adozona.hu
BH 2019.9.251
BH 2019.9.251
A 2016. évi CXXX. tv.-nek (Pp.) a felülvizsgálat korlátozására, illetve a felülvizsgálat engedélyezésére vonatkozó szabályait a csőd-, illetve a felszámolási ügyekben is megfelelően alkalmazni kell [Pp. 408., 410. §, 415. § (1) bek., 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. § (3) bek., 6. § (4a) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az elsőfokú bíróság végzésével az adós egyezségi megállapodás jóváhagyása iránti kérelmét elutasította és a csődeljárást megszüntette. Határozatának indokolásában a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 21. § (1) bekezdésére, valamint 21/A. § (3) bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy az adós által benyújtott egyezségi megállapodás nem tartalmazta az adósságrendezési és újjászervezési programot, ezáltal az egyezség kötele...
BH 2019.9.251 A 2016. évi CXXX. tv.-nek (Pp.) a felülvizsgálat korlátozására, illetve a felülvizsgálat engedélyezésére vonatkozó szabályait a csőd-, illetve a felszámolási ügyekben is megfelelően alkalmazni kell [Pp. 408., 410. §, 415. § (1) bek., 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. § (3) bek., 6. § (4a) bek.].
Az első- és a másodfokú határozat
[1] Az elsőfokú bíróság végzésével az adós egyezségi megállapodás jóváhagyása iránti kérelmét elutasította és a csődeljárást megszüntette. Határozatának indokolásában a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 21. § (1) bekezdésére, valamint 21/A. § (3) bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy az adós által benyújtott egyezségi megállapodás nem tartalmazta az adósságrendezési és újjászervezési programot, ezáltal az egyezség kötelező tartalmi elemeinek hiányában jogszabályba ütközik.[2] Az adós fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú határozatot a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 386. § (1) és (2) bekezdése alapján - annak helyes indokaira hivatkozással - helybenhagyta. Határozatának indokolásában kifejtette, az elsőfokú bíróság a csődegyezség körében vizsgálandó körülményeket helytállóan tárta fel és helyes az abból levont jogi következtetése is. A Cstv. 1. § (2) bekezdésében, 17. § (3) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, valamint a 21/A. § (3) bekezdésében foglaltakra hivatkozással rámutatott, az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a reorganizációs terv valójában az adós fizetőképességét és működését helyreállító, a gazdálkodószervezetet újjászervező programot nem tartalmaz, így az egyezség sem tartalmazza a jogszabályban előírt valamennyi kelléket, ezért az egyezség nem hagyható jóvá.
A felülvizsgálati kérelem
[3] A jogerős végzés ellen az adós terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a csődegyezségi megállapodás jóváhagyását. A felülvizsgálati kérelméhez nem csatolt engedélyezés iránti kérelmet, az engedélyezés feltételeit alátámasztó indokokra a felülvizsgálati kérelmében sem hivatkozott.A Kúria döntése és annak jogi indokai
[4] A felülvizsgálati kérelem érdemében nem bírálható el.[5] A Cstv. 6. § (3) bekezdése értelmében a csőd-, illetve felszámolási ügyekben azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a Cstv. eltérően nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel, tehát megfelelően alkalmazni kell.
[6] A Pp. 408. § (2) bekezdése alapján nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Ha a felülvizsgálatnak a Pp. 408. §-a alapján nem lenne helye - ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki -, a felülvizsgálatot a Kúria kivételesen, a Pp. 409. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban megjelölt okokból engedélyezheti.
