adozona.hu
EH 2011.2365
EH 2011.2365
Az önálló bírósági végrehajtó nem kérhet a földhivataltól olyan adatszolgáltatást, amelyhez a TAKARNET rendszeren keresztül kötelezően hozzáférhet [176/2009. (XII. 28.) FVM. r. 7. §; 1990. évi XCIII. tv. 33. §; 1994. évi LIII. tv. 47. §; 1997. évi CXLI. tv. 73/A. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes - mint önálló bírósági végrehajtó - az előtte folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban megkeresést intézett az alpereshez, amelyben azt kérte, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 47. §-a alapján közölje a megkeresésekben szereplő adósok tulajdonába levő ingatlanok helyrajzi számát, címét, az adósok tulajdoni illetőségét.
A megkeresésben nyilatkozott arról, hogy díjköteles tulajdoni lap megküldését nem kéri.
Az alperes a felperes k...
EH 2011.2365 Az önálló bírósági végrehajtó nem kérhet a földhivataltól olyan adatszolgáltatást, amelyhez a TAKARNET rendszeren keresztül kötelezően hozzáférhet [176/2009. (XII. 28.) FVM. r. 7. §; 1990. évi XCIII. tv. 33. §; 1994. évi LIII. tv. 47. §; 1997. évi CXLI. tv. 73/A. §].
A felperes - mint önálló bírósági végrehajtó - az előtte folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban megkeresést intézett az alpereshez, amelyben azt kérte, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 47. §-a alapján közölje a megkeresésekben szereplő adósok tulajdonába levő ingatlanok helyrajzi számát, címét, az adósok tulajdoni illetőségét.A megkeresésben nyilatkozott arról, hogy díjköteles tulajdoni lap megküldését nem kéri.
Az alperes a felperes kérelmét az egyes ingatlanok tekintetében külön-külön meghozott határozataival elutasította.
A felperes keresetében az alperes határozatainak felülvizsgálatát, megváltoztatását és az alperes adatszolgáltatásra történő kötelezését kérte.
Előadta, hogy a TAKARNET-es ingatlan-nyilvántartási rendszerhez valóban csatlakozott, azonban annak használata során számos hiba, pontatlanság adódik, továbbá a közölt adatok nem közhitelesek.
Álláspontja szerint a Vht. 47. § (2) és (3) bekezdése alapján az alperesnek - mint az ingatlan-nyilvántartást vezető szervnek - kötelezettsége a végrehajtó megkeresésének 8 napon belül illeték- és díjmentesen eleget tenni.
A megyei bíróság a felperes által az egyes határozat ellen külön-külön indított pereket egyesítette, és azt együttesen elbírálva a keresetet alaptalannak értékelte, elutasította azt.
Ítéletének indokolásában a Vht. 47. § (2) bekezdésére, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 73/A. § (1) bekezdésére, a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról, és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) 7. § (1) bekezdésére hivatkozott.
Kifejtette, hogy a Vht. 47. § (2) bekezdése az ingatlanügyi hatóság végrehajtó általi megkeresése vonatkozásában általános szabálynak tekinthető, amelyhez képest a speciális szabályozást az Inytv. 73/A. § (1) bekezdése tartalmazza.
A két jogszabályhely egybevetése alapján kimondható, hogy az eljáró önálló bírósági végrehajtónak az adósok ingatlanára vonatkozó adatok beszerzése során a TAKARNET rendszer adatait kell igénybe vennie, az ebben a rendszerben szolgáltatott hiteles és nem hiteles tulajdoni lap-másolat beszerzésével. Erre figyelemmel az alperes megkeresést elutasító határozatai nem jogszabálysértőek, ezért a felperes keresete alaptalan.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta.
Kifogásolta a jogerős ítéletet, mind a kiszabott eljárási illeték, mind pedig a kérelme tárgyában hozott határozat indokolásában kifejtettek miatt.
Álláspontja szerint a jogerős ítélet az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdésének rendelkezését sérti, ugyanis a megyei bíróság a felperest az eljárási illeték megfizetésére kötelezte, amely egyértelműen jogszabálysértő.
A Vht. 47. § (1), (2) és (3) bekezdésére, továbbá az Inytv. 73/A. § (1 bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy ezen jogszabályok alapján - a felülvizsgálni kért ítéletben foglaltakkal szemben - álláspontja szerint a földhivatal a papíralapú megkeresések kapcsán köteles a megfelelő adatszolgáltatásra.
Előadta, hogy az Inytv. 73/A. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tett, a számítógépes nyilvántartásba vételi rendszer szolgáltatásait igénybe veszi.
A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer azonban az ingatlan-nyilvántartás közhitelességén alapuló adatszolgáltatásra az adós ingatlanainak vonatkozásában nem alkalmas.
A kapott "találati lista" nem hiteles, és rendkívül pontatlan, megbízhatatlan, továbbá nem szerepel szolgáltatásként az FVM rendelet 7. §-ában sem.
