BH+ 2012.1.46

A jelölt gázolaj származásának hiányos igazolása miatt jövedéki bírság-fizetési kötelezettség áll fenn (2003. évi CXXVII. tv. 58., 114. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú hatóság járőrei a vízirendészet járőreivel 2008. október 14-én gázolaj felhasználásának ellenőrzését végezték, a Duna 1486,5 fkm-nél a parthoz kötve veszteglő I. nevű géphajón. A géphajó 5 db üzemanyagtartállyal és 2 db napi tartállyal rendelkezett. A minták alapján a Vám-és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete megállapította, hogy kéntartartalom és sűrűség tekintetében nem felelnek meg a magyar szabvány előírásainak. Az Ásványolajtermék Minőségellenőrzési Zrt. megállapította, hogy ...

BH+ 2012.1.46 A jelölt gázolaj származásának hiányos igazolása miatt jövedéki bírság-fizetési kötelezettség áll fenn (2003. évi CXXVII. tv. 58., 114. §)
Az elsőfokú hatóság járőrei a vízirendészet járőreivel 2008. október 14-én gázolaj felhasználásának ellenőrzését végezték, a Duna 1486,5 fkm-nél a parthoz kötve veszteglő I. nevű géphajón. A géphajó 5 db üzemanyagtartállyal és 2 db napi tartállyal rendelkezett. A minták alapján a Vám-és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete megállapította, hogy kéntartartalom és sűrűség tekintetében nem felelnek meg a magyar szabvány előírásainak. Az Ásványolajtermék Minőségellenőrzési Zrt. megállapította, hogy a tankokban lévő üzemanyag Solvent Yellow 124 jelölőanyagot tartalmaz.
Az elsőfokú hatóság a felperest 9 309 750 Ft jövedéki bírság és 491 000 Ft vizsgálati költség megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a hajónak a felperes a tulajdonosa, aki a 2008. október 14-én kelt és november 18-án bejegyzésre került adásvételi szerződéssel N. A.-nak adta el, az üzembentartó P. L. magánszemély (felperes ügyvezetője). Az adásvétel során a hajóban található ásványolajtermék sorsáról nem állapodtak meg. A jövedéki hatóság ezért a felperest tekintette a gázolaj tulajdonosának és birtokosának. A lefoglalt gázolaj nem felel meg a magyar szabvány előírásainak. A felperes a termék származását hitelt érdemlően nem tudta igazolni, mert számlái Horvátországból történt gázolaj-beszerzést tanúsítanak, de a kimutatott jelzőanyagot az adott ország nem alkalmazza, mert ilyen csak az Európai Unió területén tankolható.
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Kifejtette, hogy Magyarországon csak az M. Nyrt. és az E. Tankhajó Bt. adóraktár jogosult jelölt gázolajat forgalmazni, de a felperes 2007. január 1-jétől tőlük ilyen anyagot nem vásárolt. Azt csak más jogszerűen tankolt hajó üzemanyagtartályából történő eltávolítást követően kerülhetett oda, így az elvont jövedéki terméknek minősül.
A felperes keresetében vitatta, hogy a jövedéki termék tulajdonosa és birtokosa lett volna, mivel a hajó feletti rendelkezési joga 2008. október 10. napján megszűnt. Kifogásolta, hogy a jövedéki hatóság nem hallgatta meg P. L. magánszemély üzemeltetőt.
A per során az alperes határozatával kiegészített határozatával módosította határozatát és a jövedéki bírság összegét 8 315 250 Ft-ra, a vizsgálati költség összegét 409 500 Ft-ra változtatta, e körben az elsőfokú bíróság a pert megszüntette. Az alperes megállapította, hogy a felperes és P. L. üzembentartó által kötött megállapodás alapján a hajó bal első tartályában lévő üzemanyag birtokosa az üzembentartó.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 58. § (3) bekezdés b) pontjára, melynek alapján jelölt gázolajat külföldi vagy belföldi lajstromjelű, vagy magyar hajójegyzékben nyilvántartott áru- és személyszállítást gazdasági tevékenység keretében végző hajók üzemanyagtartályába kizárólag kikötői adóraktárban lehet kiszolgálni. A Jöt. 58. § (10) bekezdése alapján jelölt gázolajat a hajó üzemanyagtartályából bármilyen módon kivenni, eltávolítani tilos, kivéve a hajó vagy a hajók üzemanyagtartálya javítását, felújítását, ha ezt a vámhatósághoz előzetesen bejelentették.
