adozona.hu
BH+ 2012.2.78
BH+ 2012.2.78
Vízitársulattal szemben előterjesztett törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem elbírálásának jogi szempontjai [2006. évi V. tv. (Ct.) 69. § (1) bek., 70. § (1) bek., 72. § (1) bek., 74. § (1) és (3) bek., 77. § (2) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezett vízitársulatot az 1997. május 5-én kelt, 1997. június 26-án közzétett végzésével jegyezte be a cégbíróság. Az 1996. december 9-én tartott alakuló ülésen elfogadott alapszabály mellékletét jelentő térkép ábrázolja a vízitársulat érdekeltségi területét. Az alapszabály kimondja, hogy a társulat tagjai a társulat érdekeltségi területén ingatlan tulajdonnal rendelkező, vagy az ingatlant egyéb jogcímen ténylegesen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelk...
A tagok jogosultak személyesen, képviselő vagy küldött útján részt venni a társulati feladatok meghatározásában. Tisztségeket viselhetnek, a tisztségviselőktől, küldöttektől a társulatot vagy a saját érdekeltségi területüket, egyéb jogaikat és kötelezettségeiket érintő ügyekben felvilágosítást kérhetnek.
A tagok az intézőbizottság elnökének írásbeli értesítésében megjelölt, legfőbb szervi határozattal előírt érdekeltségi hozzájárulást kötelesek fizetni.
A társulat legfőbb szerve küldöttgyűlésként működik, amelyet az alapszabály taggyűlésnek nevez. Évente legalább egy alkalommal, a tárgyévet követő május 31. napjáig taggyűlést kell összehívni. A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a taggyűlés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal ki kell küldeni és a helyben szokásos módon (az önkormányzatok központi hirdetőtábláján A/4. formátumban) is közzé kell tenni. A taggyűlésre nyilvános közzététel útján meg kell hívni a társulat minden tagját, képviselőjét, küldöttjét. Az 500 ha-nál nagyobb földterületet képviselő tagokat, az önkormányzatokat, a tisztségviselőket és a küldötteket névre szóló meghívó útján is értesíteni kell.
A kérelmezett vízitársulat a megalakulása óta, a kérelmezők által kezdeményezett, jelen törvényességi felügyeleti eljárás megindításáig - 2008. szeptember 25-ig - 8 taggyűlést tartott. A 2007. május 14-i taggyűlésen a küldöttek módosították az alapszabályt. Megváltoztatták az érdekeltségi hozzájárulás fizetésére vonatkozó szabályokat és kimondták, hogy a küldöttgyűlésen a küldöttként való részvételi jog kizárólag az 500 ha, vagy annál nagyobb érdekeltségi területtel rendelkező tagokat, az önkormányzatokat, a választott tisztviselőket illeti meg. Az 500 ha alatti érdekeltségi területtel rendelkező tagok számára megelőzően biztosított küldött állítási jogot megszüntették.
A kérelmezett vízitársulat az alapszabály módosítása, illetve a 2007. május 14-én tartott taggyűlésen hozott határozatok alapján bekövetkezett egyéb adatváltozások bejegyzése iránti kérelmét 2007. június 18-án nyújtotta be a cégbírósághoz. A cégbejegyzési eljárás során mellékelte a 2007. január 1-jei állapotnak megfelelő tagnyilvántartást is, miszerint tagjainak összlétszáma 5877, melyből 5577 fő természetes személy, 270 gazdálkodó szerv, illetve önkormányzat. E tagnyilvántartásban a kérelmezők is szerepelnek.
A cégbíróság a 2008. február 15-én kelt, március 13-án közzétett 48. sorszámú végzésével a bejelentett adatváltozásokat - így az alapszabály módosítását is - a cégjegyzékbe bejegyezni rendelte.
A kérelmezők a 2008. szeptember 25-én előterjesztett kérelmükben törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását kérték a cégbíróságtól. Előadták, hogy a kérelmezett vízitársulat a működése során a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve az alapszabályban foglaltakat nem tartja be. Nem rendelkezik tagok által aláírt tagnyilvántartással, határozatait a tagok szabályszerű meghívása nélkül tartott legfőbb szervi ülésein hozta meg. A kérelmezők vitatták a kérelmezett cég törvényes megalakulását, azt, hogy ők társulati tagoknak tekintendők, terhükre érdekeltségi hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítható.
A kérelmezett vízitársulat a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem elutasítását kérte. Állította, hogy a kérelmezők jogszabály erejénél fogva tagjai a társulatnak, kötelesek ezért érdekeltségi hozzájárulást fizetni. A cég a hatályos tagnyilvántartását benyújtotta a cégbírósághoz, alakulása és működése során a jogszabályi előírásokat, illetve az alapszabályának valamint a módosított alapszabályának rendelkezéseit betartotta.
