adozona.hu
BH+ 2012.5.220
BH+ 2012.5.220
Ha az üzemi balesetet szenvedett munkavállaló munkáltatójának a balesettel okozati összefüggésben álló munkavédelmi szabályszegése megállapítható, az egészségbiztosítási pénztár nem követelheti az egészségbiztosítási ellátás megtérítését harmadik személytől a szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősségre vonatkozó szabályok szerint [1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. § (1) bekezdés, 68. § (1)-(2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes egészségbiztosítási pénztár jogelődje a felperest az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 68. §-a alapján 1 054 810 forint megfizetésére kötelezte a 2614/2007. számú fizetési meghagyással G. F.-né 2006. december 29-én bekövetkezett balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén. Az indokolás szerint G. F.-né, a K. Kft. alkalmazásában álló laboránsként a felperes fuvarozó vállalkozó tartálykocsijából tejmintát vett, amikor le akart jönni a tartály...
BH+ 2012.5.220 Ha az üzemi balesetet szenvedett munkavállaló munkáltatójának a balesettel okozati összefüggésben álló munkavédelmi szabályszegése megállapítható, az egészségbiztosítási pénztár nem követelheti az egészségbiztosítási ellátás megtérítését harmadik személytől a szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősségre vonatkozó szabályok szerint [1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. § (1) bekezdés, 68. § (1)-(2) bekezdés].
Az alperes egészségbiztosítási pénztár jogelődje a felperest az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 68. §-a alapján 1 054 810 forint megfizetésére kötelezte a 2614/2007. számú fizetési meghagyással G. F.-né 2006. december 29-én bekövetkezett balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén. Az indokolás szerint G. F.-né, a K. Kft. alkalmazásában álló laboránsként a felperes fuvarozó vállalkozó tartálykocsijából tejmintát vett, amikor le akart jönni a tartálykocsi pódiumán lévő tömlőn megcsúszott a lába és kb. 1,8 m magasról leesett, szilánkos lábszárcsont törést szenvedett. A felperes megtérítési felelősségét a fizetési meghagyás arra alapítva állapította meg, hogy a tartálykocsin a biztonságos közlekedés feltételei nem voltak biztosítva, a leesés elleni védelem nem volt megoldva: a tartálykocsin nem volt korlát, és a tömlő akadályozta a közlekedést. A felperes ezzel megsértette az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 18. § (1) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében és 36. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat.A felperes a keresetében a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte. Vitatta a felelősségét, a tartálykocsi az európai szabványoknak megfelelt, a sérült nem az ő utasítására ment fel a tartálykocsira, a munkavédelemre, védőeszközre vonatkozó szabályok betartását a munkáltatónak kellett volna ellenőriznie.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A bíróság a kirendelt igazságügyi munkavédelmi szakértő aggálytalan szakvéleménye alapján megállapította, hogy a tartálykocsi pódiuma (munkaállás) nem tette lehetővé a biztonságos közlekedést, fel és leszállást [Mvt. 28. § (2) bekezdés], nem felelt meg a botlás mentes közlekedés feltételeinek [Mvt. 36. § (1) bekezdés] a pódiumon lévő szívócsövek, tömlők miatt. A gépkocsivezető nem vette le a tömlőket a mintavételezés előtt, és engedte, hogy a sérült a tömlőkkel akadályozott pódiumra felmenjen. Mivel a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a baleset nem ezen felróható magatartásával összefüggésben következett be, a felperes felelőssége az Ebtv. 68. §-a értelmében a Ptk. 339. § (1) bekezdése szerint fennáll.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte a Pp. 206. § (1) bekezdése megsértésére hivatkozva. Azt sérelmezte, hogy a bíróság a szakértői véleményben foglaltakat nem vette figyelembe, amelyből egyértelműen kitűnik a munkáltatónak a balesettel összefüggésben a megtérítési felelőssége, mert a leesés elleni védelemről a munkáltatónak kellett volna gondoskodnia megfelelő védelmet nyújtó rendszer, egyéni védőeszköz biztosítása, illetve a tejminta-vételezés szabályozása útján. A jogerős ítélet indokolása nem tért ki arra, hogy a szakvéleménynek a munkáltató felelősségét megalapozó szabályszegéseit [Mvt. 28. § (1) bekezdés, 54. § (2) bekezdés] miért hagyta figyelmen kívül.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A peres iratok közt szereplő igazságügyi munkavédelmi szakértő szakvéleménye - a jogerős ítélet tényállásában rögzítetteken túlmenően - a következő megállapításokat is tartalmazza:
-a mintát vevő munkavállalót a leesés elleni védelmet nyújtó egyéni védőeszközzel kellett volna ellátni;
-a gépkocsi kezelő pódiumához védőkorlátot nem lehet felszerelni, a védelem csak a tejüzem által alkalmazott leesés elleni védelemmel valósítható meg;
-a K. Kft. nem rendelkezik a leeséssel szemben védelmet nyújtó rendszerrel, egyéni védőeszközökkel;
-a K. Kft. a kockázatértékelés során nem tárta fel a laboránsok tejminta-vételi eljárása során fennálló leesési veszélyt, így intézkedést sem tett annak elhárítása érdekében [Mvt. 54. § (2) bekezdés, 28. § (1) bekezdés].
A munkaügyi bíróság a megtérítési felelősség szempontjából lényeges előbbi - nem vitatott - ténymegállapítások figyelmen kívül hagyásával az ítéleti tényállást oly mértékben hiányosan állapította meg, hogy ez az eljárási jogszabálysértés [Pp. 206. § (1) bekezdés] az ügy érdemi elbírálására is lényegesen kihatott.
A szakvéleményben felsorolt, a balesetet szenvedett munkavállaló munkáltatóját terhelő fenti mulasztások, munkavédelmi szabályszegések esetén az Ebtv. 67. § (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles megtéríteni az üzemi baleset miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást. Ennélfogva az Ebtv. 68. § (1) bekezdése alapján a felperes megtérítési kötelezettsége megállapítására nem kerülhetett volna sor, mivel a 68. § csak "a 67. §-ban meghatározott eset" kivételével alkalmazható, azaz ha a felelősség a 67. § szerint megállapítható, a balesettel összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátást a foglalkoztató köteles megtéríteni.
A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése, a támadott fizetési meghagyást pedig a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. (Kúria Mfv.III.10.486/2011.)