelezettsége több tétel tekintetében beállt.
A felperes a 2005. március 17-én kelt és közjegyzői okiratban foglaltan engedményezési és zálogszerződést kötött átruházható követelésre. Ebben rögzítették, hogy a felperest a fenti faktoring szerződés, valamint egy másik szerződés alapján 70 millió + 20 millió Ft tartozás és ennek járulékai terhelik. A szerződés 2. pontja szerint a felperes az akkor fennálló és jövőbeli mindenkori "tartozása és annak járulékai" megfizetésének módjára a beavatkozóra engedményezi a meglévő, valamint a jövőben keletkező vevőállományból származó pénzbevételét. A beavatkozó az engedményezésről a kötelezetteket 2005. november 7-én és 8-án értesítette. Az alperes a tartozást nem egyenlítette ki.
A beavatkozó a 2005. március 11-én kelt engedményezési szerződés 9. pontjára alapítva az igényével a L. Kft. ellen fordult, a kft. a tartozás tőkerészét 58 654 953 Ft-ot a beavatkozó részére megfizette.
A felperes ellen 2005. november 9-én felszámolási eljárás indult. A felszámoló felmondta a beavatkozóval 2005. március 17-én kötött engedményezési szerződést, majd felhívta az alperest a még esedékessé vált vállalkozói díj címén 3 700 695 Ft kiegyenlítésére.
A felperes keresetében 3 700 695 Ft megfizetésére kérte az alperest kötelezni, mely jó-teljesítési garancia címén került visszatartásra.
Az alperes a követelés fennállását nem vitatta, de mert a jogosult személye vitatott volt, vállalta, hogy bírói letétbe helyezéssel teljesít.
Az első fokon eljárt bíróság ítéletében az alperest 3 700 699 Ft vállalkozói díjban, valamint a perköltségekben és az államnak járó illetékköltségben marasztalta.
A másodfokú bíróság a beavatkozó fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Elfogadta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját, miszerint a felperes és a beavatkozó között egy biztosítéki célú engedményezési szerződés jött létre, így a beavatkozót mint engedményest az engedményező felperes ellen indult felszámolási eljárás kezdő időpontjáig illette meg az a jog, hogy az adóstól a tartozást beszedje. A felszámolás kezdő időpontjáig be nem szedett összeg viszont a felszámolás körébe tartozó vagyon részévé vált.
Nem fogadta el a beavatkozó érvelését a vonatkozásban, hogy a L. Kft. és a beavatkozó közötti faktoring szerződés, valamint a felperes és beavatkozó közötti engedményezési szerződés egymástól független két jogviszony lenne.
A jogerős ítélet ellen a beavatkozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben - tartalma szerint - annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereset elutasítását és ezzel együtt annak megállapítását kérte, hogy a követelés jogosultja a beavatkozó.
A másodfokú bíróság által elkövetett jogszabálysértést jogszabályhelyre utalással nem jelölte meg. Sérelmezte annak megállapítását, hogy a közötte és a felperes között létrejött engedményezési szerződés biztosítéki céllal jött létre. Állítása szerint a szerződés a tartozás és járulékai megfizetésének módját rendezi és nem a keretszerződésből származó követelés biztosítékául szolgál. Biztosítéki jellegű engedményezésnek ugyanis a Legfelsőbb Bíróság BH 2005/16. szám alatt közzétett eseti döntése szerint az a megállapodás tekinthető, amelyben az engedményezés hatályának beálltát a szerződő felek az adós teljesítésének elmaradásához kötik. Ilyen kikötés a perbe hozott engedményezési szerződésben nem szerepelt.
Állította továbbá, hogy a faktoring keretszerződés és a perbe hozott engedményezési szerződés egymástól elváló, egymással össze nem függő két jogviszony, ezért a perbe hozott engedményezési szerződés alapján a beavatkozó mint engedményes az engedmény tárgyával korlátlanul rendelkezhetett. Az engedményezésről 2005. november 8-án az engedményezett követelés kötelezettjét a jelen per alperesét értesítette, így a kötelezettel szemben az engedményezés hatályosult.
Álláspontja szerint az engedményezési szerződés felszámoló általi felmondása jogilag kizárt.
Előadta, hogy a tőkekövetelése a faktoring keretszerződés 9. pontja alapján a L. Kft.-től megtérült, nem térültek meg azonban a tőkekövetelés járulékai.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt a felhozott okokból nem találta jogszabálysértőnek.
A másodfokú bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelésével nem iratellenesen, nem a logika alapvető szabályait megsértve jutott arra a következtetésre, hogy a felek által 2005. március 17-én kötött engedményezési szerződés tartalmában biztosítéki jellegű engedményezést jelent. A szerződés megkötésével a beavatkozó egy harmadik személynek a felperessel szemben fennálló, a beavatkozóra faktorált követeléséhez kívánt utólag biztosítékot szerezni. A perbeli engedményezés ezért az eredeti tartozás mellé biztosítékként lépett. A beavatkozó továbbra is a felperes teljesítésére tartott igényt, ezért kötötték ki a szerződés 3. pontjában, hogy a kötelezetteket a szerződés megkötése időpontjában az engedményezésről nem értesítik, ők továbbra is a felperes kezeihez teljesítenek. A szerződés 5. és 6. pontjában külön is rendelkeztek arról, hogy mi a követendő eljárás, ha a felperes önként nem teljesíti a fizetési kötelezettségét. E szerint a beavatkozó csak akkor jogosult az engedményezett követelések kötelezettjeit értesíteni, ha közötte és a felperes között a tartozás rendezése érdekében a kötelezően lefolytatott tárgyalások eredményeképpen megállapodás nem jön létre. A 9. pontban rögzítették, hogy amennyiben a kiértesítést követően a felperes megkísérel az értesítésben foglaltaktól eltérő rendelkezést érvényesíteni, az "a tartozás fedezetének elvonását" jelenti. A szerződés hivatkozott rendelkezései tehát egyértelművé teszik, hogy a felperes és a beavatkozó között biztosítéki jellegű engedményezés történt. A biztosítéki célú engedménnyel a beavatkozó arra szerzett jogot, hogy az engedményező felperessel szembeni követelését a fizetés elmulasztása esetére az átruházott vállalkozói díjkövetelésekből kielégítse. Amennyiben a felperes mint adós teljesített, az engedményezett követelés nem illette meg a beavatkozót, azt a szerződés szerint is vissza kellett szolgáltatnia.
A 2005. március 11-én kötött faktoring keretszerződés, valamint a 2005. március 17-én kötött engedményezési szerződés egymással összefüggő, egymásra épülő szerződések voltak, és a perbeli engedményezési szerződés a faktoring keretszerződés alapján a beavatkozó által megszerzett követelés biztosítására jött létre.
A felszámoló felmondási jogát az 1991. évi XLIX. törvény 47. §-ának (1) bekezdése alapozza meg, a felszámoló felmondása ellen a beavatkozó kifogást terjeszthetett volna elő a felszámolást intéző bíróságnál, ilyen tartalmú kifogást azonban a beavatkozó nem nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróság több, így a BH 2001/10/489. sorszám alatt közzétett eseti döntése értelmében a biztosítéki célú engedmény osztozik a többi biztosíték jogi sorsában azaz, ha a hitelező az engedményen alapuló követelést a felszámolás kezdő időpontjáig nem szedte be a kötelezettől, a biztosítékkal már nem rendelkezhet, az a felszámolás körébe tartozó vagyon részét képezi.
A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése szerint hatályában fenntartotta. (Kúria Gfv.IX.30.311/2011.)