BH 2012.5.131

Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményei nem illetik meg a funkcionális vezetői munkakörben alkalmazottakat. E munkakörök nem kizárólag elnevezésük, hanem az adott munkakörben ellátott tevékenység tartalma, jellege alapján azonosíthatók be [23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése és melléklete].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az alperes nyugdíjbiztosítási igazgatóság a határozatával havi 216 130 forint öregségi nyugdíjat állapított meg 2009. augusztus 24-étől a felperesnek. A határozat indokolása tartalmazza, hogy az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet (R.) 5. §-a szerinti átlagkereset-számítási kedvezményre felperes nem jogosult, mert bányászati munkaviszonyának megszűnésekor betöltött munkaköre a rendelet mellékletében szereplő személyzeti osztál...

BH 2012.5.131 Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményei nem illetik meg a funkcionális vezetői munkakörben alkalmazottakat. E munkakörök nem kizárólag elnevezésük, hanem az adott munkakörben ellátott tevékenység tartalma, jellege alapján azonosíthatók be [23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése és melléklete].
Az alperes nyugdíjbiztosítási igazgatóság a határozatával havi 216 130 forint öregségi nyugdíjat állapított meg 2009. augusztus 24-étől a felperesnek. A határozat indokolása tartalmazza, hogy az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet (R.) 5. §-a szerinti átlagkereset-számítási kedvezményre felperes nem jogosult, mert bányászati munkaviszonyának megszűnésekor betöltött munkaköre a rendelet mellékletében szereplő személyzeti osztályvezető munkakörnek minősül. A Nyugdíjbiztosítási Jogorvoslati Igazgatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta és felperes fellebbezését elutasította. A határozat indokolása szerint a felperes munkáltatójának működési szabályzata alapján a munkaviszony megszűnésekor betöltött humánpolitikai osztályvezető munkakör a személyzeti osztályvezető munkakörrel azonosítható, amely átlagkereset-számítási kedvezményre nem jogosít.
A felperes keresetében vitatta a humánpolitikai osztályvezetői munkakörének a személyzeti osztályvezetői munkakörrel való azonosítását arra hivatkozva, hogy nem tartoztak munkakörébe az 1990-es évek előtti személyzeti osztály feladatát képező tevékenységek. Téves jogszabály-értelmezés miatt kérte a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését az elsőfokú határozatra is kiterjedően, és alperes új eljárásra kötelezését az átlagkereset-számítási kedvezmény figyelembevételével.
A munkaügyi bíróság ítéletével a támadott másodfokú határozatot megváltoztatta, az alperest új eljárásra kötelezte a nyugdíj összegének megállapítása tekintetében.
Az ítéleti tényállás szerint a felperes munkáltatójának, a B. E.-i Kft.-nek három önálló egysége volt, felperes a Szén-előkészítőműben humánpolitikai osztályvezetőként dolgozott. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) alapján megállapítható volt, hogy mindhárom egységnél volt humánpolitikai osztály, de míg a másik két egységnél ennek az osztálynak a feladatai közé tartozott a személyügy, a Szén-előkészítőmű humánpolitikai osztályán személyügyi tevékenységet nem végeztek, a munkaerő-gazdálkodási csoport és gondnokság tartozott hozzá. A Kft. szervezetében személyzeti osztály tehát nem volt, így személyzeti osztályvezetői munkakör sem.
