adozona.hu
AVI 2012.4.47
AVI 2012.4.47
A nyilatkozat pótlásának, illetve a határidő elmulasztása miatti igazolási kérelem előterjesztésének a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig van helye (1990. évi XCIII. tv. 23/A. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a körzeti földhivatalnál 2005. július 22. napján előterjesztett kérelmében a 45395 hrsz.-ú ingatlanon javára a tulajdonjog vételi jog jogcímén való bejegyzését kérte. A kérelemben kijelentette, hogy ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, ezért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 23/A. §-ának (1) bekezdése szerint mérsékelt illetékfizetési kötelezettség terheli, és csatolta cégkivonatát.
A megyei illetékhivatal a 2006. december 4. napján kelt f...
A megyei illetékhivatal a 2006. december 4. napján kelt fizetési meghagyásával a felperes terhére 145 000 000 Ft illetékalap után, 10%-os illetékkulcs alkalmazásával 14 500 000 Ft vagyonszerzési és 3000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket szabott ki.
A felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy jogosult az illeték kedvezményre, mivel a benyújtott cégkivonattal igazolta ingatlanforgalmazó főtevékenységét, továbbá kérelmében az alkalmazandó jogszabály megjelölése éppoly alkalmas a célzott joghatás, azaz a kedvezményes illetékre való jogosultság kiváltására, mintha a hivatkozott jogszabályt teljes körűen idézte volna.
Az alperes a 2007. augusztus 1. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a felperes a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor nem nyilatkozott arról, hogy az ingatlant továbbeladás céljából vásárolta. E nyilatkozat hiányában az Itv. 23/A. §-ának (1) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek nem felelt meg. Mulasztását pedig - az Itv. 23/A. §-ának (8) bekezdésében meghatározott időtartam alatt: a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig - igazolási kérelemmel sem mentette ki.
A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását és illetékfizetési kötelezettségének 2%-os illetékkulccsal való meghatározását kérte. Álláspontja szerint a törvényi feltételeket teljesítette.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában az Itv. 23/A. §-ának (1)-(2) és (8) bekezdései alapján megállapította, hogy felperes a továbbértékesítésről való nyilatkozattétel kötelezettségét nem teljesítette. Annak a jogszabályhelynek a megjelölése ugyanis, amelyre kedvezményes illetékfizetési igényét alapította, még nem jelent nyilatkozattételt. Mulasztását pedig igazolási kérelemmel nem mentette ki.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az Itv. 23/A. §-ának (1)-(2), (8) bekezdésében foglaltak téves értelmezésével hozta meg az ítéletét.
Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az Itv. 23/A. §-ának (1) bekezdése alapján ingatlan tulajdonjogának cégjegyzék, illetve vállalkozói igazolvány alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant továbbeladás céljából vásárolta, az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a. A (8) bekezdés értelmében az (1), (4)-(5) bekezdésben meghatározott nyilatkozatokat, valamint az (5)-(7) bekezdésben meghatározott igazolásokat az adott rendelkezésekben előírt időpontban és tartalommal kell az illetékhivatalhoz benyújtani. A nyilatkozat pótlásának, illetőleg a határidő elmulasztása miatti igazolási kérelem előterjesztésének a fizetési meghagyás (határozat) jogerőre emelkedéséig van helye.
E jogszabályhelyek alapján ahhoz, hogy felperes a vagyonszerzése után kedvezményezett, 2%-os mértékű illetéket fizethessen (az egyéb törvényi feltételek teljesítése mellett) az is szükséges, hogy a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor nyilatkozzon az ingatlan megvásárlásának továbbeladási céljáról. Konkrétan meghatározott tehát az (1) bekezdésben a törvényi feltétel, hogy mit (továbbeladási cél), milyen formában (nyilatkozat) és mikor (a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor) kell a vagyonszerzőnek teljesítenie.
A felperes a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 164. §-ának (1) bekezdésében foglalt bizonyítási kötelezettsége ellenére nem bizonyította, hogy nyilatkozattételi kötelezettségét a megfelelő határidőben teljesítette, igazolási kérelmet pedig nem terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy annak a jogszabályhelynek a megjelölése, amelyben foglalt szabályozás szerinti illetékkedvezményt igényelné a vagyonszerző, nem elégíti ki a jogszabályhelyben foglalt feltételek teljesítését.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I.39.147/2008.)