adozona.hu
AVI 2012.5.59
AVI 2012.5.59
A jövedéki ellenőrzés alól elvont termék birtokosa köteles a birtokában talált termék után jövedéki bírságot fizetni [2003. évi CXXVII. tv. 114. § (1) és (2) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Ny. Rendőrkapitányság járőrei bejelentésre ellenőrzést tartottak 2007. január 22-én a felperes tanyai nyomdájában, ahol M. Zsolt az egyik szekrényben 1325 doboz ukrán zárjegyes Mexx és 380 doboz Priluki cigarettát tartott.
Az elsőfokú vámhatóság határozatával 2 556 510 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte M. Zsoltot, aki egy ismeretlen ukrán személytől vette át a cigarettát megőrzésre.
A fellebbezés folytán eljáró alperes előbb helybenhagyta az elsőfokú határozatot, majd a saját ha...
Az elsőfokú vámhatóság határozatával 2 556 510 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte M. Zsoltot, aki egy ismeretlen ukrán személytől vette át a cigarettát megőrzésre.
A fellebbezés folytán eljáró alperes előbb helybenhagyta az elsőfokú határozatot, majd a saját hatáskörébe visszavonta, és az elsőfokú határozat megsemmisítésével az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította.
A megismételt eljárás során a vámhatóság bizonyítási eljárást folytatott le, amelynek során azt a tényállást állapította meg, miszerint M. Zsolt nem alkalmazottja a felperesnek, őt a bejelentést tevő D. Zsolt nevű dolgozó hívta néha dolgozni. M. Zsolt az egyik öltözőszekrényben helyezte el a cigarettákat tartalmazó dobozokat, amely a nyomda régen ebédlőként használt részében található.
E megállapító tényállás alapján az elsőfokú vámhatóság 2007. július 30-án kelt határozatával a felperes terhére állapította meg a jövedéki törvénysértés elkövetését, és ezért 5 198 440 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte.
A fellebbezés folytán eljáró alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
Álláspontja szerint nem követett el jövedéki törvénysértést, nem volt ugyanis birtokában a jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek. Utalt a Városi Bíróság végzésére, amely szerint Á. Mihály nevű személy vásárolta a cigarettát, azt lezárt dobozokban, M. Zsolt ismerősének megőrzésre adta, aki a felperes épületében helyezte el. A felperes szerint tehát, miután ismert volt a jövedéki ellenőrzés alól elvont termékek tulajdonosa és valódi birtokosa, így az ő felelősségét nem lehetett volna megállapítani.
Az alperes kérte a kereset elutasítását és fenntartotta azt a határozatban kifejtett álláspontját, mely szerint a telephely üzemeltetője volt az előtalált jövedéki termék birtokosának tekintendő.
A megyei bíróság 5. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a jövedéki törvény nem a jövedéki ellenőrzés alól elvont termék tulajdonosát, hanem a birtokost szankcionálja, e körben nincs jelentősége annak, hogy a felperes tudatában volt-e annak, hogy az adózás alól elvont terméket birtokolja. Annak sem volt jelentősége, hogy ki a tulajdonos, illetőleg ki helyezte el azt a felperes telephelyén.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát.
A felperes továbbra is fenntartotta és megismételte azt az álláspontját, mely szerint, mivel a jövedéki ellenőrzés alól elvont termékeknek megvolt kétséget kizáróan a tulajdonosa, illetőleg azok a személyek, akik a jövedéki törvénysértést elkövették, indokolatlannak és jogellenesnek minősül a háttérfelelősség alkalmazása.
Álláspontjuk szerint az objektív felelősség megállapításának lehetőségét a törvény csak mögöttes felelősségi alakzatként állapította meg, amelyet akkor lehet alkalmazni, ha nincs meg a közvetlen felelős személye.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 114. § (1) bekezdés a) pontja és b) pontja szerint az a természetes személy, aki olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, vagy amelyet import jövedéki termék esetén nem vámkezeltek, a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot fizet.
A 114. § (2) bekezdés a), c) pontja szerint az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni azt az e törvény rendelkezései szerint kizárólag adóraktárban előállítható terméket, amelyet nem adóraktárban, érvényes adóraktári engedély nélkül állítanak elő, valamint amelynek adózott voltát a birtokosa, szállítója, értékesítője, felhasználója, számlával, számlát helyettesítő okmánnyal, termékkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérő okmánnyal, vámokmánnyal, vagy más hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani, továbbá az adójegy nélküli jogosulatlanul megszerzett dohánygyártmányt.
E rendelkezés alapján tehát a jövedéki ellenőrzés alól elvont termék birtokosa köteles a birtokában talált termék után jövedéki bírságot fizetni.
Az elsőfokú bíróság és a vámhatóság helyesen hivatkozott arra, miszerint a jövedéki törvény szankció rendszere alapvetően objektív felelősségen alapul, tehát független a birtokló jó vagy rosszhiszeműségétől. Nincs jelentősége annak, hogy a jövedéki törvénysértés bekövetkezése kinek róható fel.
Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy a jövedéki termék birtokosa az is, akinek a termék akarata ellenére került birtokába, a birtoklásra irányuló akarat nem tartozik a birtok fogalmának elemei közé. Így a birtokos tudatán és akaratán kívül is bekövetkezhet a birtok megszerzése.
A felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy az objektív felelősségi rendszer csak mögöttes felelősség lehet, és kizárólag akkor érvényesíthető, amennyiben ismeretlen a jövedéki törvénysértés valódi elkövetője, Ilyen előírást a jövedéki törvény nem tartalmaz.
A birtokos személyét a tényleges helyzet határozta meg. Nem volt vitás, hogy az adott esetben a felperes által üzemeltetett telephelyen találták meg a jövedéki ellenőrzés alól elvont termékeket, ezért a telephely üzemeltetője a termék birtokosának tekinthető, és köteles a jövedéki bírság megfizetésére.
Nem volt vitás az sem, hogy M. Zsolt a telephelyen található szekrénybe helyezte el az ellenőrzés alól elvont cigarettát. Annak nem volt jelentősége, hogy kinek a megbízásából, illetőleg kinek a tulajdonában lévő termék került elhelyezésre.
Az eljárás során nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy olyan öltözőszekrénybe került volna elhelyezésre a jövedéki termék, amely valamely dolgozónak, vagy más személynek a kizárólagos használatában lett volna.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az alperes határozata és a jogerős ítélet a jogszabályoknak megfelelt, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.157/2008.)