adozona.hu
BH 2019.9.252
BH 2019.9.252
A Hjt. 173. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elmaradt jövedelmet a sérelem bekövetkezése előtti jogszerűen megszerzett rendszeres jövedelem alapján kell meghatározni. Ezért nem annak van jelentősége, hogy más, azonos beosztású személy a sérelem időpontját követő időszakban milyen összegben részesült pótlékban [a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (Hjt.) 173. § (1)-(2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes hivatásos tűzszerészként teljesített szolgálatot a H. Ezred állományában. 2006. május 23-án gránátrobbanás következtében szolgálati kötelemmel összefüggő balesetet szenvedett. A felperes a balesetet követően változatlanul tűzszerész beosztásban látott el szolgálatot. 2016. november 8-án az MHEK Másodfokú Felülvizsgáló és Minősítő Osztálya a felperest beosztására alkalmatlannak nyilvánította. Ezért a felperest 2016. november 15-ei hatállyal ezreden belül áthelyezték tervező zász...
BH 2019.9.252 A Hjt. 173. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elmaradt jövedelmet a sérelem bekövetkezése előtti jogszerűen megszerzett rendszeres jövedelem alapján kell meghatározni. Ezért nem annak van jelentősége, hogy más, azonos beosztású személy a sérelem időpontját követő időszakban milyen összegben részesült pótlékban [a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (Hjt.) 173. § (1)-(2) bekezdés].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes hivatásos tűzszerészként teljesített szolgálatot a H. Ezred állományában. 2006. május 23-án gránátrobbanás következtében szolgálati kötelemmel összefüggő balesetet szenvedett. A felperes a balesetet követően változatlanul tűzszerész beosztásban látott el szolgálatot. 2016. november 8-án az MHEK Másodfokú Felülvizsgáló és Minősítő Osztálya a felperest beosztására alkalmatlannak nyilvánította. Ezért a felperest 2016. november 15-ei hatállyal ezreden belül áthelyezték tervező zászlós beosztásba.[2] A felperes arra tekintettel kérte az alperestől jövedelempótló kártérítés megfizetését, hogy az áthelyezése következtében az illetménye csökkent, mivel vezetői pótlékban és tűzszerészpótlékban ezt követően nem részesült, az áthelyezés pedig a 2006. május 23-án történt balesete miatt bekövetkezett alkalmatlanságának a következménye.
[3] Az alperes a 2017. május 18-án kelt határozatával jövedelemveszteség címén 2016. október 1-től 2016. december 31-ig 497 207 Ft kártérítést, 2017. január 1-től 2017. december 31-ig pedig havi 173 130 Ft kártérítési járadékot állapított meg. A felperes a határozat ellen benyújtott fellebbezésében az elmaradt tűzszerészpótlék megállapításának módját, és ezzel összefüggésben a kártérítés összegét vitatta.
[4] A Honvédelmi Miniszter határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a 2016. október 1-től 2017. június 30-ig terjedő időtartamra 2 591 150 Ft kártérítést, míg 2017. július 1-től 2017. december 31-ig havi 263 255 Ft kártérítési járadékot állapított meg. Az elmaradt jövedelem tűzszerészpótlékon alapuló részét - az elsőfokú határozattal egyezően - az I. osztályos fokozattal rendelkező tűzszerészek 2016. október és 2017. március közötti ténylegesen kifizetett tűzszerészpótlékának havi átlaga alapján állapította meg.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[5] A felperes az elsődleges keresetében kérte az elmaradt jövedelmének a 2015. október 1. és 2016. szeptember 30. között részére ténylegesen kifizetett tűzszerészpótlék, illetve egyéb illetmény alapulvételével történő megállapítását. Hivatkozott arra, hogy az alperes által alkalmazott számítási módszer nem felel meg a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (Hjt.) 173. § (1) bekezdésében, valamint a (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak. Ennek figyelembevételével a felperes 2016. október 1-től 2016. december 31-ig havi 243 105 Ft, 2017. január 1-től 2017. június 30-ig havi 229 205 Ft, míg 2017. július 1-től 2017. december 31-ig havi 253 856 Ft további elmaradt jövedelem megfizetését kérte. Kamatigényt 2017. április 1-től a kifizetésig terjedően érvényesített.[6] Az alperes kérte a kereset elutasítását, hivatkozva arra, hogy az elmaradt jövedelem megállapításánál a tűzszerészpótlékot a sérelem bekövetkezése utáni időszak figyelembevételével kellett megállapítani, mivel ettől eltérő esetben a felperes kedvezőbb helyzetbe került volna, mint a ténylegesen tűzszerészeti feladatot ellátó honvédtársai.
