adozona.hu
EH 2011.2375
EH 2011.2375
Ha a vagyonszerző a lakóház építésére alkalmas telektulajdonon 4 éven belül lakóházat épített és a nevére kiadott használatba vételi engedély a teljes lakóházra vonatkozik, a vagyonszerzése akkor is illetékmentes, ha mint építtető-tulajdonos időközben a társasházból lakásokat értékesített [1990. évi XCIII. tv. 26. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2006. szeptember 13-án megvásárolta a … kerület, belterület … hrsz.-ú beépítetlen, 480 m2 alapterületű ingatlant (a továbbiakban: ingatlan) 15 500 000 Ft vételárért.
Az elsőfokú hatóság a 2007. augusztus 2. napján kelt fizetési meghagyásával felperes terhére 1 550 000 Ft visszterhes vagyonszerzési illetéket szabott ki.
A felperes 2007. augusztus 22-én illetékmentességi kérelmet terjesztett elő, kijelentve, hogy a megvásárolt lakóház építésére alkalmas telektulajdonra négy éven be...
EH 2011.2375 Ha a vagyonszerző a lakóház építésére alkalmas telektulajdonon 4 éven belül lakóházat épített és a nevére kiadott használatba vételi engedély a teljes lakóházra vonatkozik, a vagyonszerzése akkor is illetékmentes, ha mint építtető-tulajdonos időközben a társasházból lakásokat értékesített [1990. évi XCIII. tv. 26. §].
A felperes 2006. szeptember 13-án megvásárolta a … kerület, belterület … hrsz.-ú beépítetlen, 480 m2 alapterületű ingatlant (a továbbiakban: ingatlan) 15 500 000 Ft vételárért.Az elsőfokú hatóság a 2007. augusztus 2. napján kelt fizetési meghagyásával felperes terhére 1 550 000 Ft visszterhes vagyonszerzési illetéket szabott ki.
A felperes 2007. augusztus 22-én illetékmentességi kérelmet terjesztett elő, kijelentve, hogy a megvásárolt lakóház építésére alkalmas telektulajdonra négy éven belül lakóházat épít.
Az elsőfokú hatóság a 2007. október 16. napján kelt határozatában a fizetési meghagyást módosította, és az illeték megfizetését 2010. szeptember 14. napjáig felfüggesztette.
A felperes 2008. augusztus 29. napján nyújtotta be az adóhatósághoz a 2008. augusztus 6. napján kelt jogerős ideiglenes jellegű használatba vételi engedélyt, amelyet, mint építtető-tulajdonos kérelmére, az ingatlanon megépített lakóépületben elkészült, meghatározott egységekre adott meg az építésügyi hatóság, kérve a felfüggesztett visszterhes vagyonátruházási illeték törlését.
A felperes 2009. augusztus 4-én nyújtotta be a 2008. augusztus 31-én kelt jogerős végleges jellegű használatba vételi engedélyt, amelyet a felperes, mint építtető-tulajdonos, továbbá 3 magánszemély, mint építtető kérelmére, az építtetők és további magánszemélyek illetve egy cég tulajdonában lévő ingatlanon felépített 5 lakás, 4 garázs, 1 kereskedelmi egységet magában foglaló lakóépületre adott meg az építésügyi hatóság.
Az elsőfokú hatóság a 2009. augusztus 12. napján kelt határozatával felperes kérelmének az ingatlan 6235/10 000 részének a beépítése után helyt adott, míg 3765/10 000 része tekintetében elutasította. Indokolása szerint felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. §-ának (1) bekezdés a. pontjában foglalt illetékmentességi feltételek közül a 4 éves beépítési határidőt megtartotta, a nevére szóló használatba vételi engedéllyel rendelkezik, azonban a saját valamint az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján azt állapította meg, hogy az ingatlan meghatározott részét a feltételes illetékmentesség igénybe vételének határideje alatt eladta. Az adózó tehát az általa megvásárolt építési telek után igényelhető illetékmentesség feltételeinek az ingatlan tulajdonában maradt: 6.235/10.000 tulajdoni arányára vonatkozóan tett csak eleget, ezért a felfüggesztett illetéket e tulajdoni rész után lehetséges törölni, az eladott tulajdoni hányadok után az illetékmentesség feltételének hiánya miatt a kérelmet el kellett utasítani.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2009. október 21. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint az elsőfokú hatóság jogszerű döntést hozott. Rögzítette, hogy hasonló ügyben jogszabály értelmezés végett 2006. év folyamán megye főjegyzője megkereste a … Illeték és …. Főosztályát azzal a kérdéssel, hogy megilleti-e az illetékkedvezmény azt a vevőt is, aki az építési telek ingatlanát elidegeníti, azonban építtető marad egy lakás erejéig. A P. a …. iktatószámú tájékoztatásában azt a választ adta, hogy az Itv. 26. § (1) bekezdésének a. pontja szerinti illetékmentesség jellegéből és céljából az következik, hogy a mentesség - amely mind az ingatlanhoz, mind a vagyonszerző személyéhez szorosan kapcsolódik - egy adott ingatlan tekintetében, egy időben csak egyszer adható meg.
