adozona.hu
BH 2012.4.104
BH 2012.4.104
A rendszeres szociális járadékra való jogosultság elbírálásánál az igény érvényesítésekor fennálló szociális helyzetet kell vizsgálni. A kereseti, jövedelmi viszonyokra vonatkozó jogosultsági feltétel esetében is ennek megfelelően kell eljárni, az igénybejelentést megelőző négy naptári hónapot kiterjesztően értelmezni nem lehet [387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés d) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes rendszeres szociális járadék iránt 2009. május 25-én előterjesztett igényét az alperes jogelődje a határozatával elutasította azzal az indokolással, hogy a 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (R.) 5. § (1) bekezdés d) pontjában előírt mértéket meghaladja a megelőző négy naptári havi keresetének átlaga. A Nyugdíjbiztosítási Jogorvoslati Igazgatóság határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, a felperes fellebbezését elutasította. Az indokolás szerint felperes 2001. 11. 11-t...
BH 2012.4.104 A rendszeres szociális járadékra való jogosultság elbírálásánál az igény érvényesítésekor fennálló szociális helyzetet kell vizsgálni. A kereseti, jövedelmi viszonyokra vonatkozó jogosultsági feltétel esetében is ennek megfelelően kell eljárni, az igénybejelentést megelőző négy naptári hónapot kiterjesztően értelmezni nem lehet [387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés d) pont].
A felperes rendszeres szociális járadék iránt 2009. május 25-én előterjesztett igényét az alperes jogelődje a határozatával elutasította azzal az indokolással, hogy a 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (R.) 5. § (1) bekezdés d) pontjában előírt mértéket meghaladja a megelőző négy naptári havi keresetének átlaga. A Nyugdíjbiztosítási Jogorvoslati Igazgatóság határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, a felperes fellebbezését elutasította. Az indokolás szerint felperes 2001. 11. 11-től 2009. 05. 31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, 2002-től egyéni vállalkozó, amely jogviszonyában jövedelemmel nem rendelkezett. A négy havi kereset adatait ezért időben visszafelé haladva olyan négy hónap alapján kellett megállapítani, amelyben legalább egy napi keresettel rendelkezett; ezek a 2000. 09-2000. 11. és 2008. 03. havi keresetei, amelyeknek az átlaga meghaladja a minimálbér 80%-át, így az igényelt járadékra nem jogosult.A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését, a rendszeres szociális járadékra való jogosultsága megállapítását és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Az R. 5. § (1) bekezdés d) pontja téves alkalmazására hivatkozott, mert a határozatok még a rokkantsága megállapítását megelőzően fennállt munkaviszonyában elért három havi munkabérét, illetve 2008. március havi jövedelmét jogszabálysértően vették figyelembe.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a keresettel támadott határozatokat hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
A bíróság megítélése szerint az R. 5. § (1) bekezdés d) pontjában írt rendelkezés nem ad alapot arra, hogy ha a kérelem benyújtását megelőző négy naptári hónapban az igénylő jövedelemmel nem rendelkezik, akkor korábbi bármilyen időszak kereseti adatai alapján számítsanak átlagkeresetet. Ilyen esetben - jövedelem hiányában - az R. 5. § (1) bekezdés d) pontja második fordulata alapján a jogosultsági feltétel fennáll.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és - tartalma szerint - a keresetet elutasító határozat hozatalát kérte. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy az igénybejelentéstől visszafelé számítva az a négy hónap keresete vizsgálható, amikor havonta keresettel, jövedelemmel rendelkezett a felperes (2008. 03., 2000. 9-11. hó). A jogszabály nem írja elő, hogy a közvetlenül megelőző és egybefüggő négy hónap jöhet csak számításba.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A peres iratok alapján megállapítható, hogy a felperes a rokkantsági nyugdíjazását megelőzően tanárként állt alkalmazásban, 2001. november 11-től 2009. május 31-éig rokkantsági nyugdíjban részesült, 2002-től egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, eseti lektorálási tevékenységet végzett, ebből jövedelme a perbeli igénybejelentést megelőző négy naptári hónapban nem volt.
Az R. 5. § (1) bekezdés d) pontja a rendszeres szociális járadékra való jogosultság egyik feltételeként azt írja elő, hogy - ha az igénylő kereső tevékenységet folytat - a járadék iránti kérelem benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga ne haladja meg a mindenkori legkisebb munkabér összegének 80%-át.
A felperes az R. 2. § c) pontja szerint alkalmazandó 1991. évi IV. törvény (Flt.) 58. § (5) bekezdésének e) pontja szerint kereső tevékenységet folytatónak minősült, mert vállalkozói igazolvánnyal rendelkezett az igénye előterjesztésekor. A jogosultsága elbírálásánál ezért a megelőző négy naptári havi keresetét/jövedelmét vizsgálni kellett.
A megelőző négy naptári havi kereset átlagának megállapítására az R. további szabályt nem állapít meg, és a 10. § (1) bekezdése a Tny. szabályait sem rendeli etekintetben alkalmazni. A szabály szövegszerű és tartalmi értelmezéséből az következik, hogy az igénybejelentést megelőző négy naptári hónapot kiterjesztően, bármely korábbi négy hónapként értelmezni nem lehet. Az igénylő szociális biztonságát szolgáló járadékra való jogosultságot az igény érvényesítésekor fennálló szociális helyzet, azaz az ennek az időszaknak a kereseti, jövedelmi viszonyai alapulvételével kell elbírálni. Téves, a járadék rendeltetésével ellentétes ezért az az alperesi jogszabály-értelmezés, amely több évvel korábban fennállt, illetve megszűnt jogviszonyban elért keresetet is figyelembe vesz, ha a megelőző négy naptári hónapban az igénylőnek nincs jövedelme. Ez adott esetben odavezetett, hogy több mint nyolc évvel korábbi háromhavi tanári fizetésre tekintettel utasították el a jövedelemmel nem rendelkező felperes igényét.
A felülvizsgálati kérelem tehát előbbi, téves jogszabály-értelmezésre hivatkozva megalapozatlanul támadta a jogerős ítéletet.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. III. 10.231/2011.)