Az első- és másodfokú ítélet
[7] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint nem volt vitatott a felek között az, hogy az alperes köteles megtéríteni a károkozással összefüggésben a felperes elmaradt jövedelmét, valamint az sem, hogy az áthelyezést követően a felperes bevetéseken nem vett részt, tűzszerészpótlékban nem részesült. Ezt figyelembe véve a "valóban" elmaradt jövedelem a pótlékra jogosító tevékenységet végző honvédtársai által ilyen jogcímen megkapott összeg alapulvételével állapítható meg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:528. § (3)-(4) bekezdése alapján.[8] A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és kötelezte az alperest 3 627 681 Ft jövedelemveszteség és a 2017. április 1-től a kifizetésig járó törvényes kamata megfizetésére. Az ítélet indokolása szerint a jogvita elbírálása során nem volt lehetőség a Ptk. szabályainak alkalmazására, azt a Hjt. 172-175. §-ai alapján kellett elbírálni. A Hjt. 173. § (1)-(2) bekezdése alapján nem kerülhet sor más azonos munkakörű személy jövedelmének a figyelembevételére, a számítás alapját kizárólag a felperest megillető jövedelem képezhette. A jövedelmi viszonyok megváltozása a kártérítési járadék - és nem a számítás alapjának - módosítását eredményezheti. A másodfokú bíróság álláspontja szerint hasonló a számítás elve a jogviszony jogellenes megszüntetése esetén számítandó elmaradt illetménnyel, amely során szintén nem a többi azonos beosztású személy később megkeresett jövedelme az irányadó. Tekintettel arra, hogy az alperes a másodfokú tárgyaláson akként nyilatkozott, hogy a kereset szerinti összegszerűségeket nem vitatja a másodfokú bíróság a felperes elsődleges kereseti kérelme szerint marasztalta az alperest.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[9] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását.[10] Álláspontja szerint a Hjt. 173. § (2) bekezdésének alkalmazásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni annak c) pontját sem. A jövőbeni változás figyelembevételével kell meghatározni az elmaradt jövedelmet, nincs helye a jogellenes jogviszony-megszüntetés jogkövetkezményeként megítélhető jövedelemveszteség megállapításánál alkalmazott számítási mód "analogikus alkalmazásának".
[11] A tűzszerészek a veszélyességi pótlékot a pótlékra jogosító tényleges időtartam alapján kapják. A felperes által - az elsődleges kereseti kérelme kapcsán - alkalmazott számítási mód méltánytalan lenne a többi tűzszerésszel szemben, hiszen kártérítés címén magasabb összeget kapna a perbeli időszakra, mint a pótlékra jogosító feladatokat ténylegesen ellátók.
[12] A Hjt. 172. § (5) bekezdése alapján a felperesnek kellett volna bizonyítani azt, hogy a korábbi egy évben megszerzett átlagjövedelmét továbbra is elérte volna.
[13] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását, hivatkozva arra, hogy alperes az eljárás során nem jelölt meg olyan jövőbeni változást, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehetett. Visszamenőleg általa tetszőleges meghatározott időpontra vonatkozóan vette figyelembe az I. osztályú tűzszerészek által ténylegesen megkapott pótlékot.
A Kúria döntése és jogi indokai
[14] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.[15] A Hjt. 173. § (1)-(2) bekezdése alapján
(1) A Honvédség a 172. § (1) bekezdése szerint köteles megtéríteni az állomány tagjainak
a) elmaradt jövedelmét,
b) vagyonában beállott értékcsökkenését,
c) a sérelemmel, és ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit.