Tekintettel arra, hogy a földhivatalok által biztosított számítógépes ingatlan-nyilvántartás a közhitelességen és ingyenességen alapuló adatszolgáltatásra nem alkalmas, álláspontja szerint az "szolgáltatásnak" nem nevezhető.
A földhivatalnak az "igazgatási szolgáltatási díj"-köteles tulajdoni lappal szemben nem kell az adós - a megkeresésében már közölt - személyi adatait felfednie, így a TAKARNET által az FVM rendelet 7. §-ában felsorolt szolgáltatások az általa a Vht. 47. §-a alapján igényelt szolgáltatásokat nem tartalmazzák.
Rámutatott arra a felperes, hogy az alperestől nem az FVM szerinti szolgáltatásokat (tulajdoni lap-másolat és térképmásolat) kérte, hanem az adós tulajdonában levő ingatlanok adatait.
Eszerint viszont az alperes nem hivatkozhat arra, hogy a TAKARNET rendszert köteles igénybe venni, hiszen ilyen szolgáltatást az FVM rendelet nem ismer. Ennek értelmében az ő megkeresésére nem terjed ki az Inytv. 73/A. § hatálya, vagyis az alperes köteles a megkeresésnek eleget tenni.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei bíróság megfelelő alapossággal rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával - az eljárási illeték viselésére kötelezés kivételével - helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Legfelsőbb Bíróság is egyetért.
Megalapozottan kifogásolta a felperes felülvizsgálati kérelmében, hogy a megyei bíróság a feljegyzett eljárási illeték megfizetésére kötelezte.
Az Itv. 62. § (1) bekezdés h) pontja értelmében a feleket - jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül - illeték-feljegyzési jog illeti meg a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti eljárásban; ennek megfelelően a közigazgatási per indításakor a felperesnek a keresetlevélen a kereseti illetéket leróni nem kell, az feljegyzésre kerül.
Az Itv. 33. § (2) bekezdés 2. pontja úgy rendelkezik, hogy egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása.
A fentiekből következően a felperes, mint önálló bírósági végrehajtó által feladatkörében kezdeményezett eljárás - azaz a jelen közigazgatási per is - tárgyi illetékmentességet élvez, így a felperest sem a kereseti, sem egyéb (pl. a felülvizsgálati) illeték megfizetésére kötelezni nem lehet; illetékmentes eljárásokban ugyanis illeték megállapítására nem kerülhet sor, így pernyertességtől, illetve pervesztességtől függetlenül az illeték viseléséről rendelkezni nem kell.
Ezen okból a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek a felperest 240 000 Ft feljegyzett eljárási illeték megfizetésére kötelező rendelkezését a Pp. 275. § (4) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte.
Az ügy érdemét illetően a Legfelsőbb Bíróság osztotta a megyei bíróság ítélete indokolásában kifejtett jogi álláspontját.
Helytállóan hivatkozott az alperes és a megyei bíróság is az Inytv. 73/A. § (1) bekezdésére; ezen jogszabályi rendelkezés a bírósági végrehajtó számára kötelezővé teszi saját számítástechnikai eszközével a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevételét.
Az FVM rendelet 7. § (1) bekezdése szerint a TAKARNET országos rendszeren keresztül a következő adatszolgáltatások vehetők igénybe:
- elektronikus dokumentumként szolgáltatott, hiteles és nem hiteles tulajdoni lap-másolat,
- elektronikus dokumentumként szolgáltatott, hiteles és nem hiteles térképmásolat.
A perben rendelkezésre állt iratok tanúsága szerint a felperes a földhivataltól az adósok tulajdonában álló ingatlanok helyrajzi számának, címének, továbbá az adósok tulajdoni hányadának közlését kérte. Ezek olyan adatok, amelyekhez a felperes a TAKARNET rendszeren keresztül - úgy a tulajdoni lap-másolatból, mint a térképmásolatból egyaránt - hozzáférhet, ezeket megállapíthatja; szükségtelen és indokolatlan tehát e tekintetben az ingatlan-nyilvántartási hatóság megkeresése.
A felperes - mint önálló bírósági végrehajtó - a Vht. 47. § (1) és (2) bekezdésében rögzített jogosultságait az FM rendelet 7. §-ában meghatározott módon is gyakorolhatja, különösen akkor, ha olyan adatokra van szüksége, amelyek a TAKARNET rendszeréből egyértelműen megállapíthatóak.
Tévesen értelmezte a felperes akkor az Inytvr. 73/A. §-ának rendelkezését, amikor arra hivatkozott, hogy megkeresésére nem terjed ki az Inytv. ezen rendelkezésének hatálya. Ezen érvelése csakis abban az esetben lenne helytálló, ha olyan adat szolgáltatását kérné, amely az általa kötelezően igénybe veendő TAKARNET rendszeren keresztül nem érhető el.
Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes a Vht. 47. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott jogosultságait az Inytv 73/A. § (1) bekezdésében rögzítetteken túl is gyakorolhatja, a kettő egymást ki nem zárja.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogszabályokat - a fent kifejtettek vonatkozásában - nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. IV. 37.777/2010.).