adozona.hu
BH+ 2012.2.86
BH+ 2012.2.86
A függetlenített szakszervezeti tisztségviselő rendőr az eredeti beosztása szerinti illetményre jogosult. Nem illeti meg azonban az az illetménypótlék (nyomozói, gépjárművezetői pótlék), amely tekintetében a jogszabály jogosultsági feltételként az adott tevékenység tényleges kifejtését írja elő [1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 44. § (1) és (3) bekezdés, 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rend. 28. § (2) bekezdés, 42. § (3) bekezdés, 20/1997. (III. 19.) BM rend. 4. § (4) bekezdés, 9/1997. (II. 12.) BM rend. 20. §
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek hivatásos szolgálati viszonyban álltak, az I. r. felperes az alperes rendőr-főkapitányság állományában nyomozó, míg a II. r. felperes az Sz.-i Rendőrkapitányság állományában alosztályvezető beosztásban teljesített szolgálatot. Mindkét felperest megválasztották a T. M. R. Szakszervezete függetlenített szakszervezeti tisztségviselőjévé, ezért az alperes vezetője 2009. november 1-jétől kezdődően rendelkezési állományba helyezte őket, és a nyomozói pótlékra, valamint a gépjárművezető...
BH+ 2012.2.86 A függetlenített szakszervezeti tisztségviselő rendőr az eredeti beosztása szerinti illetményre jogosult. Nem illeti meg azonban az az illetménypótlék (nyomozói, gépjárművezetői pótlék), amely tekintetében a jogszabály jogosultsági feltételként az adott tevékenység tényleges kifejtését írja elő [1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 44. § (1) és (3) bekezdés, 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rend. 28. § (2) bekezdés, 42. § (3) bekezdés, 20/1997. (III. 19.) BM rend. 4. § (4) bekezdés, 9/1997. (II. 12.) BM rend. 20. § (3) bekezdés].
A felperesek hivatásos szolgálati viszonyban álltak, az I. r. felperes az alperes rendőr-főkapitányság állományában nyomozó, míg a II. r. felperes az Sz.-i Rendőrkapitányság állományában alosztályvezető beosztásban teljesített szolgálatot. Mindkét felperest megválasztották a T. M. R. Szakszervezete függetlenített szakszervezeti tisztségviselőjévé, ezért az alperes vezetője 2009. november 1-jétől kezdődően rendelkezési állományba helyezte őket, és a nyomozói pótlékra, valamint a gépjárművezetői pótlékra való jogosultságukat megszüntette. A rendelkezési állományba helyezés folytán a II. r. felperes helyi szerv állományából megyei illetékességű középirányító szerv (alperesi rendőr-főkapitányság) állományába került.A felperesek keresetükben 2009. november 1-jétől 2010. július 30-ig nyomozói pótlék, valamint gépjárművezetői pótlék megfizetésére kérték kötelezni az alperest. A II. r. felperes területi illetménykiegészítés jogcímén is kérte az alperes marasztalását.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy személyenként fizessen meg a felpereseknek nyomozói pótlék címén 190 984 forintot, valamint gépjárművezetői pótlék címén 40 200 forintot és ezen összegek késedelmi kamatát. A II. r. felperes ezt meghaladó (illetménykiegészítés iránti) keresetét elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a felperesek által igényelt pótlékokra vonatkozó általános normák helyett a perbeli esetben a Belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997. (III. 19.) BM rendelet (továbbiakban: R.) 4. § (4) bekezdése az irányadó, melynek értelmében a szakszervezeti tisztségviselő eredeti beosztása szerinti illetményre jogosult. A munkaügyi bíróság kiemelte, hogy a felperesek által keresettel érvényesített pótlékok a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 99. § (2) bekezdése szerint az illetményük részét képezte, ezért díjazásuknak úgy kell megvalósulnia, mintha az eredeti beosztásuk szerinti munkát végeznék. Ez okból megalapozatlannak találta a II. r. felperesnek a helyi szervnél irányadó 15%-os illetménykiegészítést meghaladó illetménykiegészítés iránti igényét.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett, melyben annak megváltoztatását, és a felperesek teljes keresetének elutasítását kérte. A II. r. felperes csatlakozó fellebbezést nyújtott be arra hivatkozva, hogy rendelkezési állományba helyezésével a helyi szervtől a megyei szerv állományába került, ezért esetében a Hszt. 103. § (2) bekezdés d) pontja helyett a Hszt. 103. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazandó.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a felperesek keresetét teljes egészében elutasította.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy a perbeli pótlékok jogszabályi feltételeinek a felperesek nem felelnek meg, mert a szakszervezeti tisztségük miatt nem látják el az általuk betöltött beosztás szerinti tevékenységet, így bűnügyi megelőző és felderítő tevékenységet nem folytatnak, és a beosztásukból adódó feladatok ellátása során szolgálati gépkocsit sem vezetnek rendszeresen.
A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését, és keresetük szerinti érdemi döntés hozatalát kérték. Jogszabálysértésként a Hszt. 44. § (1) és (3) bekezdése, 99. § (2) bekezdés a) pontja, R. 4. § (4) bekezdése megsértésére hivatkoztak. Érvelésük szerint e rendelkezések alapján a hivatásos állomány rendelkezési állományban lévő, függetlenített szakszervezeti tisztséget betöltő tagját nem érheti anyagi hátrány abból adódóan, hogy tisztsége folytán a korábbi beosztásából eredő munkavégzési kötelezettsége alól őt mentesítették. A szakszervezeti tisztségviselőt a tisztsége betöltésének időtartama alatt ugyanúgy kell díjazásban részesíteni, mintha ténylegesen munkát végezne.