(1a) A Honvédség köteles megfizetni az állomány tagjának személyiségi jogainak megsértésével összefüggésben felmerült sérelemdíját.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának megállapításánál figyelembe kell venni
a) a szolgálati viszony körében az elmaradt illetményt és azon rendszeres juttatások pénzbeli értékét, amelyre az állomány tagja a szolgálati viszony alapján az illetményén felül jogosult, feltéve, ha azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette,
b) a szolgálati viszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet,
c) azt a jövőbeni változást, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehet.
[16] A fenti rendelkezésekhez fűzött törvényi indokolás szerint a törvény elmaradt jövedelemként az állomány tagjának azokat a jövedelmeit ismeri el, amelyeket a sérelem előtt rendszeresen jogszerűen szerzett meg. Ezt figyelembe véve tévesen hivatkozott az alperes a felülvizsgálati kérelmében az általa alkalmazott számítási mód alapjaként a Hjt. 173. § (2) bekezdés c) pontjára, hiszen e jogszabályi rendelkezés értelmében azt a jövőbeni változást kell figyelembe venni az elmaradt jövedelem megállapításánál, amely az állomány tagjánál várhatóan bekövetkezett volna a káresemény hiányában, és az elmaradt jövedelem első alkalommal történő esedékességének az időpontjában már ismert.
[17] Felperesnek a Hjt. 172. § (5) bekezdése alapján tehát nem azt kellett bizonyítania a kár mértéke tekintetében, hogy a korábbi egy évben megszerzett átlagjövedelmét továbbra is elérte volna, hanem azt, hogy a sérelem bekövetkezése előtti jogszerűen megszerzett rendszeres jövedelme hogyan alakult. A jogerős ítélet e tekintetben megalapozottan hivatkozott arra, hogy a másodfokú tárgyaláson az alperes nem vitatta a felperes elsődleges kereseti kérelmének alapjául szolgáló illetményösszegeket, így a másodfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 163. § (2) bekezdése alapján helytállóan fogadta el azt a felperest megillető kártérítés összegének alapjául.
[18] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Mfv.II.10.427/2018.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Mfv.II.10.427/2018/6.
A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke
Dr. Suba Ildikó előadó bíró
Dr. Tálné dr. Molnár Erika bíró
A felperes:
A felperes képviselője: dr. Kovács Dóra ügyvéd
Az alperes: Honvédelmi Minisztérium
Az alperes képviselője: dr. Haid Tibor kamarai jogtanácsos
Honvédelmi Minisztérium Igazgatási és Jogi Képviseleti Főosztály
A per tárgya: kártérítés
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 7.Kf.650.097/2018/5.
Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 59.M.2761/2017/7.
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Törvényszék 7.Kf.650.097/2018/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint és 5400 (ötezer-négyszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget.
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes hivatásos tűzszerészként teljesített szolgálatot a H. Ezred állományában. 2006. május 23-án gránátrobbanás következtében szolgálati kötelemmel összefüggő balesetet szenvedett. A felperes a balesetet követően változatlanul tűzszerész beosztásban látott el szolgálatot. 2016. november 8-án az MHEK Másodfokú Felülvizsgáló és Minősítő Osztálya a felperest beosztására alkalmatlannak nyilvánította. Ezért a felperest 2016. november 15-ei hatállyal ezreden belül áthelyezték tervező zászlós beosztásba.[2] A felperes arra tekintettel kérte az alperestől jövedelempótló kártérítés megfizetését, hogy az áthelyezése következtében az illetménye csökkent, mivel vezetői pótlékban és tűzszerészpótlékban ezt követően nem részesült, az áthelyezés pedig a 2006. május 23-án történt balesete miatt bekövetkezett alkalmatlanságának a következménye.
