adozona.hu
ÍH 2012.83
ÍH 2012.83
SZÉTVÁLÁS ESETÉN A MÖGÖTTES FELELŐSSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK FELTÉTELE Szétválás esetén a másodlagos felelősség beálltának jogszabályi feltétele a jogutód nem teljesítése. Ezt a feltételt nemcsak a végrehajtás (behajtás) eredménytelensége valósítja meg - miként általában a mögöttes felelősségeknél -, hanem az önkéntes teljesítés elmulasztása is [Gt. 85. § (4) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróság végrehajtási eljárásban végrehajtási lapot bocsátott ki a K. B.B.B. Kft. adóssal szemben. A végrehajtási lap kiállításának alapjául a Veszprém Megyei Bíróság 4. G. 40.016/2011/15. számú ítélete szolgált, amely 2011. július 6-án emelkedett jogerőre. Az ítélet 8 847 038 Ft tőke és a rendelkező részben megjelölt mértékű késedelmi kamat megfizetésére kötelezte az U.-B. Kft. I. r. alperest; akként rendelkezett továbbá, hogy a teljesítés elmaradása esetén a tartozás kiegyenlítéséér...
A megyei bíróság végrehajtási eljárásban végrehajtási lapot bocsátott ki a K. B.B.B. Kft. adóssal szemben. A végrehajtási lap kiállításának alapjául a Veszprém Megyei Bíróság 4. G. 40.016/2011/15. számú ítélete szolgált, amely 2011. július 6-án emelkedett jogerőre. Az ítélet 8 847 038 Ft tőke és a rendelkező részben megjelölt mértékű késedelmi kamat megfizetésére kötelezte az U.-B. Kft. I. r. alperest; akként rendelkezett továbbá, hogy a teljesítés elmaradása esetén a tartozás kiegyenlítéséért a K. B.B.B. Kft. II. r. alperes - jelen eljárás adósa - egyetemlegesen felel. Az adós II. r. alpereskénti marasztalására a fentebb ismertetett tartalommal azért került sor, mert a peres eljárás folyamán az nyert megállapítást, hogy az U.-B. Kft. szétválási szerződéssel jött létre, s a szétválási szerződésben rendezett vagyonmegosztás alapján a perbeli követelés, mint kötelezettség az I. r. alpereshez került. A 2006. évi IV. törvény (Gt.) 85. § (4) bekezdése pedig akként rendelkezik: a szétválási szerződésben nevesített követelést elsősorban azzal a jogutóddal szemben kell érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválási szerződés a vagyonmegosztás folytán telepítette; ha e kötelezettségét a jogutód nem teljesíti, valamennyi jogutód felelőssége egyetemleges.
A fellebbezéssel támadott határozatával a megyei bíróság az adós végrehajtási lap visszavonása iránti kérelmét elutasította. Az adós a visszavonás iránti kérelmében kifejtette, hogy a követelés kötelezettje elsősorban az U.-B. Kft., az adóssal, azaz a K. B.B.B. Kft.-vel szemben végrehajtási lap kiállítására csak akkor kerülhetett volna sor, ha az elsődlegesen marasztalt I. r. alperessel szemben a követelés érvényesítése eredménytelen lett volna.
Ezzel szemben az elsőfokú bíróság a visszavonás iránti kérelem elutasítását azzal indokolta, hogy a végrehajtást kérő a bíróság felhívására igazolta azon körülményt, miszerint az elsődlegesen marasztalt I. r. alperes a követelést nem teljesítette.
A határozat elleni fellebbezésében, illetőleg annak 15. sorszám alatti kiegészítésében az adós alapvetően azért sérelmezte az elsőfokú bíróság döntését, mert álláspontja szerint csak a jogutóddal szembeni érvényesítés eredménytelensége esetén valósul meg az a törvényi feltétel, amelyre alapítottan a jogelőd egyetemleges felelőssége alapján vele szemben is érvényesíthetővé válik a követelés Márpedig álláspontja szerint az U.-B. Kft. "fa." felszámolója által 2011. szeptember 6. napján kiadott nyilatkozat, mely szerint a társaság a Veszprém Megyei Bíróság 4. G. 40.016/2011/15. számú ítéletével megítélt tartozást a hitelező irányába nem teljesítette, nem elegendő az érvényesítés eredménytelenségének igazolásához.
Fellebbezési ellenkérelmében a végrehajtást kérő az elsőfokú határozat helybenhagyását kérte, kifejtve azon álláspontját, hogy a Gt. 85. § (4) bekezdésének rendelkezése a jogelőd egyetemleges felelősségét nem a jogutóddal szembeni végrehajtási (felszámolási) eljárásban megvalósuló eredménytelenséghez köti, mint feltételhez, hanem pusztán a jogutód teljesítésének hiányához.
A fellebbezés alaptalan az alábbiak miatt.
A felek közötti jogvita lényege az, hogy a Gt. 85. § (4) bekezdésében szabályozott felelősséget, amely szétválás esetén rendezi egy adott tartozás tekintetében a jogutód és a jogelőd társaság helytállási kötelezettségét a hitelező irányában, ugyanolyan tartalommal kell-e értelmezni, mint a törvényben szabályozott egyéb mögöttes felelősségeket (így például a készfizető kezes, vagy a beltag helytállási kötelezettsége). Ezek a mögöttes helytállási kötelezettség feltételéül vagy az elsődleges kötelezettel szembeni behajtás eredménytelenségét határozzák meg [a Ptk. 274. § (1) bekezdése az úgynevezett egyszerű kezesnél], vagy azt a feltételt szabják, hogy a társaság vagyona a követelést nem fedezi [Gt.</a> III. 97. § (1) bekezdés]. Ezen esetekben a mögöttes felelősség beálltát a joggyakorlat valóban a végrehajtási illetőleg a felszámolási eljárás során konstatált behajtási eredménytelenséghez kapcsolja.
A jelen esetben alkalmazandó Gt. 85. § (4) bekezdése azonban nem a behajtás eredménytelenségéről, illetőleg a vagyon elégtelenségéről rendelkezik mint feltételről, hanem a jogutód nem teljesítéséről. Az ítélőtábla osztotta a végrehajtást kérőnek azt az álláspontját, hogy ezen jogszabályi követelmény enyhébb, mint az egyéb más fölhívott mögöttes felelősségeknél, a "nem teljesítés" mint meghatározás ugyanis nem a végrehajtási, behajtási kényszerre, hanem az önkéntes teljesítés elmulasztására utaló fogalmak.
A végrehajtást kérő által ezzel kapcsolatosan becsatolt felszámolói nyilatkozat minden tekintetben elegendő annak az igazolására, hogy a jogutód részéről az ítélet szerinti fizetési kötelezettség teljesítésre nem került, így a II. r. alperes mögöttesen történő egyetemleges marasztalása alapján az elsőfokú bíróság jogszerűen bocsájtotta ki a végrehajtási lapot. Ebből következően pedig az annak visszavonására irányuló kérelem elutasítása is jogszerű volt.
(Győri Ítélőtábla Pkf. IV. 26.304/2011/2.)