adozona.hu
ÍH 2012.90
ÍH 2012.90
A HITELEZŐI VÁLASZTMÁNY ELJÁRÁSI CSELEKVŐKÉPESSÉGE A hitelezői választmány részére a jogszabályban biztosított tájékoztatási, egyetértési, hozzájárulási, észrevételezési jogoknak a felszámoló részéről történő megsértése esetén a hitelezői választmány sérelmet szenvedett félnek minősül, és mint ilyen, maga is jogosult kifogás előterjesztésére [Csődtv. 5. § (2) bek., 51. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós felszámolását az elsőfokú bíróság a 2004. október 20-án jogerőre emelkedett végzésével rendelte el. Az eljárásra "A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról" szóló többször - lényegesen az 1993. évi LXXXI., az 1997. évi XXVII. és a 2000. évi CXXXVII. számú törvényekkel - módosított 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) rendelkezései az irányadók.
2010. január 4-én Sz. K., mint az adós 2007. évben "jogszabályszerűen megválasztott és regisztrált hitelezői választmány...
ÍH 2012.90 A HITELEZŐI VÁLASZTMÁNY ELJÁRÁSI CSELEKVŐKÉPESSÉGE
A hitelezői választmány részére a jogszabályban biztosított tájékoztatási, egyetértési, hozzájárulási, észrevételezési jogoknak a felszámoló részéről történő megsértése esetén a hitelezői választmány sérelmet szenvedett félnek minősül, és mint ilyen, maga is jogosult kifogás előterjesztésére [Csődtv. 5. § (2) bek., 51. § (1) bek.].
Az adós felszámolását az elsőfokú bíróság a 2004. október 20-án jogerőre emelkedett végzésével rendelte el. Az eljárásra "A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról" szóló többször - lényegesen az 1993. évi LXXXI., az 1997. évi XXVII. és a 2000. évi CXXXVII. számú törvényekkel - módosított 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) rendelkezései az irányadók.
2010. január 4-én Sz. K., mint az adós 2007. évben "jogszabályszerűen megválasztott és regisztrált hitelezői választmányának elnöke" kifogást nyújtott be az elsőfokú bírósághoz, amelyben azt kérte, hogy a bíróság "a 2005. március 16-án bejelentett hitelezői választmány regisztrációját - jogszabály ellenességre hivatkozással - törölje, és erről szíveskedjen értesítést küldeni a felszámolónak is".
A felszámoló a kifogás elutasítását kérte, arra hivatkozással, hogy a hozzá 2005. március 4-én bejelentett hitelezői választmány a Csődtv. előírásainak megfelelően jött létre.
Az elsőfokú bíróság a 2010. július 19-én meghozott 7. sorszámú végzésével a kifogás tárgyában indult eljárást megszüntette.
A végzése indokolásában megállapította, hogy a hitelezői választmány az azt létrehozó, illetve a választmányhoz csatlakozó olyan hitelezői kollektív érdekvédelmi képviseleti szerv, amely nem rendelkezik a hitelezőktől elkülönült jogalanyisággal. "A hitelezői választmány, mint érdekképviseleti szerv jogai nem azonosak az egyes hitelező jogaival, nem foglalják azokat magukban, így az egyes hitelező a felszámoló konkrét jogszabálysértő intézkedése esetére megillető jogvédelmi eszköz, a kifogásolás joga sem illeti meg magát a hitelezői választmányt, a kifogással, mint jogvédelmi eszközzel csupán az egyes hitelező jogosult élni".
Kifejtette továbbá, hogy a Csődtv. 6. § (4) bekezdésében és a Csődtv. 51. § (1) bekezdésében foglaltakból következően a hitelezői választmány a felszámolási eljárásban nem minősül félnek, eljárásbeli jogképességgel nem rendelkezik, ebből következően a kifogásolás joga sem illeti meg. Megjegyezte, hogy a fentiekkel egyező jogi álláspontot foglalt el a Fővárosi Ítélőtábla is az Fpkf. XV. 43.963/2004/3. számú határozatában.
Mindezekből az elsőfokú bíróság azt a jogi következtetés vonta le, hogy a hitelezői választmány részéről előterjesztett kifogást érdemben nem bírálhatja el, amelyre tekintettel a kifogásolási eljárást a Pp. 157. § a) pontja alapjára hivatkozással megszüntette.
A kifogást tevő az elsőfokú bírósághoz 2010. augusztus 16-án érkezett beadványában a 7. sorszámú végzésnek a saját hatáskörben történő visszavonását kérte. Állította, hogy a felszámoló által hivatkozott hitelezői választmány a Csődtv.-ben előírt feltételeknek megfelelően sohasem alakult meg, és mint kollektív testület, sohasem működött. A felszámoló a választmány létrejöttével, megválasztásával és működésével kapcsolatban "tényellenes adatokat közölt a felszámolási bírósággal", amellyel megtévesztette az adós valamennyi hitelezőjét, és megakadályozta, hogy az utóbb jogszerűen megalakult hitelezői választmány működni tudjon, illetőleg a jogait gyakorolhassa.
