BH+ 2012.4.170

I. A törzstőke kötelező leszállítása esetén sem mellőzhető a törzstőke leszállításáról szóló taggyűlési határozat közzététele [2006. évi IV. tv. (Gt.) 143. § (2) bek., 159. § (1) bek., 162. § (1) bek., 163. § (2) bek.]. II. Az adatváltozás bejegyzése iránti kérelemre vonatkozó ügyintézési határidő eredménytelen elteltének jogkövetkezményei [2006. évi V. tv. (Ctv.) 45. § (3) bek., 46. § (7) bek., 47. § (2) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A 2008. november 3-án tartott taggyűlésen a cég tagjai az 1/2008. (XI. 03.) számú határozattal rendelkeztek a 3 000 000 Ft-os törzstőkének - veszteségrendezés céljából, a tagok törzsbetétjének arányában - 500 000 Ft-ra történő leszállításáról.
A cég jogi képviselője 2009. január 5-én a cégbírósághoz érkezett változásbejegyzése iránti kérelmében kérte a jegyzett tőke leszállításának következtében beállott adatváltozás bejegyzését.
A cégbíróság a 2009. január 8-án kelt végzésével e kérelmet e...

BH+ 2012.4.170 I. A törzstőke kötelező leszállítása esetén sem mellőzhető a törzstőke leszállításáról szóló taggyűlési határozat közzététele [2006. évi IV. tv. (Gt.) 143. § (2) bek., 159. § (1) bek., 162. § (1) bek., 163. § (2) bek.].
II. Az adatváltozás bejegyzése iránti kérelemre vonatkozó ügyintézési határidő eredménytelen elteltének jogkövetkezményei [2006. évi V. tv. (Ctv.) 45. § (3) bek., 46. § (7) bek., 47. § (2) bek.].
A 2008. november 3-án tartott taggyűlésen a cég tagjai az 1/2008. (XI. 03.) számú határozattal rendelkeztek a 3 000 000 Ft-os törzstőkének - veszteségrendezés céljából, a tagok törzsbetétjének arányában - 500 000 Ft-ra történő leszállításáról.
A cég jogi képviselője 2009. január 5-én a cégbírósághoz érkezett változásbejegyzése iránti kérelmében kérte a jegyzett tőke leszállításának következtében beállott adatváltozás bejegyzését.
A cégbíróság a 2009. január 8-án kelt végzésével e kérelmet elutasította, hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül, az annak benyújtásakor hatályos, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) 50. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Ctv. 45. § (2) bekezdése alapján. Határozatának indokolása szerint ugyanis az adatváltozás bejegyzését kérő cég nem csatolta a Ctv. 1. számú mellékletének II/1/c. pontjában írt, a törzstőke leszállításra vonatkozó közlemény közzétételét igazoló lappéldány kivonatokat.
A cégbíróság - a végzése keltének napján - irodai utasítást adott a határozatnak a cég jogi képviselője részére történő kézbesítésére.
A cég jogi képviselője 2009. február 5-én kapott tájékoztatást - elektronikus úton - a végzés elektronikus úton történt megküldéséről. A jogi képviselő, az értesítésben foglaltak ellenére, hét munkanapon belül nem igazolta a végzés átvételét minősített elektronikus aláírásával. A cégbíróság ezért a határozatot végül postai úton, 2009. február 23-án kézbesítette.
A cég fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
A fellebbezésben foglaltakra tekintettel kifejtette: a cég ügyvezetőjét, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) 162. § (1) bekezdése értelmében - a Gt. 159. § (1) bekezdése, illetve 143. § (2) bekezdés a) pontja alapján végrehajtott, kötelező tőke leszállítás ellenére - terhelte az a kötelezettség, hogy a tőkeleszállításról hozott döntésnek a Cégközlönyben történő kétszer egymás utáni közzététele végett a szükséges intézkedéseket megtegye. Az említett Gt. 162. § (1) bekezdése ugyanis azt tartalmazza, hogy az ügyvezető által megjelentetni kért hirdetménynek részben a tőke leszállításról szóló döntés szövegét, részben a társaság hitelezőinek szóló felhívást kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy az első közzétételt megelőzően keletkezett és ezen időpontig esedékessé nem vált követeléseik után, a Gt. 162. § (3) bekezdésében foglalt kivételekkel, biztosítékra tarthatnak igényt.
A másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy a Gt. 163. § (2) bekezdése kizárólag a biztosítékadási kötelezettség alól mentesíti a társaságot, ha a törzstőkéjének leszállítására a Gt. 143. § (3) bekezdése szerint, a társaság veszteségének rendezése végett vagy a számviteli törvényben meghatározott módon, a társaság törzstőkéjén felüli, lekötött tartalék javára történő átcsoportosítás céljából kerül sor. Utalt arra is a másodfokú bíróság, hogy a Gt. 164. § (1) bekezdése is azt tartalmazza, hogy az ügyvezetőnek a tőke leszállítás bejegyzéséhez igazolnia kell a Gt. 162. és 163. §-ában foglalt szabályok betartását. A cég a tőke leszállításról szóló döntés közzétételével kapcsolatos kötelezettség teljesítését nem igazolta. A bejegyzés iránti kérelem előterjesztésekor hatályos Ctv. 1. számú mellékletének II/1/c. pontja szerint szükséges, a tőke leszállításra vonatkozó közlemény közzétételét igazoló lappéldányokat nem csatolta. Azok hiánya miatt, helyesen járt el a cégbíróság, amikor a Ctv. 50. § (1) bekezdése folytán irányadó Ctv. 45. § (1) és (2) bekezdése alapján az előterjesztett adatváltozás bejegyzése iránti kérelmet, hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasította.
A másodfokú bíróság kifejtette azt is: a fellebbezésben írtakkal szemben, a bejelentett adatváltozásoknak a törvény erejénél fogva történt bejegyzését nem tudta megállapítani. Hangsúlyozta: a Ctv. 47. § (2) bekezdése a kérelemnek a Ctv. 46. § (7), illetve 47. § (1) bekezdésében előírt, az ügyintézésre nyitva álló határidőben történt elbírálásának elmulasztása, és nem a kézbesítés iránti késedelmes intézkedés megtétele esetén írja elő a törvény erejénél fogva történő bejegyződést. Az adott ügyben a cégbíróság a Ctv. 45. § (1) bekezdésében, a kérelem alaki szempontból való elbírálására engedélyezett három munkanapon belül meghozta a döntését. A határozatának kézbesítési időpontja a törvény erejénél fogva létrejött bejegyzés megállapításához alapul nem szolgálhatott.
A cég a jogerős végzéssel szembeni felülvizsgálati kérelmében, elsődlegesen kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és a bejelentett adatváltozások bejegyzésének elrendelését. Másodlagosan kérelmet terjesztett elő a másodfokú végzésnek az elsőfokú végzésre kiterjedő hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új, érdemi eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára való utasítása iránt.
Előadta, hogy a támadott határozat a Ctv. 50. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Ctv. 46. § (7) bekezdését, 47. § (1) és (2) bekezdését, valamint a Gt. 143. § (2) és (3) bekezdéseit, 162-163. §-ait sérti. Állította, hogy a veszteség rendezése céljából történt, kötelező törzstőke leszállítás esetén, hitelező védelmi eljárás lefolytatása hiányában a céget, illetve annak ügyvezetőjét a tőke leszállításról szóló döntés közzétételével kapcsolatos kötelezettség nem terheli. A közzététel ugyanis a hitelezői biztosíték adására vonatkozó igények bejelentésének lehetővé tételére szolgál. Közzétételi kötelezettség hiányában, a Ctv. 1. számú mellékletének II/1/c. pontjában írt közzétételi lappéldányok nem olyan szükségszerű okiratok, amelyeknek az adatváltozás bejegyzési kérelemmel együttes becsatolása kötelező lett volna. Azok hiánya miatt, ezért nem volt helye a bejegyzés iránti kérelem hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasításának.
A cég hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú végzés kelte: 2009. január 8. A cégnyilvántartásban fellelhető számítógépes iratjegyzék azonban az említett határozat megszerkesztésének időpontjaként 2009. január 9-ét jelöli. Vitatta ezért, hogy a cégbíróság a bejegyzési kérelem formai vizsgálata után, a Ctv. 45. § (2) bekezdésben előírt, három munkanapon belül meghozta a végzését. Előadta azt is: a Ctv. 46. § (7) bekezdésében előírt, a kérelem cégbírósághoz való megérkezésétől számított 15 munkanapos ügyintézési határidő nemcsak a bejegyzésre irányuló kérelem érdemi elbírálására, hanem a hozott határozat kézbesítése iránti intézkedés megtételére is előírja. Ebből következően, a másodfokú bíróság álláspontjával ellentétben, az esetlegesen határidőben meghozott határozat kézbesítése érdekében késedelmesen megtett intézkedések miatt is helye van a bejegyzés törvény erejénél fogva történt létrejötte megállapításának.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy a támadott határozat az alábbiak szerint jogszabálysértő.
A Ctv. 39. § (1) bekezdés értelmében a cégbíróságra vonatkozó ügyintézési határidő az azt követő első munkanapon kezdődik, amikor a céginformációs szolgálattól az informatikai szempontból szabályszerű bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem a cégbírósághoz megérkezik. A Ctv. 39. § (2) bekezdés kimondja, hogy a cégbíróság a jogi képviselővel elektronikus úton közli a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során hozott végzéseket. A végzéseket, a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 2. § 13. pontja értelmében kiadmányozza, a kiadmányon minősített elektronikus aláírást, az elektronikus aláíráson pedig időbélyegzőt helyez el.