A felperesek álláspontja szerint azonos díjazásnak - a Hszt. 99. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - tartalmaznia kell valamennyi illetményelemet, így a korábbi beosztáshoz kapcsolódóan a megállapított illetménypótlékokat is. A R. 4. § (4) bekezdésében foglalt garanciális szabály ugyanis kizárja, hogy a munkáltató a szakszervezeti tisztségviselő eredeti beosztása szerinti illetményét bármilyen módon csökkentse. Így igényük elbírálásakor nem releváns, hogy az egyes pótlékfajtára vonatkozó rendelkezések a pótlékra való jogosultságot milyen feltételekhez kötik.
A II. r. felperes illetménykiegészítés iránti igényével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a rendelkezési állományba helyezésével helyi szervtől területi szerv állományába került, így részére a Hszt. 103. § (2) bekezdés c) pontja szerinti illetménykiegészítés jár, függetlenül a R.a> hivatkozott 4. § (4) bekezdésében foglaltaktól. E jogszabályi rendelkezésből ugyanis nem következik, hogy a munkáltató a szakszervezeti tisztségviselő részére a korábbi illetményénél magasabb illetményt nem állapíthat meg.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperesek a jogszabályi feltételeknek megfelelő díjazást megkapták, csupán azoknak az illetménypótlékoknak a visszatartása történt meg, amelyeket a jogszabályok a tevékenység tényleges kifejtéséhez kötnek.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A másodfokú bíróság helyesen indult ki abból, hogy a Hszt. 44. § (1) bekezdés h) pontja és (3) bekezdése szerint a korábbi besorolás az irányadó, mivel a függetlenített szakszervezeti tisztségviselőt eredeti beosztása szerinti illetmény illeti. Erről rendelkezik a R. 4. § (4) bekezdése is, mely szerint a szakszervezeti tisztségviselő eredeti beosztása szerinti illetményre jogosult. Ebből következően az eredeti beosztás szerinti illetmény alapulvétele mindkét felperes tekintetében helyesen történt, a rendelkezési állomány ideje alatt azonban a vitatott nyomozói pótlék, valamint gépjárművezetői pótlék nem jár.
A Hszt. 254. § (3) bekezdése, valamint a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 28. § (2) bekezdése szerint az illetménypótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékra jogosító szolgálati tevékenység tényleges kifejtésének, illetve a beosztás betöltésének idejére jár. Ebből nem következik az, hogy amennyiben a pótlékra jogosító jogszabály a tevékenység folytatását kifejezetten előírja, ehelyett elegendő lenne a beosztás betöltése.
Azt, hogy a törvényben megnevezett valamely pótlék milyen tevékenységre, beosztásra tekintettel jár, a Hszt. 342. § (1) bekezdésének c) pontjában adott felhatalmazás alapján a Korm. rendelet 28-63. §-ai határozzák meg.
A Korm. rendelet 54. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint nyomozói pótlékra az jogosult, aki a beosztásának ellátása során bűnügyi megelőző és felderítő tevékenységet folytat. A pótlékra jogosító beosztásokat miniszteri rendelet szabályozza. A R. 49. §-a szerint a vonatkozó beosztásokat a 2. számú melléklet tartalmazza, ezek között a felperesek eredeti beosztása ugyan szerepel, ennek ellenére a nyomozói pótlékra nem jogosultak, mivel az előbbiekből következően önmagában a beosztás fennállása nem elegendő, emellett megkívánt feltétel a megelőző és felderítő tevékenység tényleges folytatása.
A Korm. rendelet 42. § (3) bekezdése értelmében pedig gépjárművezetői pótlékra az jogosult, aki a beosztásából adódó feladatok ellátása során szolgálati gépkocsit rendszeresen vezet, és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatása szükségtelen.
A függetlenített szakszervezeti tisztségviselő perbeli pótlékokra való jogát az előbbiek alapján lehet eldönteni. A Hszt. 28. § (1) bekezdése is ezt az értelmezést támasztja alá, amikor előírja, hogy a hivatásos állomány tagja akkor jogosult meghatározott illetménypótlékra, ha olyan beosztást tölt be, amely az átlagosnál nagyobb veszéllyel vagy fokozott igénybevétellel, illetve többletkövetelmények teljesítésével jár, továbbá, ha az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények elviselésére kényszerül.
Az előbbiekben kifejtett értelmezésnek felel meg a Belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 9/1997. (II. 12.) BM rendelet 20. § (3) bekezdésében foglalt szabály, miszerint a Hszt. 44. § (1) bekezdés b)-h) pontja szerint rendelkezési állományba helyezettek illetményének megállapítását - a beosztáshoz kapcsolódó pótlékok kivételével - az előző beosztásnak megfelelő besorolás alapján kell végrehajtani. Tehát a nyomozói, valamint gépjárművezetői pótlék nem jár a felperesek részére, ezért a másodfokú bíróság a jogszabályok helyes értelmezésével utasította el a felperesek teljes keresetét. (Legf.Bír. Mfv.II.11.193/2010.)