adozona.hu
ÍH 2011.169
ÍH 2011.169
KIVÁLÁSOS BEOLVADÁSNÁL ÁTVEVŐ TÁRSASÁG - KIVÁLÁSOS ÁTALAKULÁS NEM TŐKELESZÁLLÍTÁSI ELJÁRÁS - ÁTALAKULÁS BEJEGYZÉSE CSAK ÁLTALÁNOS CÉGELJÁRÁSBAN LEHETSÉGES I. A kiválásos beolvadásnál kiváló tag átvevő társasága olyan társaság is lehet, amelyik a szétváló társaság tagja. Nem kizárt, hogy ez az átvevő társaság maga a kiváló társaság legyen. Az ilyen kiválás nem minősül a tag részére teljesített tiltott visszafizetésnek, vagy tőkeleszállításnak [Gt. 75. § (3) bek. h) pontja, 76. § (2)-(3) bek., 86. § (2) bek.,
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Cg. 01-09-881765 cégjegyzékszám alatt nyilvántartott M. Kft. egyúttal a G. G. Kft.-ben is tagként szerepel. Az M. Kft. taggyűlése 2010. október 13-án és 2010. november 30-án határozatot hozott arról, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 82. § (2) bekezdésében szabályozott átalakulási módnak megfelelően átvevő társaságként beolvadással átveszi a Cg.01-09-732100 cégjegyzékszám alatt nyilvántartott G. G. Kft.-ből kiváló tagként szereplő M. Kft. (sajá...
A Cg. 01-09-881765 cégjegyzékszám alatt nyilvántartott M. Kft. egyúttal a G. G. Kft.-ben is tagként szerepel. Az M. Kft. taggyűlése 2010. október 13-án és 2010. november 30-án határozatot hozott arról, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 82. § (2) bekezdésében szabályozott átalakulási módnak megfelelően átvevő társaságként beolvadással átveszi a Cg.01-09-732100 cégjegyzékszám alatt nyilvántartott G. G. Kft.-ből kiváló tagként szereplő M. Kft. (saját maga) vagyonát, ezért a szétválási szerződés megkötésében részt vett. Az átalakulási eljárás szükségessé tette az M. Kft. társasági szerződésének módosítását, majd a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalását, amely a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 7. számú mellékletében szereplő szerződésminta alkalmazásával történt, így a cég az átalakulás bejegyzését egyszerűsített változásbejegyzési eljárásban kérte 2011. február 9-én.
A cégbíróság a 2011. február 28-án kelt 21. sorszámú végzésével hiánypótlás t rendelt el, amelyben a bejegyzés akadályait négy pontban határozta meg. Tájékoztatta a céget, hogy átalakulással összefüggő bejegyzési eljárás nem történhet egyszerűsített cégeljárásban, mivel az alapul szolgáló okiratokat érdemben kell vizsgálni. Ezen kívül a cégbíróság álláspontja szerint a cég által végrehajtani szándékozott átalakulás nem felel meg a Gt. 86. § (2) bekezdésének, mivel a kiváló tag önmagába nem olvadhat be, hanem csak már működő harmadik társaságba, továbbá a csatolt iratokból megállapíthatóan tőkekivonás céljából megvalósuló tőkeleszállítás következett be. A cégbíróság a hiánypótlás teljesítésére 30 napot biztosított, és elmulasztás esetére a bejegyzési kérelem elutasítását jelölte meg jogkövetkezményként. A végzést a cég 2011. március 2-án vette át.
A cég 2011. március 30-án hiánypótlás helyett benyújtott beadványában kifejtette a cégbíróságétól eltérő álláspontját. Az ebben foglaltak szerint tőkekivonással történő tőkeleszállítás során a tagok kizárólag arra az összegre válnak jogosulttá, amellyel a társaság törzstőkéjét csökkentették, és kötelezettségeket nem vállalnak át, ezzel szemben átalakulásnál a kiváló tag nemcsak vagyont (jogokat) szerez, hanem a kötelezettségek egy részét is átvállalja, ahogy az a jelen esetben is történt. Utalt arra, hogy már számos ilyen átalakulás bejegyzésére került sor, és a jelen esetben is egyértelműen a Gt. 86. § (2) bekezdésében szabályozott átalakulásról van szó, amelynek bejegyzését kérte. Hivatkozott a 615/2010/Szt. 136. § (10)/ISZ számú számviteli kérdésben kiadott iránymutatásra, amelyből szintén a cégbíróság álláspontjától eltérő következtetés vonható le.