Az elsőfokú bíróság a 8. sorszámú végzésével a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet elutasította. A kérelem benyújtásakor hatályos, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 34. § (4) bekezdésére utalással megállapította, hogy a kérelmezett társulat érdekeltségi területén ingatlan tulajdonnal rendelkező kérelmezők a kérelmezett cég tagjai, akik a Vgtv. 34. § (5) bekezdése alapján érdekeltségi hozzájárulást kötelesek fizetni. A Vgtv. 41. § (3) bekezdése szerint, az őket terhelő hozzájárulás felülvizsgálatát, az annak alapjául szolgáló taggyűlési határozat közlésétől számított 30 napon belül kezdeményezhették volna peres bíróság előtt. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) 74. § (3) bekezdése értelmében ezért e kérelmük törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem volt elbírálható. Az említett jogszabály ugyanis azt tartalmazza, hogy nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény más polgári perben érvényesíthető.
A cégbíróság kifejtette azt is, hogy a Ctv. 79. § (1) bekezdése értelmében, a törvényességi felügyeleti eljárást az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, illetve e körülmény bekövetkezésétől számított 1 éves jogvesztő határidőn belül lehet kezdeményezni. Ebből következően sem a kérelmezett társulat bejegyzésének alapjául szolgáló okiratok, sem a cégjegyzékbe utóbb bejegyzett létesítő okirat módosítások törvényességi felügyeleti eljárásban történő felülvizsgálatára nincs jogszabályi lehetőség.
A cégbíróság hangsúlyozta azt is, hogy a vízgazdálkodási társulatokra vonatkozó 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 8. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a kérelmezett vízitársulat a tagnyilvántartásának a cégbírósághoz történő benyújtásával kapcsolatos kötelezettségének is eleget tett. Rámutatott: jogszabály nem írja elő, hogy az említett okiratot a tagoknak alá kell írniuk. A társulat terhére jogellenességet e tekintetben sem tudott megállapítani.
A kérelmezők a végzéssel szembeni fellebbezésükben kérték annak megváltoztatását, és törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását. Előadták, hogy a kérelmezett társulat megalakulásának, illetve adatváltozásainak bejegyzését elrendelő cégbírósági végzéseket tudomásul veszik. Kérték azonban a jövőre nézve, településenként megválasztott, legitim küldött rendszernek a kialakítása, a taggyűléseknek szabályszerű összehívása, a tagoknak a társulati tevékenységről való tájékoztatása, illetve mindezek kikényszerítése érdekében törvényességi felügyeleti intézkedések alkalmazását.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzésének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését helybenhagyta.
Jogi álláspontja az volt, hogy a kérelmezők, a Vgtv. 43. § (1) és (2) bekezdése szerint, a jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző, tagsági jogviszonyukkal kapcsolatos, társulati szerv által hozott határozat felülvizsgálatát, a határozat kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül kezdeményezhették volna, peres eljárás keretében. A Ctv. 70. § (1) bekezdése, illetve 69. § (1) bekezdése értelmében pedig, az alapszabály cégjegyzéki adattal össze nem függő módosításának érvénytelenségét, az alapszabály módosítása keltének bejegyzését elrendelő végzés Cégközlönyben történt közzétételétől számított 6 hónapos jogvesztő határidőn belül kérhették volna, szintén a peres bíróságtól. Ebből következően, a módosított alapszabálynak a küldöttállításra vonatkozó rendelkezéseit, a Ctv. 74. § (3) bekezdése alapján, törvényességi felügyeleti eljárásban nem sérelmezhették.
A másodfokú bíróság rámutatott arra is, hogy az elsőfokú eljárásnak nem volt tárgya a taggyűlés működésével, illetve a társulat tevékenységéről való tájékoztatással kapcsolatos kifogás. Ezek vizsgálatára ezért a másodfokú eljárásban nem kerülhetett sor, a Ctv. 77. § (2) bekezdése értelmében. Az említett jogszabály ugyanis azt tartalmazza, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás során a kérelmező a kérelme előterjesztésének okát nem változtathatja meg.
Hangsúlyozta azt is a másodfokú bíróság, hogy a jövőre nézve, megvalósult jogsértés hiányában, szankció alkalmazására nincs lehetőség. A törvényességi felügyeleti eljárás célja a Ctv. 72. § (1) bekezdése értelmében, a cégnyilvántartás közhitelességének, a cégek törvényes működésének biztosítása. Törvényességi felügyeleti intézkedés kizárólag már bekövetkezett jogsértés esetén alkalmazható, ha a jogsérelem elhárítása végett peres bírósági eljárásnak nincs helye.
