adozona.hu
BH+ 2012.6.269
BH+ 2012.6.269
A gyermekgondozási segély jogtalan felvétele körében annak van jelentősége, hogy a fél hozzájárul-e a közös háztartás költségeinek fedezéséhez, nem pedig annak, hogy milyen mértékben veszi ki részét a gyermekei nevelésében [1998. évi LXXXIV. tv. 4. §, 7. §, 20. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes gyermekei után gyermekgondozási segélyben részesült, melynek visszafizetésére az elsőfokú hatóság a 2009. május 25. napján kelt határozatával azért kötelezte, mert a felperes 2008 májusában a közös lakásból elköltözött és gyermekeivel nem élt együtt, a gyermekek édesanyja 2008. november hótól egyedülállóként igényelte az ellátást.
A felperesi fellebbezést elbírálva az alperes határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta.
Határozata indokolásában hangsúlyozta, hogy ...
BH+ 2012.6.269 A gyermekgondozási segély jogtalan felvétele körében annak van jelentősége, hogy a fél hozzájárul-e a közös háztartás költségeinek fedezéséhez, nem pedig annak, hogy milyen mértékben veszi ki részét a gyermekei nevelésében [1998. évi LXXXIV. tv. 4. §, 7. §, 20. § (1) bek.]
A felperes gyermekei után gyermekgondozási segélyben részesült, melynek visszafizetésére az elsőfokú hatóság a 2009. május 25. napján kelt határozatával azért kötelezte, mert a felperes 2008 májusában a közös lakásból elköltözött és gyermekeivel nem élt együtt, a gyermekek édesanyja 2008. november hótól egyedülállóként igényelte az ellátást.A felperesi fellebbezést elbírálva az alperes határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta.
Határozata indokolásában hangsúlyozta, hogy a felperes az ellátást jogalap nélkül vette igénybe, hiszen a házasság felbontása iránti per irataiból megállapítható, hogy a felperes 2008 májusában elköltözött a közös tulajdonú ingatlanból, a gyermekek az édesanyával maradtak, ennek ellenére a változást érintő bejelentési kötelezettségének a felperes nem tett eleget.
A felek közt a Kerületi Bíróságon folyamatban lévő házasság felbontása iránti eljárásban egyezően akként nyilatkoztak, hogy a házassági életközösségük 2008. augusztus 1-jével szakadt meg, eddig az időpontig a felperes viselte a lakás fenntartásával kapcsolatos költségeket, és ténylegesen a visszatérés szándéka nélkül a lakásingatlant nem hagyta el.
Az életközösség megszakadásának időpontját a felek meghallgatásáról készült jegyzőkönyvben, és ezt követően a bíróság végzésében is rögzítette.
A felperes keresetét az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította, megállapítva, hogy a felperes 2008. május óta nem tartja el saját háztartásában a gyermekeket, ezért a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 4. § k) pontjában, 7. § (1) bekezdés a) pontjában és 20. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felel meg.
Ezt bizonyítja a Kerületi Bíróság jegyzőkönyve, illetőleg végzése, valamint a bizonyítás során tett volt házastársi tanúvallomás; mely szerint 2008. májusi elköltözését követően a felperes már nem élt életvitelszerűen gyermekeivel együtt.
A bejelentés elmulasztása a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésének következményeivel jár.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését, a kereseti kérelmének helyt adást.
Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Cst. 4. § k) pontjában, 7. § (1) bekezdésében foglaltakat; a megyei bíróság az alapul fekvő bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelte, a felperes 2008. év végéig egy háztartásban élt családjával életvitelszerűen.
Kiemelte, hogy a bíróság a felperes házastársának ellentmondó nyilatkozatait nem értékelte, melyek pedig úgy változtak, ahogy azt az érdekei diktálták.
Indokolatlanul mellőzte a felperesi tanúmeghallgatásra vonatkozó bizonyítási indítványt, a tanúk tisztázhatták volna az alperesi előadás hiányosságait és ellentmondásait, alátámasztva a felperesi előadást.
Álláspontja szerint 2008. év végéig életvitelszerűen együtt élt gyermekeivel, azok rendszeres gondozásából nem kerültek ki, így nem történt jogalap nélküli állami juttatás.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem részben alapos.
