adozona.hu
AVI 2012.4.46
AVI 2012.4.46
A fizetési kötelezettséget tartalmazó határozat meghozatalát követően igazolási kérelem nélkül benyújtott nyilatkozat illetékmentességet nem eredményez [1990. évi XCIII. tv. 5. § (1) bek. d) pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 616/142 és 616/143 hrsz.-ú ingatlanok tulajdonjogát 2005. november 21. napján 70 000 000 Ft + áfa vételárért megvásárolta. A felek az adásvételi szerződés 13. pontjában rögzítették, hogy a felperes non-profit érdekeltségű társadalmi szervezetnek minősül, így illetékfizetési kötelezettsége nincs.
A megyei illetékhivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2006. március 7. napján kelt fizetési meghagyásával a felperes terhére 8 756 000 Ft visszterhes vagyonátruházási és 6 000 Ft ...
AVI 2012.4.46 A fizetési kötelezettséget tartalmazó határozat meghozatalát követően igazolási kérelem nélkül benyújtott nyilatkozat illetékmentességet nem eredményez [1990. évi XCIII. tv. 5. § (1) bek. d) pont]
A felperes a 616/142 és 616/143 hrsz.-ú ingatlanok tulajdonjogát 2005. november 21. napján 70 000 000 Ft + áfa vételárért megvásárolta. A felek az adásvételi szerződés 13. pontjában rögzítették, hogy a felperes non-profit érdekeltségű társadalmi szervezetnek minősül, így illetékfizetési kötelezettsége nincs.A megyei illetékhivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2006. március 7. napján kelt fizetési meghagyásával a felperes terhére 8 756 000 Ft visszterhes vagyonátruházási és 6 000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket szabott ki.
A felperes fellebbezésében előadta, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §-ának (1) bekezdés d) pontja alapján, mint társadalmi szervezet személyesen illetékmentes, ezért a fizetési meghagyás kibocsátására tévedésből került sor.
Az alperes a 2006. július 26. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a Földhivatal az illetékkiszabáshoz szükséges iratokat 2005. december 13-án továbbította az elsőfokú hatóságnak, amelyek között teljes személyes illetékmentességgel kapcsolatos iratok nem voltak, azaz felperes az Itv. 5. §-ának (2)-(3) bekezdéseiben foglalt feltételek meglétét határidőben: az ingatlan-nyilvántartási bejelentéssel egyidejűleg nem igazolta. A felperes nyilatkozatát és a szükséges igazolásokat csak a fellebbezésével együtt nyújtotta be. Mulasztása igazolására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 66. §-ában szabályozott igazolási kérelmet nem terjesztett elő.
A felperes keresetében az első- és másodfokú határozat hatályon kívül helyezését kérte annak megállapításával, hogy illetékfizetésre nem kötelezhető. Állította, hogy a személyes illetékmentességhez szükséges iratokat is benyújtotta a bejegyzési kérelmével együtt, illetve, hogy az elsőfokú hatóságnak hiánypótlásra fel kellett volna szólítania.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában az Itv. 5. §-ának (1) bekezdés d) pontja, (2)-(3) bekezdései alapján megállapította, hogy felperesnek az illetékmentesség feltételeinek fennálltáról az illetékkötelezettség keletkezésekor kellett volna nyilatkoznia, amit elmulasztott, mulasztásának kimentésére pedig igazolási kérelmet nem terjesztett elő.
Az alperes döntése jogszerű, mert a törvényi feltételek teljesítettségének hiányában a felperest személyes illetékmentesség nem illette meg.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését, illetve az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint az általa benyújtott iratokra vonatkozóan a tényállás felderítetlensége, a bizonyítékok téves mérlegelése okán az elsőfokú ítélet jogsértő. Előadta, hogy az elsőfokú bírósági eljárás során jogi képviselője elmulasztotta a személyes költségmentesség igénylését, e jogosultsága azonban fennállt, ezért az eljárási illetékfizetésre vonatkozó ítéleti rendelkezés hatályon kívül helyezését is kérte.
Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az Itv. 1. §-a alapján öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket az e törvényben meghatározott módon kell fizetni. Az Itv. 4. §-ának (1) bekezdése szerint az illeték fizetésére egyébként kötelezett személyes illetékmentessége esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni. Az Itv. 5. §-ának (1) bekezdés d) pontja értelmében teljes személyes illetékmentességben részesül a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság. A (2) bekezdés szerint az (1) bekezdés c)-g) pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A (3) bekezdés alapján az illetékmentességnek a (2) bekezdésben meghatározott feltétele meglétéről a szervezet vagyonszerzése esetén annak illetékkiszabásra bejelentésekor írásban köteles nyilatkozni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet, a vagyonszerzést megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után, társasági adó fizetésére nem volt kötelezett.
Az Itv. 5. §-ának (3) bekezdése pontosan meghatározza, hogy a teljes személyes illetékmentességben való részesüléshez a vagyonszerzőnek mikor (a vagyonszerzés illetékkiszabás céljából történő bejelentésekor) és miről (a törvényes feltételek meglétéről) kell nyilatkoznia. Az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárás eredményeként állapította meg, hogy felperes törvényes kötelezettségét a vagyonszerzés bejelentése időpontjában nem teljesítette.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati eljárás jogkérdések tisztázására szolgál.
Az elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, benyújtott bizonyítékaikat, a megkeresés alapján megküldött földhivatali iratokat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint elbírálva állapította meg, hogy a felperes nem bizonyította az illetékmentességre vonatkozó iratoknak a vagyonszerzés bejelentésekori benyújtását.
Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést azonban a felülvizsgálati kérelem alapján a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg.
A felperes a Pp. 164. §-ának (1) bekezdésében foglalt bizonyítási kötelezettsége ellenére a keresetében foglalt állítását nem bizonyította. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette azt, hogy a felperes vagyonszerzése után, a visszterhes vagyonszerzési illeték alóli mentesüléséhez szükséges - adófizetési kötelezettségéről szóló - nyilatkozatát nem a vagyonszerzés illetékhatóság felé történő bejelentésével egyidejűleg nyújtotta be, hanem csak a terhére kirótt illetéket tartalmazó fizetési meghagyás elleni fellebbezés előterjesztésekor.
A felperes által igényelt illetékmentességhez szükséges feltételek meglétének az írásban és határidőben való bejelentése elmulasztásához azonban az Itv. semmilyen jogkövetkezményt nem fűz, e határidőt nem tekinti jogvesztőnek. A felperesnek ezért a közigazgatási eljárás során lehetősége volt nyilatkozatot tenni nemcsak a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor, hanem azt követően is, de a hatóság - a döntése után előterjesztett nyilatkozatot - csak abban az esetben értékelhette, ha felperes a mulasztását igazolási kérelemmel sikeren kimenteti.
A felperes a Ket. 66. §-ában szabályozottak alapján igazolási kérelmet nem terjesztett elő, a nyilatkozata - a késedelmes előterjesztésének kimentése hiányában - így elkésett maradt. Ezért azt a hatóság nem értékelhette. A fizetési kötelezettséget tartalmazó határozat (fizetési meghagyás) meghozatalát követően, igazolási kérelem nélkül benyújtott, az Itv. 5. §-ának (1) bekezdés d) pontjához szükséges feltételekre vonatkozó nyilatkozat jogszabályi lehetőség hiányában illetékmentességet nem eredményez.
A felperes saját és elismert mulasztása (jogi képviselője az elsőfokú bírósági eljárásban költségmentesség engedélyezését nem kérte) nem alapozta meg az elsőfokú ítélet eljárási illetékre vonatkozó rendelkezésének jogsértő voltát.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 39.154/2008.)