adozona.hu
ÍH 2011.171
ÍH 2011.171
TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSÉRE JOGOSULTSÁG - PÁRHUZAMOS ELJÁRÁSOK KIZÁRTSÁGA A jogalkotó a Ctv. 74. § (3) bekezdése szerinti törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezését kizáró rendelkezéssel a párhuzamos eljárásokat kívánta elkerülni. Ezért e rendelkezés nem irányadó az olyan törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezőre, aki az igényét perben nem érvényesítheti, nincs helye ezért vele szemben a kérelem további vizsgálata nélküli elutasításának [2006. évi V. tv. (Ctv.) 65. §, 7
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A W. Kutató és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság hatályos cégjegyzéki adatai szerint a társaság a 177 millió forint összegű jegyzett tőkéjét 76 millió forint összegre szállította le, az elsőfokú bíróság a változást 2010. október 21-én kelt 69. sorszámú végzésével a cégjegyzéken átvezette.
A kérelmező 2010. december 2-án törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a társasággal szemben. Előadta, hogy az alaptőke leszállítása és annak cégjegyzéken történő átvezetése jogszabály...
A W. Kutató és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság hatályos cégjegyzéki adatai szerint a társaság a 177 millió forint összegű jegyzett tőkéjét 76 millió forint összegre szállította le, az elsőfokú bíróság a változást 2010. október 21-én kelt 69. sorszámú végzésével a cégjegyzéken átvezette.
A kérelmező 2010. december 2-án törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a társasággal szemben. Előadta, hogy az alaptőke leszállítása és annak cégjegyzéken történő átvezetése jogszabályellenes volt. A társaság nem tette közzé a Cégközlönyben két alkalommal egymás után az alaptőke leszállítást elhatározó közgyűlési határozatot, s ezzel megsértette a Gt. 271. és 272. §-ában írtakat. Az alaptőke leszállításáról csupán a bejegyző végzés cégközlönyi közzétételéből szerzett tudomást, így ezt megelőzően a biztosíték adására vonatkozó igényét nem terjeszthette elő, noha 40 millió forint tőke és járulékai összegű hitelezői követelése áll fenn. Kérte a Ctv. 81. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozva a cég által hozott jogszabálysértő határozat megsemmisítését, megfelelő határidő kitűzésével a társaság új határozat hozatalára kötelezését. Utalt arra, hogy nem tartozik a Ctv. 65. § (1) bekezdésében meghatározott perindításra jogosultak körébe.
A kérelmezett társaság 2011. február 9-én érkezett nyilatkozatában előadta, hogy a Gt. 271., 272. §-aiban írt szabályok nem alkalmazhatók, mert a Gt. 273. § (1) bekezdés a) pontjában írt veszteségrendezés miatt történt az alaptőke leszállítása. Kérte a kérelem elutasítását.
Az elsőfokú bíróság a végzésével a kérelmet elutasította. Kötelezte a kérelmezőt az államnak 15 000 forint eljárási illeték megfizetésére. A határozat indokolása szerint a törzstőke leszállítása a cégnyilvántartáson átvezetésre került, a végzéssel szemben a Ctv. 65. § (1) bekezdése szerint fellebbezésnek nincs helye, a végzés, vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, illetve az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt. Utalt a Ctv. 74. § (3) bekezdésére, mely szerint nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a 65-70. §-ban meghatározott, vagy más polgári perben illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető. Figyelemmel arra, hogy a bejegyző végzéssel szemben peres eljárás kezdeményezhető, a törvényességi felügyeleti kérelem elutasítása volt indokolt.
A végzés ellen a kérelmező nyújtott be fellebbezést jogi képviselő útján. Kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására "elsődlegesen hivatalból, másodlagosan pedig kérelemre". Egyebek mellett előadta, hogy az elsőfokú bíróság végzése jogszabálysértő, a Ctv. 65. § (1) bekezdésében írt per indítására nem jogosult, mivel reá a végzés rendelkezést nem tartalmaz, ezért a Ctv. 74. § alkalmazásával törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának van helye kérelmére, illetve a Ctv. 76. § (1) bekezdése alapján is.
A kérelmezett társaság a fellebbezésre tett észrevételeiben az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte, fenntartva a korábbi álláspontját.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A Ctv. 65. § (1) bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés, vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, vagy az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt.
A Ctv. 74. § (1) bekezdése meghatározza a törvényességi felügyeleti eljárás eseteit.
A 75. § (1) bekezdése pedig rögzíti, hogy az eljárás indulhat kérelemre, vagy hivatalból. [A kérelmezők körét a 77. § (1) bekezdése sorolja fel, a hivatalbóli eljárás indításáról pedig a 76. § (1) és (3) bekezdése rendelkezik.]
A 74. § (3) bekezdése kétségtelenül kimondja, hogy nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a 65-70. §-ban meghatározott, vagy más polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető.
Az idézett rendelkezések összevetéséből az következik, hogy a jogalkotó a párhuzamos eljárásokat kívánta kiküszöbölni, nem kívánta azonban elzárni a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének jogát attól a kérelmezőtől (jogosulttól), aki az adott igényét perben nem érvényesítheti.
Figyelemmel arra, hogy a hitelező a tőkeleszállítást bejegyző végzéssel szemben perindításra, illetve egyéb eljárás kezdeményezésére nem volt jogosult, törvényességi felügyelet eljárásnak általa történő indítása ezért a fenti jogszabállyal nem ellentétes. Így az elsőfokú bíróság tévesen és megalapozatlanul utasította el a Ctv. 74. § (3) bekezdésének korlátozó rendelkezésére hivatkozással a kérelmet.
Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság téves jogi álláspontja folytán nem vizsgálta a továbbiakban a kérelmet, szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Ctv. 72. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó 259. § és 252. § (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság elutasító végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
(Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgtf. 43.990/2011/2.)