[3] Az alperes a 2017. május 18-án kelt határozatával jövedelemveszteség címén 2016. október 1-től 2016. december 31-ig 497.207,-Ft kártérítést, 2017. január 1-től 2017. december 31-ig pedig havi 173.130,-Ft kártérítési járadékot állapított meg. A felperes a határozat ellen benyújtott fellebbezésében az elmaradt tűzszerészpótlék megállapításának módját, és ezzel összefüggésben a kártérítés összegét vitatta.
[4] A Honvédelmi Miniszter határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a 2016. október 1-től 2017. június 30-ig terjedő időtartamra 2.591.150,-Ft kártérítést, míg 2017. július 1-től 2017. december 31-ig havi 263.255,-Ft kártérítési járadékot állapított meg. Az elmaradt jövedelem tűzszerészpótlékon alapuló részét - az elsőfokú határozattal egyezően - az I. osztályos fokozattal rendelkező tűzszerészek 2016. október és 2017. március közötti ténylegesen kifizetett tűzszerészpótlékának havi átlaga alapján állapította meg.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[5] A felperes az elsődleges keresetében kérte az elmaradt jövedelmének a 2015. október 1. és 2016. szeptember 30. között részére ténylegesen kifizetett tűzszerészpótlék, illetve egyéb illetmény alapulvételével történő megállapítását. Hivatkozott arra, hogy az alperes által alkalmazott számítási módszer nem felel meg a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (Hjt.) 173. § (1) bekezdésében, valamint a (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak. Ennek figyelembevételével a felperes 2016. október 1-től 2016. december 31-ig havi 243.105,-Ft, 2017. január 1-től 2017. június 30-ig havi 229.205,-Ft, míg 2017. július 1-től 2017. december 31-ig havi 253.856,-Ft további elmaradt jövedelem megfizetését kérte. Kamatigényt 2017. április 1-től a kifizetésig terjedően érvényesített.[6] Az alperes kérte a kereset elutasítását, hivatkozva arra, hogy az elmaradt jövedelem megállapításánál a tűzszerészpótlékot a sérelem bekövetkezése utáni időszak figyelembevételével kellett megállapítani, mivel ettől eltérő esetben a felperes kedvezőbb helyzetbe került volna, mint a ténylegesen tűzszerészeti feladatot ellátó honvédtársai.
Az első- és másodfokú ítélet
[7] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint nem volt vitatott a felek között az, hogy az alperes köteles megtéríteni a károkozással összefüggésben felperes elmaradt jövedelmét, valamint az sem, hogy az áthelyezést követően felperes bevetéseken nem vett részt, tűzszerészpótlékban nem részesült. Ezt figyelembe véve a "valóban" elmaradt jövedelem a pótlékra jogosító tevékenységet végző honvédtársai által ilyen jogcímen megkapott összeg alapulvételével állapítható meg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:528. § (3)-(4) bekezdése alapján.[8] A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és kötelezte az alperest 3.627.681,-Ft jövedelemveszteség és a 2017. április 1-től a kifizetésig járó törvényes kamata megfizetésére. Az ítélet indokolása szerint a jogvita elbírálása során nem volt lehetőség a Ptk. szabályainak alkalmazására, azt a Hjt. 172-175. §-ai alapján kellett elbírálni. A Hjt. 173. § (1) (2) bekezdése alapján nem kerülhet sor más azonos munkakörű személy jövedelmének a figyelembevételére, a számítás alapját kizárólag a felperest megillető jövedelem képezhette. A jövedelmi viszonyok megváltozása a kártérítési járadék - és nem a számítás alapjának - módosítását eredményezheti. A másodfokú bíróság álláspontja szerint hasonló a számítás elve a jogviszony jogellenes megszüntetése esetén számítandó elmaradt illetménnyel, amely során szintén nem a többi azonos beosztású személy később megkeresett jövedelme az irányadó. Tekintettel arra, hogy az alperes a másodfokú tárgyaláson akként nyilatkozott, hogy a kereset szerinti összegszerűségeket nem vitatja a másodfokú bíróság a felperes elsődleges kereseti kérelme szerint marasztalta az alperest.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[9] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását.[10] Álláspontja szerint a Hjt. 173. § (2) bekezdésének alkalmazásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni annak c) pontját sem. A jövőbeni változás figyelembevételével kell meghatározni az elmaradt jövedelmet, nincs helye a jogellenes jogviszony megszüntetés jogkövetkezményeként megítélhető jövedelemveszteség megállapításánál alkalmazott számítási mód "analogikus alkalmazásának".
