EH 2011.2337

A jogviszony megszüntetésénél rendeltetésellenes kiválasztási szempontnak minősül egy jövőbeni bizonytalan helyzet alapulvétele [Mt. 4. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes a keresetében a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetése jogellenességének megállapítását kérte. Álláspontja szerint a munkáltató intézkedése az Mt. 3., 4., és 5. §-ába ütközött figyelemmel arra, hogy a felperest nyugdíjas volta, illetve a volt vezetői beosztása miatt diszkriminálták. Az alperes rendeltetésellenesen gyakorolta jogát, amikor az ő jogviszonyát szüntette meg.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás ...

EH 2011.2337 A jogviszony megszüntetésénél rendeltetésellenes kiválasztási szempontnak minősül egy jövőbeni bizonytalan helyzet alapulvétele [Mt. 4. §].
A felperes a keresetében a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetése jogellenességének megállapítását kérte. Álláspontja szerint a munkáltató intézkedése az Mt. 3., 4., és 5. §-ába ütközött figyelemmel arra, hogy a felperest nyugdíjas volta, illetve a volt vezetői beosztása miatt diszkriminálták. Az alperes rendeltetésellenesen gyakorolta jogát, amikor az ő jogviszonyát szüntette meg.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2007. július 31-éig magasabb vezetői megbízással ellátta az alperes intézményvezetői feladatait. Az adott álláshelyre pályázatot írtak ki, amelyre a felperes, valamint egy külső személy is jelentkezett. A felperes a nevelőtestület véleményezése előtt 2007. május 21-én - az alpolgármester továbbfoglalkoztatásra vonatkozó ígéretében bízva - a pályázatát visszavonta, ezt követően P. J. nyerte el az intézményvezetői beosztást.
Az új intézményvezető nyolc hónap felmentési idővel 2008. május 16-ai hatállyal szüntette meg a felperes közalkalmazotti jogviszonyát arra hivatkozva, hogy a Kjt. 37/B. § (1) bekezdés b) pontja szerint nyugdíjasnak minősül.
A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felperes foglalkoztatása vonatkozásában az alpolgármester érdemi nyilatkozatot nem tehetett, ígéretet joghatályosan nem fogalmazhatott meg. A bíróság indokolatlannak tartotta ezért a tanúkénti meghallgatását figyelemmel arra, hogy amennyiben esetlegesen tett is ígéretet a továbbfoglalkoztatásra, az érvénytelennek tekintendő.
Nem volt megállapítható, hogy az alperes megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor a felperes közalkalmazotti jogviszonyát megszüntette. Bár az N. T.-ben több nyugdíjban részesülő személy is dolgozott, a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma 95. számú állásfoglalása értelmében a munkáltató maga választhatta ki azt, hogy kinek a jogviszonyát nem tartja fenn a továbbiakban, ez a bíróság előtt nem kifogásolható.
A bíróság elfogadta az alperes azzal kapcsolatos nyilatkozatát, miszerint a munkatársakkal történő elbeszélgetést követően az új vezető arra a következtetésre jutott, hogy a felperes továbbfoglalkoztatása megosztottságot eredményezne az intézménynél, a saját programját pedig csak akkor tudná megvalósítani, ha valamennyi közalkalmazott támogatását élvezné. Így jogszerűen döntött a felperes közalkalmazotti jogviszonya megszüntetéséről, intézkedésével nem valósított meg diszkriminációt.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes 2007. szeptember 17-én kiadott felmentése jogellenes, a felperes jogviszonya az alperesnél 2009. október 15. napjával szűnt meg.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint azt kellett vizsgálni, hogy bizonyítottan volt-e a munkáltatónak az intézkedéssel olyan célja, amely ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlással. Az alperes intézményvezetőjének a per során tett nyilatkozata alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes jogviszonyának megszüntetésére azért került sor, hogy a munkáltató a későbbiekben esetlegesen bekövetkező megosztottságot elkerülje, az N. T.-n belül ebből jelentkező feszültséget kiküszöbölje. Bár a munkáltatónak lehetősége és kötelezettsége is a munkahelyi kollektíva megfelelő alakítása, ez nem terjedhet odáig, hogy valamely munkavállaló jogviszonyának megszüntetésére azért kerüljön sor, hogy egy csupán feltételezett későbbi feszültséget megelőzzön.
Abból, hogy a korábbi vezetőt a munkáltató továbbfoglalkoztatja, még nem következik az, hogy az új vezető a saját koncepcióját nem tudja megvalósítani, önmagában a vezető további alkalmazása nem teremt feszültséget eredményező helyzetet.
Az alperes helytállóan hivatkozott arra, miszerint általában nem vizsgálható, hogy a munkáltató miért éppen az adott közalkalmazott jogviszonyát szüntette meg, és miért nem az azonos helyzetben lévő más közalkalmazottat választotta. Amennyiben a közalkalmazott rendeltetésellenes joggyakorlásra hivatkozik, a kiválasztás szempontjainak feltárása nem mellőzhető. A jelen esetben az új intézményvezető által megjelölt indokok alapján azt lehetett megállapítani, hogy bár maga a felmentési okiratban foglalt intézkedés alakilag jogszerű, azzal a munkáltató a jog rendeltetésével össze nem függő célt valósított meg.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a Pp. 157. § a) pontja szerint alkalmazandó 130. § (1) bekezdés h) pontjára figyelemmel a per megszüntetését, másodlagosan a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését, és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát kérte.