A Jöt. 114. § (1) bekezdés a), b) pontjai, valamint a Jöt. 114. § (2) bekezdés i) pontja alapján jövedéki bírságot kell fizetni, ha a jelölt gázolajat áru- vagy személyszállítást gazdasági tevékenység keretében végző hajók üzemanyagtartályából eltávolították (kivették). A jelölt gázolaj fogalmát a Jöt. 7. § 41. pontja határozza meg.
A felperes törvényes képviselője - aki egyben a hajó üzemben tartója - közigazgatási eljárásban úgy nyilatkozott, hogy az üzemanyag tulajdonosa a felperes. A per során arról nyilatkozott, hogy 2008. október 12. napján Szlovákiában zátonyra futott ukrán hajó mentéséért kapták az üzemanyagot, amelyet a bal első tankba szivattyúztak, de mivel később balanszozni kellett, az átszivattyúzásra került, így keveredhetett valamennyi tankban. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ez a nyilatkozat nem változtat a közigazgatási hatóság által megállapított tényálláson, vagyis, hogy a felperes a tulajdonosa és birtokosa a jelöl gázolajnak, melynek beszerzéséről megfelelő hitelt érdemlő bizonylatot nem tudott benyújtani. A Jöt. 58. § (10) bekezdésben foglalt tilalom az üzembentartó által előadott esetre is vonatkozik. Kifejtette, hogy a szabványos gázolaj vásárlásáról szóló számlák nem fogadhatók el a szabványnak nem megfelelő üzemanyag adózott voltának igazolására. A szakvélemény a minta alapján megállapította, hogy az a magyar szabvány előírásainak a kéntartalom és sűrűség tekintetében nem felel meg.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését, és a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését. Továbbra is fenntartotta, hogy a felperes nem tulajdonosa és nem birtokosa a gázolajnak, azt 2008. október 10-én eladta. A Jöt. 16. §-ára figyelemmel az ellenőrzés időpontjában (2008. október 14.) vele szemben nem lehetett volna jogkövetkezményt alkalmazni, hiszen a Jöt. 4. §-ára tekintettel a törvény személyi hatálya nem terjed ki rá. Sérültek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 1. § (2) és (3) bekezdés szerinti alapelvi rendelkezése, valamint a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglaltak.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság a tényállást teljes körűen feltárta, az ügyben alkalmazandó jogszabályhelyek ismertetésével és azok megfelelő értelmezésével jogszerű döntést hozott, azzal a Legfelsőbb Bíróság mindenben egyetértett, így azt hatályában fenntartotta.
A felperes felülvizsgálati kérelmével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság is utal a Jöt. 58. § (3) bekezdés b) pontjára és (10) bekezdésére, amelyek a jelölt gázolaj kiszolgálásával, illetve az üzemanyagtartályból történő eltávolításával kapcsolatban szigorú szabályokat állapítanak meg. A jövedéki hatóság megfelelően bizonyította - és ennek ellenkezőjét a felperes sem tudta bizonyítani -, hogy a felperes jogszerűen szerzett volna be jelölt gázolajat. P. L. üzembentartó által előadott mentéssel kapcsolatos előadásra is vonatkozik a Jöt. 58. § (10) bekezdése, ez a felperes fizetési kötelezettségét nem mentesíti.
Az adásvételi szerződés tartalma, az üzembentartó nyilatkozata alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a 2008. október 10-ei adásvételkor még a hajó üzemanyagtartályában lévő gázolaj jogi sorsáról a szerződő felek nem állapodtak meg, az nem került át a vevő tulajdonába, birtokába. A hajó bal első tartályában lévő üzemanyag kivételével a felperest kellett tekinteni az üzemanyag tulajdonosának és birtokosának, az ezzel kapcsolatos bizonyítékokat az elsőfokú bíróság a Pp. 206. § (1) bekezdésére figyelemmel megfelelően értékelte, azok felülmérlegelésére nincs ok.
Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra is, hogy a lefoglalt gázolaj a kéntartalom és sűrűség tekintetében sem felelt meg a magyar szabványnak. Ezért a felperes által bemutatott, horvátországi beszerzésből származó számlák nem igazolják hitelt érdemlően annak adózott voltát. Így a felperes a Jöt. 114. § (1) bekezdés a), b) pontjai és (2) bekezdés i) pontja alapján köteles jövedéki bírságot fizetni.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a Ket. 1. § (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott alapelvek sem sérültek. Az ellenőrzés szakszerű volt, helytállóan állapította meg a jövedéki bírságot fizető felperes tulajdonosi és birtokosi minőségét.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Kfv.I.39.263/2010.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.