[7] A csőd-, illetve felszámolási ügyek - miután tárgyuk vagyoni jogok rendezése - a Cstv. 1. § (2)-(3) bekezdéséből következően, a Pp. 7. § (1) bekezdés 18. pontjára is tekintettel, a vagyonjogi tárgyú nemperes eljárások közé tartoznak. A felülvizsgálat korlátozására, illetve a felülvizsgálat engedélyezésére vonatkozó szabályokat ezért a Cstv. 6. § (3) bekezdésében foglaltakra, tehát a Pp. funkcionális hatályára (mögöttes jogszabályi jellegére), illetve a "megfelelő alkalmazás" követelményére figyelemmel ezekben az ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a Pp. 406. § (1) bekezdése értelmében ezekben az ügyekben a Pp. 408. § (2) bekezdésében említett ítélet alatt az ügy érdemében hozott végzést kell érteni [2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 13. pont].
[8] A Cstv. 6. § (4a) bekezdése speciális rendelkezést tartalmaz a Pp. 410. §-a szerinti felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem előterjesztésének határidejéről. Eszerint a fél az engedélyezés iránti kérelmet a jogerős végzés közlésétől számított 30 napon belül terjesztheti elő. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 410. § (1) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni úgy, hogy az engedélyezés iránti kérelmet a Pp. 412. § (2) bekezdéséből kitűnően a felülvizsgálati kérelemhez kell csatolni.
[9] Ha a Pp. 408. §-a alapján nincs helye felülvizsgálati kérelemnek, és a felülvizsgálati kérelem előterjesztetője a felülvizsgálati kérelemmel együtt nem nyújtott be engedélyezés iránti kérelmet, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 415. § (1) bekezdés e) pontja alapján visszautasítja.
[10] A Kúria megállapította, hogy jelen ügyben a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással - Cstv. 21. § (1) bekezdés, 21/A. § (3) bekezdés - hagyta helyben az elsőfokú bíróság határozatát, ezért a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásához az adósnak engedélyezés iránti kérelmet is elő kellett terjesztenie.
[11] Miután az adós felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet nem terjesztett elő, a Kúria a felülvizsgálati kérelmét érdemben nem vizsgálhatta, ezért azt a Pp. 415. § (1) bekezdése e) pontja alapján visszautasította.
(Kúria Gfv. VII. 30 023/2019.)
* * *
TELJES VÉGZÉS
A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke
Dr. Csőke Andrea előadó bíró
Dr. Gáspár Mónika bíró
Az adós: É. Kft.
Az adós képviselője: dr. Balczó Gábor ügyvéd
A hitelező: Gazdasági Versenyhivatal
A hitelező képviselője: dr. Nacsa Mónika kamarai jogtanácsos
Az eljárás tárgya: csődeljárás
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: adós
A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 39.Cspk.2/2018/22. számú végzés
Az elsőfokú bíróság és a határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 11.Cspkf.44.678/2018/2. számú végzés
Rendelkező rész
A Kúria az adós felülvizsgálati kérelmét visszautasítja.Megállapítja, hogy az adós kérelmére 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítésének van helye.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Az első- és a másodfokú határozat
[1] Az elsőfokú bíróság végzésével az adós egyezségi megállapodás jóváhagyása iránti kérelmét elutasította és a csődeljárást megszüntette. Határozatának indokolásában a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 21. § (1) bekezdésére, valamint 21/A. § (3) bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy az adós által benyújtott egyezségi megállapodás nem tartalmazta az adósságrendezési és újjászervezési programot, ezáltal az egyezség kötelező tartalmi elemeinek hiányában jogszabályba ütközik.[2] Az adós fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú határozatot a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 386. § (1) és (2) bekezdése alapján - annak helyes indokaira hivatkozással - helybenhagyta. Határozatának indokolásában kifejtette, az elsőfokú bíróság a csődegyezség körében vizsgálandó körülményeket helytállóan tárta fel és helyes az abból levont jogi következtetése is. A Cstv. 1. § (2) bekezdés, 17. § (3) bekezdés, 19. § (1) bekezdés, 21. § (1) bekezdés, valamint a 21/A. § (3) bekezdésében foglaltakra hivatkozással rámutatott, az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a reorganizációs terv valójában az adós fizetőképességét és működését helyreállító, a gazdálkodó szervezetet újjászervező programot nem tartalmaz, így az egyezség sem tartalmazza a jogszabályban előírt valamennyi kelléket, ezért az egyezség nem hagyható jóvá.