Mindezek alapján a bíróság arra következtetett, hogy mivel az R. mellékletében a humánpolitikai osztályvezetői munkakör nem szerepel, a jogszabály a felperes munkakörében az átlagkereset-számítási kedvezmény alkalmazását nem zárta ki. Ennek figyelembevételével rendelte el az új eljárásban a kedvezményre való jogosultság egyéb feltételeinek vizsgálatát a nyugdíj összegének megállapítása során.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító határozat hozatalát, másodlagosan a bíróság új eljárásának elrendelését kérte az R. 1. § (2) bekezdése, a Pp. 163. § (1) bekezdése, 164. § (1) bekezdése és 206. § (1) bekezdése megsértésére hivatkozva. Kifogásolta, hogy a bíróság a tényállás megállapításánál nem vette figyelembe teljes körűen a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat, így azt sem, hogy a Szén-előkészítőműben a humánpolitikai osztály olyan feladatokat is ellátott, amelyek az R. mellékletében önállóan is szerepelnek. Téves jogszabály-értelmezést panaszolt, mert a bíróság nem a tényleges tartalma, hanem csupán az elnevezés alapján vizsgálta a felsorolásban szereplő munkaköröket, amelyekből kitűnik, hogy az R. mellékletében a jogalkotó azokat zárta ki a kedvezményekből, akiknek a munkaköri feladatai nem kapcsolódnak közvetlenül a bányászati tevékenységhez. Hivatkozott a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerére (FEOR) is, amelyben a személyzeti és a humánpolitikai osztályvezető egy címszó alatt szerepel.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Hangsúlyozta, hogy a B.-i Szénbányák felszámolása, integrációja során nem a hagyományos személyügyi tevékenység volt az elsődleges, hanem a folyamatos létszámleépítés, ennek kezelését irányította, a humánpolitikai osztályon önálló személyzeti tevékenység nem folyt, a két egymástól eltérő munkakör nem azonosítható.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az R. 1. § (2) bekezdése az egyes bányászati dolgozóknak biztosított társadalombiztosítási kedvezményekből - köztük a felperes által igényelt havi átlagkereset-számítási kedvezményből - kizárta azokat, akiket a munkaviszonyuk megszüntetésekor az R. mellékletében felsorolt munkakörben foglalkoztattak.
Az R. mellékletében szereplő vezetői munkakörök - jogügyi, munkásellátási, pénzügyi, statisztikai, számviteli, személyzeti osztályvezetők - nem a bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet főtevékenységéhez kapcsolódó szakmai jellegű részleg vezetését ellátó munkakörök, hanem funkcionális részegység, osztály vezetését végző beosztások, amelyek az adott gazdasági szervezet egészére vonatkozó, azt kiszolgáló tevékenységet végeznek.
A felperes által, a munkaviszonya megszűnésekor betöltött humánpolitikai osztályvezetői munkakör egyértelműen ilyen funkcionális vezetői munkakör.
A peres iratokhoz becsatolt SzMSz alapján megállapítható, hogy a munkáltató mindhárom önálló egységénél humánpolitikai osztály működött, tehát személyzeti osztályvezető elnevezésű munkakör nem volt. Ezt helyesen állapította meg a bíróság, ebből azonban kizárólag formális következtetéssel, tartalmilag téves következtetésre jutott. Nem vette figyelembe, hogy az adott munkakörben ellátott tevékenység tartalma, jellege és nem kizárólag elnevezése alapján azonosítható be egy munkakör. Ez annál is inkább irányadó a perbeli esetben, mert a munkáltató személyzetével, a munkavállalókkal kapcsolatos funkcionális feladatokat összefoglalóan személyzeti vagy humánpolitikai tevékenységnek is nevezik, és nem vitathatóan a felperes által ellátott vezetői feladatok ebbe a körbe tartoztak (az ellenkérelmében megjelölt létszámleépítés, a munkavállalók gazdasági társaságba való kiszervezése, munkaviszony megszüntetés, korengedményes nyugdíjazás intézése stb.).
Az alperes helyes jogszabály-értelmezését támasztja alá az is, hogy a perbeli időben hatályos KSH közlemény a funkcionális részegységek vezetői között humánpolitikai tevékenységet folytató részegységvezetőt említ, személyzeti vezetőt nem [9029/1993. (SK.1994.I.) KSH közlemény melléklet 1343 FEOR szám], míg a jelenleg hatályos közlemény egy FEOR szám alatt tartalmazza a személyzeti, illetve humánpolitikai egység vezetőjét [7/2010. (IV. 23.) KSH közlemény melléklet 1412 szám].
Mindezekre figyelemmel a felperest az R. 1. § (2) bekezdése alapján, az R. melléklete értelmében az egyes bányászati dolgozóknak járó átlagkereset-számítási kedvezmény nem illeti meg, ezért az erre irányadó kérelmét a támadott társadalombiztosítási határozat jogszabálysértés nélkül utasította el.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a határozatot a Pp. 339. §-ába ütközően - jogszabálysértés hiányában - megváltoztató jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján.
(Legf. Bír. Mfv. III. 10.753/2010.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.