adozona.hu
BH+ 2012.4.171
BH+ 2012.4.171
A munkavédelmi képviselői feladatokat ellátó munkavállalót a választott (kooptált) tisztségviselők munkajogi védelme megilleti akkor is, ha a munkavédelmi képviselői választásra nem került sor, mert a választás lebonyolítását a munkáltató elmulasztotta [Mt. 28. §, 47. §, 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 70/A. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében a munkáltatói rendes felmondás jogellenességének megállapítását, és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az alperesnél a munkavállalói oldal munkavédelmi képviselője, és mint ilyen érdekképviseletet ellátó személy, akit megillet az Mt. 28. §-a szerinti védelem. Miután a delegáló szakszervezet előzetes egyetértését a munkáltató nem szerezte be, ennek hiányában az intézkedés jogellenes. Ezen túlmenően a felperes hivat...
A munkaügyi bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes 2009. augusztus 17-én kelt jogviszonyt megszüntető intézkedése jogellenes.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes 2009. augusztus 18-án kelt rendes felmondásával a felperes munkaviszonyát az Mt. 89. § és a 94/A. §-ára hivatkozással szüntette meg.
Az intézkedés indokolása szerint a tervezett létszámcsökkentésről szóló döntés meghozatala előtt az M. Zrt. az Mt. 94/B. § (1)-(6) bekezdései alapján a létszámcsökkentés okáról, időpontjáról és ütemezéséről konzultációt folytatott a munkavállalók képviselőivel, illetve a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek részére is biztosította az érdemi párbeszédet. A konzultáció lezárását követően a munkáltatói döntés meghozatalára 2009. július 14-én a létszámcsökkentésnek a Munkaügyi Központ felé történő bejelentésére és nyilvántartásba vételére 2009. július 15-én került sor. Az indokolás a továbbiakban tartalmazza, hogy a felperest a munkáltató a 2009. július 17-én átvett előzetes értesítésben tájékoztatta a csoportos létszámcsökkentés tekintetében arról, hogy az az ő munkakörét is érinti, így a munkaviszony megszüntetésére a munkáltató működésével összefüggően csoportos létszámleépítés keretében annak szabályai szerint kerül sor.
A munkaügyi bíróság a közbenső ítéletében elsődlegesen utalt az Mvt. 70/A. §-ában rögzítettekre. Kiemelte, hogy a munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással 4 évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselő személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. Hivatkozott az Mt. 47. §-ában, illetve az Mt. 28. §-ában rögzítettekre is. Álláspontja szerint a munkavédelmi képviselő olyan érdekvédelmi feladatot lát el, mint az üzemi tanács vagy annak tagja, akinek érdekvédelmi tevékenysége a szakszervezetek érdekképviseleti tevékenységével azonos védelmet élvez.
Az alperes maga sem vitatta, hogy a felperes munkavédelmi bizottság keretében munkavédelmi képviselői feladatokat látott el Sz. K. munkavédelmi bizottsági tag kiesését követően, aki 2007. szeptemberétől nyugállományba vonult. Az alperes azt sem tette vitássá, hogy a felperes Sz. K. megüresedett posztján a munkavédelmi bizottságnak a 2008. novemberéig fennálló mandátuma ideje alatt látta el ezt a tevékenységet.
Az Mt. 28. §-ában biztosított védelem mind a választott, mind a kooptált szakszervezeti tisztségviselőt megilleti, a védelem tekintetében annak van jelentősége, hogy az érintett munkavállaló által ellátott feladat ténylegesen érdekvédelmi feladat-e, mert a védettség ehhez kapcsolódik. Bebizonyosodott, hogy a felperes ilyen érdekvédelmi feladatot látott el tisztségviselőként 2007 szeptemberétől 2008 novemberéig, ezért megállapítható volt, hogy az alperesnek be kellett volna szereznie a delegáló szakszervezet előzetes egyetértését a rendes felmondás kibocsátása előtt. Miután a munkáltató az intézkedés kiadását megelőzően ezen kötelezettségét elmulasztotta, ebből következően az intézkedése jogellenes.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a fellebbezés kapcsán rámutatott arra, hogy a joggyakorlat szerint a munkajogi védelem a megválasztás (kooptálás) időpontjától fennáll, ez egyben azt is jelenti, hogy a tisztség betöltésének két formája egyenértékűnek tekintendő.