A felülvizsgálati kérelem
[3] A jogerős végzés ellen az adós terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a csődegyezségi megállapodás jóváhagyását. A felülvizsgálati kérelméhez nem csatolt engedélyezés iránti kérelmet, az engedélyezés feltételeit alátámasztó indokokra a felülvizsgálati kérelmében sem hivatkozott.A Kúria döntése és annak jogi indokai
[4] A felülvizsgálati kérelem érdemében nem bírálható el.[5] A Cstv. 6. § (3) bekezdése értelmében a csőd-, illetve felszámolási ügyekben azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a Cstv. eltérően nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel, tehát megfelelően alkalmazni kell.
[6] A Pp. 408. § (2) bekezdése alapján nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Ha a felülvizsgálatnak a Pp. 408. § alapján nem lenne helye - ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki - a felülvizsgálatot a Kúria kivételesen, a Pp. 409. § (2) bekezdés a-d) pontjaiban megjelölt okokból engedélyezheti.
[7] A csőd-, illetve felszámolási ügyek - miután tárgyuk vagyoni jogok rendezése - a Cstv. 1. § (2)-(3) bekezdéséből következően, a Pp. 7. § (1) bekezdés 18. pontjára is tekintettel, a vagyonjogi tárgyú nemperes eljárások közé tartoznak. A felülvizsgálat korlátozására, illetve a felülvizsgálat engedélyezésére vonatkozó szabályokat ezért a Cstv. 6. § (3) bekezdésében foglaltakra, tehát a Pp. funkcionális hatályára (mögöttes jogszabályi jellegére), illetve a "megfelelő alkalmazás" követelményére figyelemmel ezekben az ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a Pp. 406. § (1) bekezdése értelmében ezekben az ügyekben a Pp. 408. § (2) bekezdésében említett ítélet alatt az ügy érdemében hozott végzést kell érteni [2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 13. pont].
[8] A Cstv. 6. § (4a) bekezdése speciális rendelkezést tartalmaz a Pp. 410. §-a szerinti felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem előterjesztésének határidejéről. Eszerint a fél az engedélyezés iránti kérelmet a jogerős végzés közlésétől számított 30 napon belül terjesztheti elő. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 410. § (1) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni úgy, hogy az engedélyezés iránti kérelmet a Pp. 412. § (2) bekezdéséből kitűnően a felülvizsgálati kérelemhez kell csatolni.
[9] Ha a Pp. 408. § alapján nincs helye felülvizsgálati kérelemnek, és a felülvizsgálati kérelem előterjesztetője a felülvizsgálati kérelemmel együtt nem nyújtott be engedélyezés iránti kérelmet, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 415. § (1) bekezdés e) pontja alapján visszautasítja.
[10] A Kúria megállapította, hogy jelen ügyben a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással - Cstv. 21. § (1) bekezdés, 21/A. § (3) bekezdés - hagyta helyben az elsőfokú bíróság határozatát, ezért a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásához az adósnak engedélyezés iránti kérelmet is elő kellett terjesztenie.
[11] Miután az adós felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet nem terjesztett elő, a Kúria a felülvizsgálati kérelmét érdemben nem vizsgálhatta, ezért azt a Pp. 415. § (1) bekezdése e) pontja alapján visszautasította.
Záró rész
[12] A felülvizsgálati kérelem visszautasítása folytán az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján a felülvizsgálati eljárás illetékmentes volt. Erre való tekintettel az adós az általa megfizetett 30.000 forint eljárási illeték visszatérítését kérheti. Az erre vonatkozó határozatot az elsőfokú bíróság küldi meg a lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak [Itv. 81. § (2) bek.].[13] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2019. február 19.
Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.023/2019.)