Az elsőfokú bíróság a 2011. április 4-én kelt Cg.01-09-881765/23. számú végzésével a cég 2011. február 9-én benyújtott változás (átalakulás) bejegyzése iránti kérelmét elutasította a Ctv. 46. § (6) bekezdése és 50. § (1) bekezdése alapján azzal az indokolással, hogy a benyújtott okiratok nem felelnek meg a törvényi követelményeknek, és a cég a hiánypótlási kötelezettségét nem teljesítette.
A végzés ellen a cég fellebbezett, kérte annak megváltoztatását és a változások bejegyzését. Fellebbezésében megismételte az általa a hiánypótlás helyett előterjesztett beadványában foglaltakat.
A fellebbezés megalapozatlan.
A Gt. 86. § (2) bekezdése szerint kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a társaságtól megváló tag a társasági vagyon egy részével más, már működő társasághoz mint átvevő társasághoz csatlakozik. A szétválási szerződés megkötésében ilyenkor az átvevő társaság is részt vesz. Az eljárásban a beolvadás szabályai is megfelelően alkalmazandóak.
A Gt.</a> nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a szétválással érintett gazdasági társaságból kiváló tag átvevő társasága az a társaság legyen, amelyik a szétváló társaság tagja. Ennek lehetősége csupán azt jelenti, hogy a szétváló gazdasági társaság tagja a gazdasági társaság átalakulási vagyonmérleg-tervezete szerint kimutatott saját tőkéjéből a tag vagyoni hozzájárulására jutó vagyonnal vagy annak egy részével kiválhat, így az átalakulási eljárás következményeként a szétváló társaságban a tagsági jogviszonya - annak függvényében, hogy a neki jutó vagyonrész egészét vagy annak csak egy részét viszi ki - megszűnik vagy továbbra is fennmarad, mégpedig új vagyoni hozzájárulás teljesítésének vállalása hiányában csökkent mértékű tagsági jogosultsággal, új vagyoni hozzájárulás teljesítésének vállalása esetén akár ugyanakkora vagy nagyobb mértékű tagsági jogosultsággal, míg a kivitt vagyon, illetőleg a kivitt vagyon egy része annak a gazdasági társaságnak a jegyzett tőkéjét, illetve a saját tőkéjét növeli, amelyhez mint átvevő társasághoz csatlakozik a kiváló tag. A szétválással történő átalakulás következtében a szétváló gazdasági társaság saját tőkéje, illetve jegyzett tőkéje szükségszerűen csökken. Ez csak akkor nem következik be, ha a szétváló gazdasági társaság vagyonának átértékelésére kerül sor a Gt. 73. § (3) bekezdésének megfelelően, és a vagyon átértékelésének eredménye pozitív, illetőleg ha a szétváló gazdasági társaság tagja vagy harmadik személy az átalakulási eljárásban új vagyoni hozzájárulás teljesítését vállalja, és ehhez a szétváló gazdasági társaság hozzájárul. Ha az átalakulási eljárás eredményeként a szétváló korlátolt felelősségű társaság jegyzett tőkéje csökken a kiváló tag által kivitt vagyon értékével, az nem teszi szükségessé az átalakulási eljárás szabályairól a törzstőke leszállítás szabályaira (Gt. 159-164. §) való áttérést a hitelezővédelmi szempontok érvényesülése érdekében, ugyanis a Gt.</a> a hitelezővédelmi érdekeket az átalakulási eljárásban is megfelelően biztosítja [pl. Gt. 75. § (3) bekezdésének h) pontja és 76. § (2)-(3) bekezdése], és a kiválásos átalakulás során történő vagyonkivitel nem minősül a tag részére a Gt. 118. § (2) bekezdésében tiltott visszafizetésnek. A kiválásos átalakulási eljárásban a kiváló tagnak lehetősége van a Gt. 86. § (2) bekezdése értelmében a kivitt vagyonnal, illetőleg annak egy részével - a beolvadás szabályainak megfelelő alkalmazásával - már működő gazdasági társasághoz mint átvevő gazdasági társasághoz való csatlakozásra, és amennyiben a kiváló tag és az átvevő gazdasági társaság ugyanaz a jogalany, akkor a vagyonbevitelnek mint vagyoni hozzájárulás teljesítésének következménye az átvevő társaság saját tőkéjének a növekedése új tagsági jogviszony keletkezése nélkül.
