adozona.hu
BH+ 2012.2.84
BH+ 2012.2.84
Az öregségi nyugdíjkorhatárt a hivatásos szolgálat felső korhatárát meghatározó rendelkezés nem érinti [1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18. § (1) bekezdés, 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 52. §, 181. § (3) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes özvegyi nyugdíj feléledése iránt előterjesztett igényét az alperes határozatával elutasította az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 53. § (1) bekezdés b) pontja, illetve 47. § (2) bekezdése alapján azzal az indokolással, hogy felperes a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt nem érte el, 62. életévét nem töltötte be. A Nyugdíjbiztosítási Jogorvoslati Igazgatóság határozatával felperes fellebbezését elutasította, az elsőfokú határozatot helybenhagyta azonos indokok alapján....
BH+ 2012.2.84 Az öregségi nyugdíjkorhatárt a hivatásos szolgálat felső korhatárát meghatározó rendelkezés nem érinti [1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18. § (1) bekezdés, 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 52. §, 181. § (3) bekezdés].
A felperes özvegyi nyugdíj feléledése iránt előterjesztett igényét az alperes határozatával elutasította az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 53. § (1) bekezdés b) pontja, illetve 47. § (2) bekezdése alapján azzal az indokolással, hogy felperes a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt nem érte el, 62. életévét nem töltötte be. A Nyugdíjbiztosítási Jogorvoslati Igazgatóság határozatával felperes fellebbezését elutasította, az elsőfokú határozatot helybenhagyta azonos indokok alapján.A felperes keresetében a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú határozatra is kiterjedően, az alperes új eljárásra kötelezése mellett. Az 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 52. §-ára hivatkozott, álláspontja szerint ez a szabály határozza meg a reá irányadó korhatárt, és a Hszt. 181. § (2) bekezdése alapján ezzel az eltéréssel kell a Tny. szabályait alkalmazni. Ezt figyelmen kívül hagyva jogszabálysértően utasították el igényét, a Tny. 18. § (1) bekezdése a Hszt. 52. §-a folytán rá nem alkalmazható.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a hozzátartozói nyugellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazó Hszt. 187-188. §-a a Tny.-től eltérő rendelkezést az öregségi nyugdíjkorhatárral kapcsolatban nem állapít meg, a Hszt. 52. §-a pedig a hivatásos szolgálat felső korhatárát határozza meg, amely nem tekinthető öregségi nyugdíjkorhatárnak. A felperes ezért az 57. életéve betöltésével özvegyi nyugdíjra jogosultságot nem szerzett a Tny. 47. § (2) bekezdés a) pontja alapján.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte a Hszt. rendelkezései téves értelmezésére, és alkalmazásának mellőzése miatti jogszabálysértésre hivatkozva. Fenntartotta perbeli álláspontját, miszerint a Hszt. 52. §-a nemcsak a "szolgálati időt", hanem az öregségi nyugdíjkorhatárt is meghatározta. A Tny. 4. § (1) bekezdés b) pontja, 18. § (1) bekezdése, Hszt. 182. §-a és az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. § f) pontja rendelkezéseit úgy értelmezte, hogy miután az igénye előterjesztésekor már szolgálati nyugdíjas volt, elérte az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Hszt. és a Tny. vonatkozó rendelkezései alapján álláspontját részletesen kifejtette.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes az özvegyi nyugdíját a Tny. 47. § (2) bekezdés a) pontja alapján igényelte, amely szerint az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte. E feltétel fennállása - a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése - képezte a jogvita tárgyát.
Az irányadó tényállás szerint a felperes házastársa 2008. szeptember 18-án hunyt el, felperes 1949. július 30-án született, így házastársa halálakor 59 éves volt.
A perbeli időben hatályos Tny. 18. § (1) bekezdése úgy rendelkezett, hogy az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár a 62. életév betöltése.
A Hszt.-nek a hivatásos szolgálati viszonyon alapuló társadalombiztosítási ellátásokról szóló XIV. fejezete (181. §-192/A. §) öregségi nyugdíjról nem rendelkezik, következésképpen a 181. § (3) bekezdése a Tny. öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályait nem érinti, hiszen csak a Hszt. 181. § (1)-(2) bekezdésében szereplő nyugellátások tekintetében kell a Tny. rendelkezéseit a Hszt.-ben meghatározott eltérésekkel alkalmazni.
Az özvegyi nyugdíjról rendelkező Hszt. 187. §-a a Tny. 47. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jogosultsági feltétel tekintetében eltérést nem tartalmaz, ennélfogva az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárra vonatkozó Tny. 18. § (1) bekezdésének alkalmazása a Hszt. özvegyi nyugdíjról szóló szabályai alapján sem mellőzhető.
A felperes keresetében és a felülvizsgálati kérelemben is hivatkozott Hszt. 52. §-a a hivatásos szolgálat felső korhatárát határozza meg, amely az öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkor elérése. A jogerős ítélet e szabályt helyesen értelmezte, mikor megállapította, hogy a hivatásos szolgálat felső korhatára nem azonos az öregségi nyugdíjkorhatárral. Ez egyértelműen következik a rendelkezés szövegéből, hiszen a hivatásos szolgálat betöltésének lehetséges felső korhatárát (nem az öregségi nyugdíjkorhatárt) szabja meg, amelynek elérése a törvény erejénél fogva a szolgálati viszony megszűnésével jár [Hszt. 59. § (1) bekezdés a) pont]; hasonlóan más jogviszonyokhoz {pl. közszolgálati jogviszony [Ktv. 15. § (1) bekezdés e) pont], bírói szolgálati viszony [1997. évi LXVII. tv. 57. § (2) bekezdés hb) pont] stb.}.
Minthogy a szolgálati nyugdíj nem azonos az öregségi nyugdíjjal, egymástól nemcsak elnevezésében, de feltételeiben is lényegesen eltérő két nyugellátás, a felperes szolgálati nyugdíjas mivoltából - a tényleges életkorától függetlenül - az öregségi nyugdíjkorhatár elérésére következtetni nem lehet. A felülvizsgálati kérelem ezzel ellentétes, téves érvelését a kérelemben felhívott jogszabályok és a Hszt. idézett indokolása sem támasztja alá.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján - jogszabálysértés hiányában - a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.III.10.097/2011.)