A Ctv. 39. § (2) bekezdése továbbá úgy rendelkezik, hogy az elektronikus úton közölt végzést a jogi képviselő minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott visszaigazolásában megjelölt időpontban kell kézbesítettnek tekintetni. A kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az elektronikus úton történő közléshez fűződnek. Ha a cégbíróság 7 munkanapon belül nem kap visszaigazolást a jogi képviselőtől, a végzést a cégbíróság írásban is megküldi. Ebben az esetben a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az írásban történő közléshez kapcsolódnak.
A Ctv. 45. § (1) bekezdés értelmében a cégbíróság a cégbejegyzési kérelmet az érkezését követően, legkésőbb három munkanapon belül formai szempontból megvizsgálja. A (2) bekezdés rendelkezése szerint, ha a cégbejegyzési kérelemhez nem nyújtották be a Ctv. 1. számú mellékletében felsorolt valamennyi szükséges okiratot, a cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet legkésőbb az (1) bekezdés szerinti határidő lejártának napján, hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. Végül a (3) bekezdés előírja, ha a bíróság a cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei megvizsgálására nyitva álló határidő lejártakor, az 1. számú mellékletben felsorolt okirat hiánya ellenére az elutasító végzést nem adta ki, a hiányosságok pótlását a 46. §-ban foglaltak szerint kell elrendelnie.
A Legfelsőbb Bíróság egyetért az ügyben eljárt bíróságoknak azzal az álláspontjával, hogy a Gt. 162. § (1) bekezdése alatt írt közzétételi kötelezettség alól nem mentesül a társaság akkor, ha a tőke leszállításra kötelező módon kerül sor. A nyilvános tájékoztatás ugyanis nagy fontosságú a gazdasági élet többi szereplője számára. A kötelező tőkeleszállítás a Gt. 163. § (2) bekezdés a) pontja értelmében csak az alól mentesíti a társaságot, hogy hitelezőinek biztosítékot nyújtson. A közzétételi lappéldányok becsatolásának elmulasztása miatt ezért fenn álltak a kérelem hiánypótlási eljárás nélküli elutasításának feltételei.
A rendelkezésre álló iratok alapján azonban az állapítható meg, hogy a végzés elektronikus úton való megküldésére csak 2009. február 5.-én, a cégbíróság végzésének 2009. január 8-i keltét követően, 20 munkanappal később került sor. A jogi képviselő előadása szerint a végzés megszerkesztése a kérelem beérkezésétől számított negyedik napon, vagyis egy nappal később történt, mint ahogy a Ctv. 45. § (2) bekezdésének alkalmazása azt lehetővé tenné. Az iratokból azonban nem lehet megállapítani, hogy ez valóban így van-e, illetve ha igen, ennek mi az oka. A végzés ugyanis akkor tekinthető meghozottnak, amikor azt - adott esetben - a bíró meghozta, és egyben aláírásával látta el. A Ctv. 45. § (3) bekezdéséből kitűnően továbbá egyértelmű - és ebben a kérdésben tévesen foglalt állást a másodfokú bíróság, - hogy az elutasító végzést nem csak meghozni, hanem kézbesíteni is kell a rendelkezésre álló három nap alatt. Ellenkező esetben az igen szigorú ügyintézési határidők törvényi előírása értelmét vesztené. [Ugyanilyen értelemben rendelkezik a Ctv. 46. § (7) bekezdése is.]
Mindezek alapján nem lehetett állást foglalni abban a kérdésben, hogy helye volt-e a kérelem hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasításának, illetve a kézbesítés ellentmondásos időpontjára tekintettel, nem következtek-e be a törvény erején alapuló bejegyzés feltételei [Ctv. 47. § (2) bekezdés].
A Legfelsőbb Bíróság ezért a jogerős végzést a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján az első fokú bíróság végzésére is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban a cégbíróságnak mindenek előtt tisztáznia kell az elektronikus iratjegyzék, az elektronikus aláírás és időbélyegző alapján, hogy a végzés meghozatalára mikor került sor. Ha az állapítható meg, hogy a végzést az eljáró bíró három munkanapon túl hozta meg, a cégbejegyzési eljárást - hiánypótlás elrendelésével - meg kell ismételnie, és a kérelem csak akkor utasítható el, ha a tőke leszállítás közzétételét a kérelmező nem tudja igazolni. Amennyiben a megismételt eljárásban az lesz megállapítható, hogy a végzés meghozatalának és kézbesítésének Ctv. 45. § (3) bekezdése szerinti együttes követelményei nem teljesültek, és a végzés első kézbesítése valóban csak 2009. február 5.-én történt meg, az elsőfokú bíróságnak a Ctv. 47. § (2) bekezdése alapján azt kell megállapítania, hogy a tőke leszállítás bejegyzése a törvény erejénél fogva létrejött. (Legf.Bír. Gfv.X.30.063/2010.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.