A kérelmezők a jogerős végzéssel szembeni felülvizsgálati kérelmükben kérték annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és törvényességi felügyeleti intézkedések alkalmazását. Előadták, hogy a támadott határozat a Ctv. 74. § (1) bekezdés a) pontját, illetve a Ctv. 74. § (1) bekezdés d) pontját sérti. Sérti továbbá a Vgtv. 36. §-át, illetve 37. § (2) bekezdését, mert a kérelmezőket annak ellenére a kérelmezett társulat tagjainak tekinti, hogy ők a társulat megalakításában nem vettek részt, a társulat működése során, a határozatok meghozatalakor tagsági jogokat nem gyakoroltak, a szükséges tájékoztatást a cég működéséről nem kaptak.
A kérelmezett vízitársulat a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályban fenntartását kérte. Vitatta az állított jogszabálysértéseket. Hivatkozott arra, hogy a Vgtv. 34. § (4) bekezdése értelmében a kérelmezők, mint a társulat érdekeltségi területén ingatlan tulajdonnal rendelkezők, a kérelmezett társulat tagjaivá váltak.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy a kérelmezők által támadott határozat az általuk megjelölt jogszabályokat nem sérti.
A másodfokú bíróságnak helytálló az a jogi álláspontja, hogy törvényességi felügyeleti eljárás keretében a kérelmezőknek, mint a kérelmezett társulat tagjainak kérelme alapján a létesítő okiratnak illetve módosításának jogellenessége nem volt vizsgálható. Az igény elbírálására ugyanis a Ctv. 70. § (1) bekezdése, illetve 69. § (1) bekezdése alapján polgári peres bíróságnak van hatásköre. A Ctv. 74. § (3) bekezdése pedig azt tartalmazza, hogy törvényességi felügyeleti eljárás csak akkor folytatható le, ha az előterjesztett igény a Ctv. 65-70. §-ban írt vagy más polgári perben nem érvényesíthető. A felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős végzés ezért a Ctv. 74. § (1) bekezdés a) pontját - amely a létesítő okirat, illetve módosításának bejegyzését megelőzően fennálló ok alapján való törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását teszi lehetővé - nem sérti. E jogszabály helyre alapítva a kérelmezők kizárólag akkor kezdeményezhettek volna törvényességi felügyeleti eljárást, ha a peres eljárás kezdeményezésére nem lett volna jogosultságuk.
A Legfelsőbb Bíróság alaptalannak tartotta a kérelmezőknek azt a hivatkozását is, hogy a támadott jogerős határozat a Vgtv. 36. §-át, illetve 37. § (2) bekezdését sérti, mert a másodfokú bíróság nem észlelte, hogy a kérelmezők a társulat alapításában nem vettek részt, az elfogadott alapszabálynak nem volt olyan tagok nyilvántartását magában foglaló melléklete, amelyben ők tagként feltüntetést nyertek volna.
A kérelmezők a fellebbezésükben már kizárólag a kérelmezett vízitársulat alapszabályának a legfőbb szerv küldötteinek megválasztására vonatkozó előírásait sérelmezték, és a jövőre nézve kérték a kérelmezett társulat törvényes működésének helyreállítását, a legfőbb szervi ülések szabályszerű összehívásának és a cég működéséről való tájékoztatásnak a kikényszerítését. A másodfokú eljárásnak a társulat alapításának körülményei, a tagok nyilvántartása, a kérelmezők társulati tagsága már nem volt tárgya. A jogerős határozat meghozatalakor a másodfokú bíróságnak a Vgtv. 36. §-át illetve 37. § (2) bekezdését nem kellett alkalmaznia, így e jogszabályok megsértése fel sem merülhet.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a jogerős végzés a cég szervezetére és működésére vonatkozó rendelkezéseknek, a létesítő okirat előírásainak be nem tartásáról - mint törvényességi felügyeleti eljárás megindítását megalapozó körülményről - szóló Ctv. 74. § (1) bekezdés d) pontját sem sérti. A kérelmezők fellebbezésben tett nyilatkozata alapján a másodfokú bíróságnak a törvényességi felügyeleti eljárás megindulásáig tartott taggyűlések összehívásának, megtartásának feltételeivel, azokkal összefüggésben a kérelmezők tagsági jogainak gyakorlásával, az őket megillető tájékoztatáshoz való joggal már nem kellett foglalkoznia. Egyetértett a Legfelsőbb Bíróság azzal a másodfokú bírósági állásponttal, hogy jövőre nézve - konkrét, megvalósult jogsértés hiányában - szankció, törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásának nincs helye.
Legfelsőbb Bíróság a kifejtett indokokkal a jogszabályoknak megfelelő, eljárási szabálysértés nélkül hozott, felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatot a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv.X.30.038/2010.)