ÍH 2012.42

OSZTALÉK IRÁNTI KÖVETELÉS MINŐSÍTÉSE - FELSZÁMOLÁSNÁL SZERZŐDÉSEN ALAPULÓ KÖVETELÉS A hitelező osztalék iránti követelése nem minősül az adós szerződésen alapuló tartozásának [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pont].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság a hitelező 2010. március 1. napján előterjesztett kérelmével indult eljárásban, 18. sorszámú végzésével az eljárást soron kívül - a Cstv. 27. § (6) bekezdése alapján - megszüntette. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint, a hitelező mint az adós tagjának, F. Mátyásnak az engedményese, az adós felszámolásának elrendelését - a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozva - összesen 10 812 080 forint tőke és ennek járulékai meg nem fizetése miatt kérte. ...

ÍH 2012.42 OSZTALÉK IRÁNTI KÖVETELÉS MINŐSÍTÉSE - FELSZÁMOLÁSNÁL SZERZŐDÉSEN ALAPULÓ KÖVETELÉS
A hitelező osztalék iránti követelése nem minősül az adós szerződésen alapuló tartozásának [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pont].


Az elsőfokú bíróság a hitelező 2010. március 1. napján előterjesztett kérelmével indult eljárásban, 18. sorszámú végzésével az eljárást soron kívül - a Cstv. 27. § (6) bekezdése alapján - megszüntette. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint, a hitelező mint az adós tagjának, F. Mátyásnak az engedményese, az adós felszámolásának elrendelését - a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozva - összesen 10 812 080 forint tőke és ennek járulékai meg nem fizetése miatt kérte. Kérelme indokolásában előadta, hogy követelése osztalékkövetelés, mely a társasági szerződésen és az annak alapján meghozott társasági határozatokon alapul. Arra is hivatkozott, hogy az adós határozata olyan egyoldalú jognyilatkozatnak számít, amelyre a Ptk. 199. §-a szerint, a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az elsőfokú bíróság rögzítette: a hitelező az eljárás megszüntetését kérte arra hivatkozva, hogy a taggyűlési határozat nem tekinthető szerződésnek, ezért a hitelező osztalékkövetelése alapján a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott törvényi tényállás megvalósulása nem állapítható meg.
Az elsőfokú bíróság által részletesen megállapított tényállás szerint, a hitelező követelése az adós taggyűlési határozatain alapuló osztalékfizetési igény, melyek tekintetében a hitelező jogelődje az adóst felszólította. Rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy az adóst az engedményezésről 2010. február 17. napján az engedményező értesítette.
Az elsőfokú bíróság, ismertetve az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontjának rendelkezéseit, kiemelte: abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az osztalék jogcímén fennálló követelés szerződésen alapuló követelésnek minősül-e. E körben kifejtette: az osztalék kifizetésére csak közgyűlési határozat alapján kerülhet sor, és nem közvetlenül a társasági szerződés alapján (BDT 2000. 240.); a taggyűlési jegyzőkönyvek és határozatok nem minősíthetők szerződésnek, ebből pedig az következik, hogy a hitelező követelése nem szerződésen alapul. Mivel pedig a hitelező követelése nem szerződésen alapul, nem állapíthatók meg a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tényállás elemei, emiatt az elsőfokú bíróság a Cstv. 27. § (6) bekezdése alapján az eljárást soron kívül megszüntette.
Az elsőfokú bíróság végzését a hitelező támadta meg fellebbezéssel, melyben annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság újabb határozat hozatalára utasítását kérte azzal, hogy az elsőfokú bíróság döntése törvénysértő és megalapozatlan.
Fellebbezésében sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az osztalék címén a hitelezőt megillető követelést nem minősítette szerződésen alapuló követelésnek, miután annak alapja taggyűlési határozat. Kiemelte, hogy az osztalékkövetelés nem tulajdoni, hanem kötelmi igény, az osztalékfizetés a társasági határozaton mint egyoldalú kötelezettségvállaláson alapul, melyre a Ptk. 199. §-a szerint, a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Hivatkozott a bírói gyakorlatra - bár az adott ügyben irányadó Csődtörvény szövegén alapuló eseti döntéseket nem hozott fel - azzal összefüggésben, hogy váltókövetelés alapján is helye van a fizetésképtelenség megállapításának és a felszámolás elrendelésének, noha a váltóban foglalt követelés absztrakt egyoldalú kötelezettségvállalás, amely nem tekinthető szerződésen alapuló követelésnek.
Az adós fellebbezésre tett észrevételében - melyben részletesen kitért a fellebbezésben foglaltakra - az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását és a hitelező perköltségben marasztalását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) adott ügyben alkalmazandó 27. § (2) bekezdés a) pontja értelmében, a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette.
Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy a hitelező osztalék iránti követelése nem minősül az adós szerződésen alapuló tartozásának a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján. Az ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját, melyben elutasította a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában megfogalmazott, szerződésen alapuló tartozás kiterjesztő értelmezését; mert, bár a Ptk. 199. §-a a szerződésekre vonatkozó szabályok alkalmazását rendeli - ha a törvény kivételt nem tesz - az egyoldalú nyilatkozatokra, a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja kifejezetten szerződésen alapuló tartozásról rendelkezik, s nem tesz említést sem az egyoldalú jognyilatkozatról, sem más kötelemfakasztó tényállásról.
A társaság legfőbb szerve (adott esetben a taggyűlés) által hozott határozat nem minősül sem egyoldalú, sem kétoldalú jognyilatkozatnak, mivel nem egyoldalú akaratnyilatkozat vagy a felek kölcsönös és egybehangzó akaratának kifejezése hozza létre [Ptk. 205. § (1) bekezdés]. A társasági határozat nem más, mint a határozathozatalra vonatkozó törvényes és az alapító okiratnak megfelelő eljárással kialakított társasági akarat kifejezése [a gazdasági társaságokról szóló, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 20. §, 142-148. §], amely a társaság, és nem a tagok individuális akaratának számít, és amely vonatkozik azokra a tagokra is, akik - adott esetben - nemmel szavaztak, tartózkodtak vagy nem vettek részt a szavazásban [Gt. 20. § (6) bekezdés]. E különbség fejeződik ki abban is, hogy a társasági határozat bírósági felülvizsgálatának szabályozása [Gt. 45-48. §] (az alkalmazható jogkövetkezményt illetően is) jelenősen eltér az egyoldalú jognyilatkozat, illetve a szerződés érvénytelensége esetére irányadó rendelkezésektől.
A társasági határozat jogi minősítése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy maga a társaság (általában) szerződéssel jön létre, hiszen a konkrét kötelezettség nem a Gt. 132. § (1) bekezdéséből, illetve az alapító szerződésből (okiratból), hanem az osztalékfizetésről döntő, az osztalék összegét, esedékességét meghatározó taggyűlési határozatból fakad: az osztalékhoz való jog az erre vonatkozó határozattal ölti konkrét követelés alakját.
A kifejtettek értelmében az adós osztalékfizetési kötelezettsége nem tekinthető a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerint az adós szerződésen alapuló tartozásának [Gt. 132. § (1) bekezdés, 141. § (2) bekezdés b) pont].
A fentiek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. § (3) bekezdése és a Pp. 259. §-a alapján megfelelően alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése szerint helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 15. Fpkf. 44.060/2011/3.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.