A fent kifejtettek alapján megállapíthatóan az elsőfokú bíróság hiánypótlást elrendelő végzésében az e tárgykörben elfoglalt álláspontja nem helytálló, azonban helyesen tájékoztatta a kérelmezőt arról, hogy az átalakulás bejegyzésére irányuló eljárás nem folytatható le az egyszerűsített cégeljárás szabályai szerint.
A szerződésminta alkalmazásával készült létesítő okiraton, illetve a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton alapuló bejegyzési eljárás csak a Ctv. 48. §-ában szabályozott egyszerűsített cégeljárás keretében folytatható le, amelyben a cégbíróság vizsgálati jogkörét a (7) bekezdés rendkívül szűk körben határozza meg, és az nem terjed ki a Ctv. 3. számú melléklete I. pontjának megfelelőn a kérelemhez mellékelt okiratok tartalmának érdemi vizsgálatára, és a I. pontban meghatározott okiratokon kívül más okiratok nem is csatolhatóak, valamint a I. és II. pontnak megfelelően a kérelemben felsorolt okiratok tekintetében a törvényességi szempontú vizsgálat elvégzéséről a cég jogi képviselőjének kell nyilatkoznia, így az egyszerűsített cégeljárásban a cégbíróság ügyintézési határideje 1 munkaóra.
Az átalakulás bejegyzése iránti ügyek egyszerűsített eljárásban (szerződésminta alkalmazása mellett) nem terjeszthetők elő, ugyanis a Ctv. 57. § (1) bekezdése 30 munkanapban határozza meg az átalakulási ügyek ügyintézési határidejét, amely a 46. § (7) bekezdésében meghatározott 15 napos általános ügyintézési határidő kétszerese annak érdekében, hogy az átalakulási eljárásban csatolt okiratok érdemi vizsgálatára megfelelő idő álljon a cégbíróság rendelkezésére. Egyszerűsített eljárásban kizárólag a Ctv. 3. számú mellékletének I. pontjában felsorolt okiratok csatolhatóak, így amennyiben lehetőség lenne az átalakulással összefüggő bejegyzési eljárások egyszerűsített cégeljárás szabályai szerint történő lefolytatására, akkor nem lehetne csatolni pl. az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket és átalakulási vagyonleltár-tervezeteket, a szétválási szerződést, ennek következtében az átalakuló cég hitelezői a nyilvános cégiratokból nem szerezhetnének tudomást szétválás esetén a jogok és kötelezettségek megosztásáról sem, ami sértené a hitelezők érdekét.
Az elsőfokú bíróság a 42. sorszámú hiánypótlást elrendelő végzésében a változásbejegyzési kérelem elutasítása jogkövetkezményének alkalmazásának terhe mellett helyesen tájékoztatta a céget arról, hogy az átalakulással összefüggő változásbejegyzési eljárás nem történhet az egyszerűsített cégeljárás szabályai szerint, amely tájékoztatást a cég teljesen figyelmen kívül hagyott, az egyszerűsített cégeljárásról az általánosra való áttérés iránt kérelmet nem nyújtott be, és az ehhez szükséges okiratokat sem csatolta, ezért megalapozott az elsőfokú bíróság változásbejegyzési kérelmet elutasító 23. sorszámú végzése.
A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 259. §-a és 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 47.015/2011/2.)