Kifejtette, hogy a felszámoló jogsértőnek tartott magatartása abban nyilvánult meg, hogy "nem fogadta el a jogszerűen megválasztott hitelezői választmányt, illetve hamis adatokkal próbálta meg igazolni, hogy már alakult az adósnál egy hitelezői választmány", ezért az általa kezdeményezett kifogásolási eljárást "annak érdemi elbírálása nélkül, miszerint a felszámoló által hivatkozott választmány valóban jogszerűen alakult-e meg vagy sem, nem lehetett volna megszüntetni".
Az elsőfokú bíróság a kifogást tevő 8. sorszámú beadványát - tartalma szerint - a 7. sorszámú végzés elleni fellebbezésnek tekintette, és azt 11. sorszámú végzésével hivatalból elutasította, arra hivatkozással, hogy a kifogást tevő a 9. sorszámú végzésébe foglalt hiánypótlási felhívásának a megadott határidőn belül nem tett eleget.
Az elutasító végzés ellen a kifogást tevő részéről benyújtott fellebbezés alapján azonban a Debreceni Ítélőtábla az elsőfokú bíróság 11. sorszámú végzését hatályon kívül helyezte, és elrendelte a kifogást tevő részéről a 7. sorszámú végzés ellen 8. sorszámon benyújtott fellebbezés érdemi elbírálását, amelynek során az ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság az általa felhívott jogszabályokból tévesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy a felszámolási eljárásban a hitelező választmány eljárásbeli cselekvőképességgel nem rendelkezhet, ezért a kifogásolás joga sem illeti meg.
A Csődtv. 5. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a választmány az azt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, a felszámolóval és a végelszámolóval való kapcsolat során. E rendelkezéséből ezért helyesen azt a jogi következtetést lehet levonni, hogy a jogszabály maga biztosít cselekvőképességet a hitelezői választmány részére a felszámolási eljárásban.
A Csődtv. 5. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a választmány megalakításáról, képviseletének és működési rendjének megállapításáról a hitelezők dönthetnek.
A Csődtv. 5. § (4) bekezdése szerint a választmány a megalakulásáról, tagjairól és jogairól köteles a bíróságot értesíteni, a bíróság azonban a választmány megalakulásának szabályszerű voltát a bejelentéskor nem vizsgálja és erről határozatot sem hoz. Arra azonban (kivételesen) sor kerülhet abban az esetben, ha felszámoló a már megalakult és hozzá bejelentett választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt az arra jogosult kifogással él (mivel más módon a felszámoló állított mulasztása, illetőleg állított jogsértő tevékenysége nem lenne megszüntethető.)
A Csődtv. 51. § (1) bekezdése szerint kifogást a sérelmet szenvedett fél terjeszthet elő. A hitelezői választmány részére a jogszabályban biztosított tájékoztatási, egyetértési, hozzájárulási, észrevételezési jogoknak a felszámoló részéről történő megsértése esetén pedig a hitelezői választmány minősül sérelmet szenvedett félnek, ezért maga (is) jogosult kifogás előterjesztésére (értelemszerűen a választmányt megalakító hitelezőket személyenként külön-külön is megillető kifogásolási jog mellett). Ezt a jogi álláspontot fejtette ki a Legfelsőbb Bíróság is a Gfv. X. 30.021/2011/5. számú végzésében.
A jelen esetben Sz. K. a hitelezői választmány nevében (képviselőjeként) benyújtott kifogásában a felszámolónak azt a magatartását (intézkedését) sérelmezte, hogy az általa képviselt, szabályszerűen megalakult hitelezői választmányt a felszámoló nem fogadta el jogszerűen létrejött választmánynak arra hivatkozással, hogy az adósnál már működik egy korábban törvényesen létrejött hitelezői választmány.
Az elsőfokú bíróságnak ezt a kifogást - a fent írtak szerint - érdemben kellett volna vizsgálnia és elbírálnia, amelyet azonban az elsőfokú bíróság - eltérő jogi álláspontja miatt - elmulasztott. (BH 2004/515.)
Ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Csődtv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 259. § és a Pp. 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell és állást kell foglalnia abban a kérdésben, hogy az adósnál a kifogásban hivatkozott két választmány szabályszerűen alakult-e meg, ha igen, melyik tekinthető a Csődtv. 5. § (3) bekezdése szerint elsőként létrejött választmánynak. Ha pedig - amint azt a kifogás előterjesztője állítja, és mindezidáig a felszámoló sem cáfolja - az elsőként létrejött hitelezői választmány ténylegesen már nem működik, van-e akadálya annak, hogy a felszámoló a hozzá bejelentett (második) hitelezői választmány számára a választmányi jogok gyakorlását biztosítsa. Amennyiben a megismételt eljárásban azt lehet megállapítani, hogy az első választmány szabályszerűen nem alakult meg, vagy utóbb a tevékenysége működését megszüntette, a jelen eljárást kezdeményező választmány ugyanakkor szabályszerűen megalakult, az elsőfokú bíróságnak a felszámolót arra kell köteleznie, hogy az utóbbi választmányt tekintse az adósnál jogszerűen megalakult és működő hitelezői választmánynak, és számára a választmányi jogok gyakorolhatóságát - az irányadó jogszabályi keretek között - teljes körűen biztosítsa.
(Debreceni Ítélőtábla Fpkhf. IV. 30.056/2012/2.)