BH 2012.5.137

Ajándékozási szerződés felbontása esetén az illeték visszatérítésének van helye [1990. évi XCIII. tv. 80. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes 2008. december 17-én ajándékozási szerződést kötött T. Gy. m.-i lakossal. A szerződésben rögzítették, hogy az érintett ingatlan 1/2-1/2 arányú közös tulajdonukat képezi. T. Gy., mint ajándékozó, a felperes, mint megajándékozott részére ajándékozta tulajdoni illetőségét. A körzeti földhivatal a felperes tulajdonszerzését ajándékozás jogcímén 2008. december 18-án az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. Az adóhatóság határozatában a felperest 660 000 Ft vagyonszerzési illeték megfizet...

BH 2012.5.137 Ajándékozási szerződés felbontása esetén az illeték visszatérítésének van helye [1990. évi XCIII. tv. 80. §].
A felperes 2008. december 17-én ajándékozási szerződést kötött T. Gy. m.-i lakossal. A szerződésben rögzítették, hogy az érintett ingatlan 1/2-1/2 arányú közös tulajdonukat képezi. T. Gy., mint ajándékozó, a felperes, mint megajándékozott részére ajándékozta tulajdoni illetőségét. A körzeti földhivatal a felperes tulajdonszerzését ajándékozás jogcímén 2008. december 18-án az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. Az adóhatóság határozatában a felperest 660 000 Ft vagyonszerzési illeték megfizetésére kötelezte. A szerződő felek 2010. április 28-án az ajándékozási szerződést közös megegyezéssel felbontották. A földhivatal az eredeti állapotot határozatával helyreállította, T. Gy. tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A felperes illeték törlése iránti kérelmet terjesztett elő az elsőfokú illetékügyi hatóságnál, amelyet a hatóság elutasított.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2010. július 14-ei határozatával az elsőfokú határozatot helyben­hagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletét az illetékekről szóló 1990. ;vi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 79. § (1) bekezdése, 80. § (1) bekezdés c) pontjára alapozta. Kifejtette, hogy a felperes és volt házastársa között létrejött ajándékozási szerződés 3. pontja tartalmazza azt, hogy birtokba adásra nincs szükség, mert az ingatlant a megajándékozott birtokolja. A megyei bíróság álláspontja szerint azzal, hogy az ajándékozási szerződés szerződésszerűen teljesedésbe ment, a szerződés rendeltetését betöltötte, azaz megszűnt, felbontásának már nem volt helye. Ily módon az illeték törlésére az Itv. 79. § (1) bekezdés, 80. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételei sem álltak fenn.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperesi illetékfizetési kötelezettség törlését kérte. Hangsúlyozta, hogy az ajándékozási szerződés a későbbiekben is bármikor felbontható, és az eredeti tulajdoni állapot helyreállítható. Az ajándékozási szerződés alapján történt tulajdonjog bejegyzés a szerződést nem szünteti meg, ily módon az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazható.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte hangsúlyozva, hogy a felbontás szerződésszerű teljesítés után már nem történhet meg. A tulajdoni viszonyok újabb módosítása, az eredeti állapot helyreállítása kizárólag egy másik szerződés útján lehetséges, ezért az illeték törlésének, illetve visszafizetésének feltételei sem állnak fenn.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Iny. tv.) 3. § (2) bekezdése értelmében az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot. Az Iny. tv. 30. § (2) bekezdése szerint tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításához hatósági határozat szükséges. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a felek utóbb a bejegyzés alapjául szolgáló szerződéstől elállnak, azt felbontják vagy megszüntetik, illetve érvénytelennek ismerik el. A felek ilyen megállapodása esetén a tulajdonjog törlésére a változások bejegyzésére vonatkozó szabályok az irányadók.
A következetes bírói gyakorlat szerint az ajándékozási szerződés felbontása az eredeti állapot helyreállításával jár.
A Ptk. 319. § (1) bekezdése értelmében a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik vagy felbonthatják. Az alperes hivatkozása ellenére a Ptk. az ajándékozási szerződés esetén sem tiltja a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy felbontását, így erre a perbeli esetben lehetőség volt. A szerződésszerű teljesítés - az alperes által kifejtettekkel ellentétben - nem magát a szerződést, hanem a teljesítési kötelezettséget szünteti meg.
A Ptk. 319. § (3) bekezdése alapján a szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. A perbeli esetben a felek megegyeztek az eredeti állapot helyreállításáról, hiszen az ingatlan tulajdonjoga visszaszállt az ajándékozóra, az ingatlannal összefüggésben a feleknek semmilyen követelésük nem volt.
Az Itv. 79-81. §-ai szabályozzák az illeték törlése és visszatérítése témakört. Itt sorolja fel és szabályozza azokat az eseteket, amikor a még meg nem fizetett illeték törlésének, illetve a megfizetett illeték visszatérítésének van helye, mert akár eljárásjogi, akár a jogviszonyban történt változás miatt nincs, vagy megszűnik az illetékfizetési kötelezettség.
Az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja szabályozza azt az esetet, ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik, vagy az erre jogosult a jogügylettől eláll és ezt ingatlan esetében az ingatlanügyi hatóság határozatával, más esetben a közös megegyezésről, illetve az elállásról szóló okirattal igazolják. A perbeli esetben a felek közös akarattal döntöttek arról, hogy az ajándékozást nem kívánják fenntartani, az elajándékozott ingatlan résztulajdonjogát visszajegyezték az ajándékozó nevére, az eredeti állapotot helyreállították, ezt az ingatlanügyi hatóság határozatával igazolták. Erre figyelemmel az alperes jogszerűtlenül járt el, amikor az ajándékozási szerződés felbontása és az eredeti állapot helyreállítása ellenére nem alkalmazta az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontját, és megtagadta a felperes illeték visszatérítési kérelmét.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a jogszabályoknak megfelelő határozatként az alperes határozatát a Pp. 339. § (2) bekezdés g) pontja alapján megváltoztatva a kivetett illetéket törölte, illetve visszatérítését rendelte el. A Legfelsőbb Bíróságnak nem állt rendelkezésére adat arról, hogy a felperes időközben befizette-e az illetéket, ezért kellett vagylagosan rendelkezni az illeték törléséről, illetve visszatérítéséről.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.141/2011.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.