A felülvizsgálati érvelés szerint a felperes a keresetlevelét a bíróság felhívására ismételten hiányosan adta be, ezért annak idézés kibocsátása nélküli elutasítására kerülhetett volna sor. Mivel ez elmaradt, olyan eljárásjogi szabálysértés történt, ami kihat mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban hozott ítéletekre. A jogszabálysértés ellen a Pp. 233. § (3) bekezdés b) pontja alapján fellebbezésnek, azaz rendes perorvoslatnak nem volt helye.
A felperes a rendeltetésellenesség körében arra hivatkozott, hogy a munkáltatója nem tartotta be a "moratóriumról" szóló megállapodást. Ezen kérelmen a másodfokú bíróság túlterjeszkedett, a felperes által felhívott szövegkörnyezetből kiragadott mondat alapján állapította meg a felmentés Mt. 4. §-ába ütközését.
A felperes nem bizonyította, hogy a felmentése milyen jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányult, vagy vezetett. Az alperes álláspontja szerint a Kjt.-ben nevesített nyugdíjas státusz, mint objektív felmentési ok megjelölése nem minősül rendeltetésellenes joggyakorlásnak.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős közbenső ítélet hatályában való fenntartására irányult. Álláspontja szerint az alperes egyértelművé tette, hogy a felperest azért távolította el az intézményből, mivel úgy gondolta, hogy egyébként a saját koncepcióját nem tudná megvalósítani. Ez a magatartás nyilvánvalóan ellentétes a jog rendeltetésével.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati eljárásban olyan új körülményre, amely nem volt a megelőző eljárás tárgya, amelyre vonatkozóan a fél - az első-, és a másodfokú eljárás során - nem utalt, illetve a bizonyítékait nem jelölte meg, nem lehet hivatkozni [Pp. 270. § (1) bekezdés, Pp. 275. § (1) bekezdés, EBH 2002/653.]. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az ismételten benyújtott keresetlevél megfelelt a jogszabályi előírásoknak, azt a bíróság elfogadta, és ennek megfelelően folytatta le a bizonyítási eljárást. Az alperes a keresetlevél hiányosságait korábban nem kifogásolta, ebben a körben nem tett észrevételt, nem is fellebbezett, ezért a felülvizsgálati eljárásban az már nem volt vizsgálat tárgyává tehető.
A kereset egyértelműen tartalmazta, hogy a felperes gyanakodott arra, miszerint a jogviszonya megszüntetésénél "a valódi ok nem a felperes nyugdíjas jogállása, hanem a volt vezető eltávolítása volt". A felperes tehát nemcsak a vele szemben érvényesülő "felmentési moratóriumra" hivatkozott, hanem már a keresetlevélben megjelölte a rendeltetésellenes joggyakorlásra vonatkozó észrevételét. Ebből következően megalapozatlan azon felülvizsgálati érvelés, hogy a bíróságok túlterjeszkedtek a kereseti kérelem keretein.
A rendeltetésellenes joggyakorlásról (Mt. 4. §) helytállóan fejtette ki a másodfokú bíróság, hogy a felperes jogviszonya megszüntetésére azért került sor, hogy a korábbi vezető esetlegesen ne akadályozza az új intézményvezető elképzeléseinek megvalósítását, illetve ne okozzon az intézményen belül feszültséget. P. J. tanúvallomása szerint is: "volt egy koncepcióm amikor ideérkeztem, ezt a pályázatban kifejtett koncepciót próbáltam megvalósítani, és a kollegákkal történő megbeszélést követően jutottam arra az elhatározásra, hogy akkor tudom ezt a koncepciómat megvalósítani, ha a felperes jogviszonyát megszüntetem.
Tudtam természetesen azt is, hogy más nyugdíjas kollega is működik az alperesnél, nem az befolyásolt engem, amikor a felperes felmentésére került sor, hogy a felperes nyugdíjas, nem az esetleges költségkímélés volt az elsődleges szempont, hanem a megosztottság elkerülése. Ezért döntöttem így".
Helytálló azon másodfokú bírósági érvelés, hogy általában nem vizsgálható az, hogy a munkáltató miért az adott közalkalmazott jogviszonyát szünteti meg, azonban az intézkedését csak a rendeltetésszerű joggyakorlás keretei között teheti. Az alperes a jelen esetben ezt megsértette, alakilag jogszerű eljárásnak valódi indoka a felperes eltávolítása volt a jövőben várható esetleges konfliktusok elkerülése, az új intézményvezető elképzeléseinek aggálytalan megvalósítása érdekében. Ezzel pedig megsértette a rendeltetésellenes joggyakorlás követelményét, annak következményei az alperest terhelik (Kjt. 34. §).
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.223/2010.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.