A Pp. 270. § (2) bekezdése értelmében jogszabálysértésre alapítottan lehet a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérni. Anyagi jogi és eljárási szabályok megsértése egyaránt alapot adhat a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére; ha olyan eljárási szabálysértés nem történt, amely az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt, a megtámadott határozatot hatályában fenn kell tartani.
Amennyiben a bírósági ítélet tényállása iratellenesen került megállapításra, vagy okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó módon történt a bizonyítékok mérlegelése, akkor eljárási szabálysértés megállapítható.
A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275. § (1) bekezdése értelmében a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt.
A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye.
A Kúria a felperes jogi érveit megvizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy az elsőfokú bíróság ítélete logikátlan mérlegelést, értékelést tartalmaz.
Családi pótlékra a Cst. 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján az a vér szerinti szülő jogosult, aki saját háztartásában neveli gyermekeit.
A csatolt iratokból - így különösen a felek között folyamatban lévő házasság felbontása iránti eljárásban született jegyzőkönyvből és végzésből -, valamint a per során meghallgatott házastársi nyilatkozatból kétségkívül megállapítható, hogy a felek között az életközösség 2008. augusztus 1-jéig fennállt; eddig az időpontig a felperesi édesapa biztosította a lakás fenntartásának költségeit, ezáltal hozzájárult a háztartás költségeihez.
A háztartás fogalma alatt olyan személyek összességét értjük, akik - függetlenül a rokoni kapcsolatoktól - egy jövedelmi, illetve fogyasztói közösséget képeznek, folyamatos életviteli költségeiket részben, vagy egészben közösen viselik.
A felperes házastársának közigazgatási perbeli meghallgatásakor is elismerte, hogy 2008. augusztus 1-jét lehet annak az időpontnak tekinteni, amikor az életközösség közöttük végleg megszakadt, és a felperes a közös lakásból a visszatérés szándéka nélkül elköltözött. Így ezen időpontig a felperes nem jogalap nélkül vette fel az ellátást, hiszen gyermekeiről a házastársával vezetett közös háztartásban gondoskodtak.
A rendelkezésre álló bizonyítékok közül egyik sem támasztja alá azt az alperesi állítást, hogy a felperes 2008 májusa óta életvitelszerűen nem él együtt gyermekeivel, nem gondoskodik róluk.
Az ügy megítélése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a gyermekek napi teendőiből mennyiben veszi ki részét, hanem annak, hogy a háztartás fenntartásához mennyiben járul hozzá. Tévesen tulajdonított tehát az elsőfokú bíróság nagy jelentőséget annak a körülménynek, hogy a gyermekek nevelésében ki játszott döntő szerepet, mert a saját háztartásban történő tartást nem csupán erre a körülményre kell leszűkíteni.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében nem adta indokát annak sem, hogy a felperesi házastárs ellentmondó nyilatkozatait miért tekintette inkább mérvadónak, mint a bírósági közokiratokban foglaltakat és állapította meg az abban foglaltaktól eltérően az életközösség megszakadásának dátumát.
Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat megsértette; tévesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy 2008 májusától a családi pótlék folyósításának feltételei a felperes esetében nem állnak fenn, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét - az alperesi határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [Pp. 275. §. (4) bekezdés]
Az új eljárás során a felperest a 2008. augusztus 1-je után jogtalanul felvett családi pótlék visszafizetésére lehet kötelezni, miután ettől az időponttól állapítható meg annak jogtalan felvétele.
Észlelte a Kúria, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében - a kereseti kérelmétől eltérően - már a határozatban foglalt teljes időtartamra nézve vitatta a családi pótlék felvételének jogtalanságát, azonban a kereseti kérelemhez kötöttség elvénél fogva a Kúria ezzel a felülvizsgálati kérelemmel érdemben nem foglalkozhatott.
A felperes keresetében kizárólag a 2008 augusztusáig terjedő időszakra kérte mellőzni a családi pótlék visszafizetési kötelezettségét, így a felülvizsgálati kérelem is csak e keretek között mozoghatott. (Kúria, Kfv.I.35.428/2011.)