[11] A tűzszerészek a veszélyességi pótlékot a pótlékra jogosító tényleges időtartam alapján kapják. A felperes által - az elsődleges kereseti kérelme kapcsán - alkalmazott számítási mód méltánytalan lenne a többi tűzszerésszel szemben, hiszen kártérítés címén magasabb összeget kapna a perbeli időszakra, mint a pótlékra jogosító feladatokat ténylegesen ellátók.
[12] A Hjt. 172. § (5) bekezdése alapján a felperesnek kellett volna bizonyítani azt, hogy a korábbi egy évben megszerzett átlagjövedelmét továbbra is elérte volna.
[13] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását, hivatkozva arra, hogy alperes az eljárás során nem jelölt meg olyan jövőbeni változást, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehetett. Visszamenőleg általa tetszőleges meghatározott időpontra vonatkozóan vette figyelembe az I. osztályú tűzszerészek által ténylegesen megkapott pótlékot.
A Kúria döntése és jogi indokai
[14] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.[15] A Hjt. 173. § (1)-(2) bekezdése alapján
(1) A Honvédség a 172. § (1) bekezdése szerint köteles megtéríteni az állomány tagjainak
a) elmaradt jövedelmét,
b) vagyonában beállott értékcsökkenését,
c) a sérelemmel, és ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit.
(1a) A Honvédség köteles megfizetni az állomány tagjának személyiségi jogainak megsértésével összefüggésben felmerült sérelemdíját.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának megállapításánál figyelembe kell venni
a) a szolgálati viszony körében az elmaradt illetményt és azon rendszeres juttatások pénzbeli értékét, amelyre az állomány tagja a szolgálati viszony alapján az illetményén felül jogosult, feltéve, ha azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette,
b) a szolgálati viszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet,
c) azt a jövőbeni változást, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehet.
[16] A fenti rendelkezésekhez fűzött törvényi indokolás szerint a törvény elmaradt jövedelemként az állomány tagjának azokat a jövedelmeit ismeri el, amelyeket a sérelem előtt rendszeresen jogszerűen szerzett meg. Ezt figyelembe véve tévesen hivatkozott az alperes a felülvizsgálati kérelmében az általa alkalmazott számítási mód alapjaként a Hjt. 173. § (2) bekezdés c) pontjára, hiszen e jogszabályi rendelkezés értelmében azt a jövőbeni változást kell figyelembe venni az elmaradt jövedelem megállapításánál, amely az állomány tagjánál várhatóan bekövetkezett volna a káresemény hiányában, és az elmaradt jövedelem első alkalommal történő esedékességének az időpontjában már ismert.
[17] Felperesnek a Hjt. 172. § (5) bekezdése alapján tehát nem azt kellett bizonyítania a kár mértéke tekintetében, hogy a korábbi egy évben megszerzett átlagjövedelmét továbbra is elérte volna, hanem azt, hogy a sérelem bekövetkezése előtti jogszerűen megszerzett rendszeres jövedelme hogyan alakult. A jogerős ítélet e tekintetben megalapozottan hivatkozott arra, hogy a másodfokú tárgyaláson az alperes nem vitatta a felperes elsődleges kereseti kérelmének alapjául szolgáló illetményösszegeket, így a másodfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 163. § (2) bekezdése alapján helytállóan fogadta el azt a felperest megillető kártérítés összegének alapjául.
[18] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Záró rész
[19] Az alperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére.[20] A felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes személyes illetékmentességére tekintettel az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján az állam viseli.
[21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
Budapest, 2019. március 13.
Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Suba Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró
(Kúria Mfv.II.10.427/2018.)