A felperes keresetében elsődlegesen a határozatok megváltoztatását és a terhére kiszabott illeték törlését, másodlagosan a határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés a. pontjában és (2) bekezdésében foglalt feltételeket teljesítette, mint vagyonszerző, 4 éven belül a nevére szóló jogerős használatba vételi engedéllyel igazolta a lakóház felépítését. Illetékügye elbírálása szempontjából semmiféle jelentősége nincs annak, hogy időközben meghatározott telekhányadot értékesített. A határozatok sértik a jogalkotásról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. §-ának (1) bekezdését, ugyanis az adóhatóság jogot nem alkothat. Nincs az Itv.-nek olyan rendelkezése, hogy az illetékmentesség - arányosítással - kizárólag a megszerzett ingatlan azon része tekintetében érvényesíthető, amely a jogerős használatba vételi engedély illetékhivatalhoz történő benyújtásakor még a vagyonszerző tulajdonában áll. Az Itv. egyébként tartalmaz szabályozást az ingatlan meghatározott terület részeire vonatkozó és arányosítással megállapítható illeték kiszabására is, ahol ezt a jogalkotó szükségesnek tartotta, mint pld.: az Itv. 23/A. § (7) bekezdésében kifejezetten rendelkezett róla. Állami és széles körű társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy országszerte új lakások létesüljenek. A jogalkotó szándéka az illetékmentesség feltételeinek megállapításakor nyilvánvalóan nem annak kizárása volt, hogy egy társasház építése alatt megtörténjen az egyes lakások értékesítése, hogy lehetetlenné tegye az építési költségek ilyen módon történő finanszírozását, és megvonja az illetékmentességet az építtetőtől arra az esetre, ha a használatba vételi engedély kiadásáig nem tartja meg az ingatlan teljes 1/1 tulajdoni hányadát.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a jogalkotó a feltételes illetékmentességet a vagyonszerzőnek arra tekintettel biztosította, hogy a lakóház építési kötelezettségének maga tegyen eleget. Amennyiben a vagyonszerző a beépítési kötelezettséget nem maga teljesíti, a feltételes illetékmentességre nem jogosult. A vagyonszerzőnek és a használatba vételi engedély jogosultjának azonos személynek kell lennie, így ha e feltétel csak részben valósul meg, úgy az építtetőt az illetékkedvezmény is csak részben illeti meg.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresete teljesítését, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése, a Jat. 1. § (1) bekezdése megsértésével hozta meg határozatát. A felperes fenntartotta és megismételte a kereseti kérelmében foglaltakat.
Az alperes ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az Itv. 18. §-ának (1) bekezdése alapján ingatlannak visszteher mellett történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik, amelynek megfizetése alóli mentességet, illetve kedvezményeket is szabályoz a törvény.
Az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak) a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés a) pontjában említett lakóház felépítésének igazolása érdekében az ott meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az illetékhivatal megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére a használatbavételi engedély kiadása megtörtént, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Törli az illetékhivatal az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház felépítését.
Minden ügy konkrét tényállása határozza meg az alkalmazandó jogszabályok körét, és e kettő ütköztetése a mikénti döntést.
A felek között nem volt vita abban a ténykérdésben, hogy a felperes az ingatlan beépítésének törvényes határidejét ("4 éven belül") megtartotta, és a lakóház felépítését megfelelően ("a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel") igazolta.
Az elsőfokú bíróság, illetve az adóhatóság azonban tévesen értelmezte az Itv. 26. § (2) bekezdésében kettő esetben (mert a használatbavételi engedélyre vonatkozóan eljár a hatóság, de azt benyújthatja a vagyonszerző is), ugyanazon tartalommal meghatározott azon feltételt, hogy "a lakóházra a vagyonszerző nevére a használatbavételi engedély kiadása megtörtént". A közigazgatási iratok között lévő, a felperes nevére szóló jogerős végleges használatbavételi engedély az építési és eltérési engedély, valamint a műszaki tervek alapján felépített teljes lakóépületre vonatkozott. A felperes teljesítette tehát azt a törvényi feltételt is, hogy "a lakóház felépítését" - és nem csak egy része vagy hányada megépítését - igazolta a teljes lakóépületre vonatkozó használatbavételi engedéllyel.
A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak a - vagyonszerző vagyonszerzését követően, a szerződése illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belüli - tulajdonviszonyaival kapcsolatosan feltételt az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés a. pontja, és a (2) bekezdése nem tartalmaz, így a felperes vagyonszerzése, mert a megszerzett ingatlanon felépített teljes lakóépületre vonatkozóan rendelkezik használatbavételi engedéllyel, és a további törvényes feltételeket teljesítette, teljes körűen mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. Az elsőfokú bíróság és az alperes ellentétes álláspontja téves.
Az ingatlanon a felperest követően tulajdonjogot szerzett, a közigazgatási eljárásban ügyfélként részt nem vevő, a perben nem álló további személyek illetékviselése nem volt a per tárgya, ezért vonatkozásukban megállapítások sem tehetők.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet és a másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az alperesnek a megismételt eljárás során teljes körűen, az egész (és nem rész) ingatlanra vonatkozóan kell a felperest vagyonszerzése után illetékmentességben részesítenie.
(Legf. Bír. Kfv. V. 39.114/2010.)