adozona.hu
AVI 2012.5.58
AVI 2012.5.58
A tényleges hatalom arra való tekintet nélkül minősül birtoklásnak, hogy a tényleges hatalmat saját nevében és saját részére, vagy más nevében gyakorolják-e (2003. évi CXXVII. tv. 114. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes társtulajdonosa a N., M. u. 69. szám alatti családi házas ingatlannak, ahol édesanyjával B. Jánosnéval, és férjével élnek, az édesapja 2002 májusában bekövetkezett halálát követő közel egy év múltán költözött az ingatlanba. A D.-i Fővámhivatal járőrei 2007. január 17-én az ingatlanon jövedéki ellenőrzést tartottak és az ingatlan melléképületének első helyiségében műanyag-és fémhordókban összesen 630 liter "ismeretlen eredetű" gázolajat találtak. Ebből 80 liter magyar szabványnak ...
A D.-i Fővámhivatal határozatával a felperest szintén 291 750 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 52. § (1) bekezdés d) pontja, 114. § (1) bekezdés b) pontja, 114. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A felperes, mint a jövedéki termék birtokosa, hitelt érdemlően nem igazolta a lefoglalt gázolaj származását. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy a jövedéki terméknek nem volt birtokosa, a gázolaj létéről nem tudott. Az alperes nem értesítette a felperest az eljárás megindításáról, és az ügyintézési határidőt is túllépte.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a perbeli esetben arról a kérdésről kellett állást foglalni, hogy a felperes tekinthető-e az ellenőrzés során feltalált jövedéki termék birtokosának. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a felperes nem eshet ugyanazon megítélés alá, mint édesanyja, B. J.-né társtulajdonos, akit - mint az adózatlan jövedéki termék birtokosát - a hatóság jövedéki bírsággal sújtott. Utalt a megyei bíróság 6. számú ítéletére, melyben megállapításra került a felperes édesanyjának birtokosi minősége.
Amíg B. J.-né tudott a melléképületben tárolt gázolajról, addig a felperes nem. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint életszerű, hogy a felperesnek nem volt tudomása a lakóház melletti melléképületben tárolt nagy mennyiségű ásványolajtermékről, mivel a felperes férjével édesapja halálát követően költözött az ingatlanba, és édesanyja nem tájékoztatta a kannák tartalmáról. Ezért függetlenül attól, hogy a birtok a birtokos tudtán kívül is megszerezhető - jelen esetben figyelemmel a tényleges helyzetre -, minimális tudatosság kell a birtoklás tényéhez. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes az adózatlan jövedéki termék birtokosának nem tekinthető, így a jövedéki bírság, mint szankció sem alkalmazható. Egyebekben kifejtette, hogy a felperes által hivatkozott eljárási szabályok megsértése az ügy érdemét nem érintette.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetének elutasítását. Jogi álláspontja szerint a felperest az adózatlan jövedéki termék birtokosának kell tekinteni. E körben az elsőfokú bíróság kirívóan okszerűtlen értékelte a bizonyítékokat, megsértette a Pp. 206. § (1) bekezdését, 221. § (1) bekezdését.
A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
A jogerős ítélet a tényállást helyesen állapította meg, de a Legfelsőbb Bíróság az abból levont jogi következtetésekkel nem értett egyet. A bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésére vonatkozó alperesi hivatkozást megalapozottnak tartotta.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a perbeli jogkérdésben már véleményt alakított ki. Ez a vélemény megjelent a Bírósági Határozatok 2000/8. számában, illetve a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 8-9. számában is. Ezekben a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma abban a jogkérdésben foglalt állást, hogy objektív szankció-e a Jöt. által megállapított jövedéki bírság. Kifejtette, hogy a birtokos személyét elsősorban a tényleges helyzet határozza meg.
A jövedéki termékek birtoklása esetén fennálló objektív felelősséget fogalmazza meg, és elvi éllel fejti ki a Legfelsőbb Bíróság határozatának hivatalos gyűjteménye 2001/2. számában 609. sorszám alatt megjelent eseti döntés is. A Jöt. alkalmazása során a Legfelsőbb Bíróság egységes gyakorlatot folytat, mely szerint a birtok valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelent. A tényleges hatalom arra való tekintet nélkül minősül birtoklásnak, hogy a tényleges hatalmat saját nevében és saját részére, vagy más nevében gyakorolják-e. A birtoklás fogalma továbbá nem függ a tudati elemektől sem, létrejöhet a birtoklás tudata és a birtoklásra irányuló akarat nélkül is. A Jöt. szigorú, objektív felelősségi szabályokat tartalmaz, nem enged olyan hivatkozási, kimentési lehetőséget, hogy a felperesnek nem volt szándékában és tudatában a jövedéki ellenőrzés alól elvont termék birtokban tartása.
A felperes saját előadása szerint is közel 4 év telt el az ingatlanba való beköltözése és a jövedéki ellenőrzés közt. Ezt a tényt az elsőfokú bíróság nem értékelte kellő súllyal. A társtulajdonosként az ingatlanban már 4 éve lakó felperestől igenis minimálisan elvárható volt, hogy tudomással bírjon a jövedéki termékről. A jövedéki termék nem volt elrejtve, a melléképületben, 9 db hordóban tárolták, így életszerűtlen, hogy az ingatlan mindennapi használata során soha nem látta ezeket a hordókat. Ezért függetlenül attól, hogy a felperes birtokolni kívánt-e, vagy a birtoklás tudata áthatotta-e, a Legfelsőbb Bíróság jogi álláspontja szerint - a Jöt. szigorú szabályaira tekintettel - a perbeli tényállás esetében a felperest is birtokosnak kell tekinteni.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.197/2008.)