A jogerős ítélet szerint helytállóan utalt arra a felperes, hogy a választások lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége, és mivel az értesítést a munkáltatói szervezet vezetői megkapták, az alperes ezen kötelezettsége elmulasztására a jelen perben a felmondási védelem mellőzésével kapcsolatos igénnyel összefüggésben nem hivatkozhat.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső ítélet megváltoztatását, és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte a felperes keresetének elutasítása mellett.
A felülvizsgálati érvelés szerint az eljáró bíróságok arra helyezték a hangsúlyt, hogy a választott és a kooptált tisztségviselő munkajogi védelme megegyezik, ezen elvet azonban az alperes maga sem vitatja. Az Mt. 47. §-a alapján az üzemi tanács tagja megválasztásának joga az összes munkavállalót megilleti, e körben szabadon élhetnek a választási jogukkal. Az esetlegesen kieső tag helyébe az ún. póttag léphet. Az üzemi tanács tagjai esetében a kooptálás - meghívás - elve nem alkalmazható, az ugyanis sértené a szabad választás elvét, ezért a kooptálás elve a munkavédelmi képviselő esetében sem alkalmazható. A munkavédelmi képviselő választására az üzemi tanács tagjai választásának szabályai irányadóak, így a kieső tagok helyébe is csak a megválasztott póttagok léphetnek, a kooptálás útján szerzett tisztség tehát fogalmilag kizárt a munkavédelmi képviselők esetében. Amennyiben valamely munkavédelmi képviselő tisztsége megszűnik, akkor a póttag lép a helyébe, ennek hiányában választásokat kell tartani.
A felperest sem képviselőnek, sem póttagnak nem választották meg, ezt a tényt maga is elismerte. Önmagában az, hogy a felperes önkéntes alapon ellátott munkavédelmi feladatokat, és bár tevékenysége a megválasztás eljárásjogi hiányosságai miatt nem válthatott ki joghatást nem eredményezheti azt, hogy a szabad választás elvét megsértve ő az Mvt. szerinti munkavédelmi képviselőnek minősüljön, és mint ilyen, az érdekvédelmi képviselőket megillető jogok illessék meg. Ha a jogszabály meghatározott tisztség betöltését eljárási (választási) rendhez köti, annak hiányában sem a tisztség, sem az ahhoz kapcsolódó munkajogi védelem nem jöhet létre. A felperes semmilyen módon nem igazolta, hogy a kooptálás tényét a munkáltatónál bejelentette.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme és annak kiegészítései körében a közbenső ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. (Mvt.) 70/A. §-ának (1) bekezdés a) pontja szerint a munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselőket választani azon munkáltatóknál, ahol az 1992. évi XXII. tv. (Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább 50 fő. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége.
Ugyanezen jogszabály (3) bekezdése értelmében a munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos, és közvetlen szavazással 4 évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselő személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. A munkavédelmi képviselő megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Mt.</a>-nek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is.
A perben az nem volt vitatott, hogy a választott és a kooptált tisztségviselő munkajogi védelme megegyezik (MK 4. számú állásfoglalás), és az sem, hogy a felperes ténylegesen ellátott érdekvédelmi tevékenységet Szűcs Károly helyett eljárva. Ebből következően rá vonatkozóan az Mt. 28. §-ában, és az Mt. 47. §-ában foglaltak voltak értékelendőek.
A törvényen alapuló következetes ítélkezési gyakorlat szerint ha a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók létszáma az 50 főt eléri, a munkavédelmi képviselő választás megtartása kötelező. A munkáltató annak lebonyolítását, feltételeinek biztosítását nem mellőzheti arra hivatkozva, hogy a munkavállalók a választást nem kezdeményezték (EBH 2008.1812.).
Az alperes alappal hivatkozott arra, hogy az érdekvédelmi képviselőt megillető védelem előfeltétele az üzemi tanács tagja, illetve a munkavédelmi képviselő esetében a jogszabályban rögzített eljárási rend szerinti megválasztás. Tekintettel azonban arra, hogy a választás lebonyolítása a munkáltatót terheli, aki ennek nem tett eleget, a felróható magatartására előnyök szerzése végett nem hivatkozhat (Ptk. 4. §). Az alperes tisztában volt azzal, hogy Sz. K. érdekképviselői tevékenysége megszűnt, és nem vitatta, hogy a felperes a feladatokat ellátta, így nincs jelentősége azon felülvizsgálati érvelésnek, hogy nem nyert bizonyítást, miszerint a felperes a feladatellátás tényét bejelentette-e a munkáltatónak.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős közbenső ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.I.11.107/2010.)