adozona.hu
AVI 2011.11.127
AVI 2011.11.127
Vámmentesen és adómentesen behozható jövedéki termékek esetén jövedéki törvénysértés - törvényi feltételek hiányában - nem állapítható meg (2003. évi CXXVII. tv. 3. §).
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2007. május 10-én a b.-i határátkelőhelyen belépésre jelentkezett személygépkocsival. Szóbeli árunyilatkozatát követően tételes vámvizsgálatra került sor, melynek eredményeként a személygépkocsi csomagtartójában található szövetkabát és zakó zsebeiből - a felperes által szóban bejelentett 2 doboz dohányterméken felül - előkerült még további 8 doboz Next gyártmányú magyar adójegy nélküli cigaretta.
Az elsőfokú hatóság - jövedéki törvénysértés elkövetése miatt - a felperest kötelezt...
Az elsőfokú hatóság - jövedéki törvénysértés elkövetése miatt - a felperest kötelezte 20 000 Ft jövedéki bírság megfizetésére és elrendelte a 8 doboz cigaretta elkobzását és megsemmisítését.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló, módosított 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 4. § a) pontjában, 48. §-ában, 97. §-ában, a 114. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés f) pontjában és (3) bekezdésében, a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 918/83/EGK Tanácsi rendelet (továbbiakban: Vámmentességi rendelet) 45-46. cikkeiben, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i 2913/92/EGK Tanácsi rendelet (továbbiakban: Vámkódex) 59-61. cikkeiben, és a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK Tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelet megállapításairól szóló 2454/93/EGK Bizottsági rendelet (továbbiakban: Bizottsági rendelet) 225-227. cikkeiben foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes az általa birtokolt 8 doboz elrejtett adózás alól elvont jövedéki termék tekintetében nem tett eleget a vám elé állítási, illetve vámáru-nyilatkozatadási kötelezettségének, ezért a birtokában lévő jövedéki termék adózott voltát a jogszabályi előírásoknak megfelelően nem tudta igazolni.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte, vitatta azok jogalapját, hivatkozott a tényállás felderítetlen voltára és téves jogértelmezésre.
A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította, jogi álláspontja a következő volt:
A lefoglalt jövedéki termék mennyiség vámköteles volt, a felperes tulajdonát képezte, és a felperes birtokában volt, aki alaptalanul hivatkozott arra, hogy valamennyi dohányterméket vámkezeltetni akarta.
Az alperes megalapozottan és törvényesen állapította meg, hogy a felperes a dohánytermék adózott voltát a Jöt. szerinti előírásoknak megfelelően nem tudta hitelt érdemlően igazolni, ezért a jövedéki törvénysértés megállapítására és a jövedéki bírság kiszabására jogszerűen került sor.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. A felperes azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg a Vámmentességi rendelet 45. cikk (1) bekezdésében, 46. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Bizottsági rendelet 225. cikkében, 227. cikk (2) bekezdésében, a Jöt. 114. § (2) bekezdésében, valamint a Pp. 164. § (1) bekezdésében, 336/A. §-ában foglaltaknak. Az általa behozott jövedéki termék nem volt vámköteles, nem kellett írásbeli vámnyilatkozatot tennie, jövedéki törvénysértést nem követett el.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Az alperes azzal érvelt, hogy a Bizottsági rendelet 227. cikk (2) bekezdése értelmében a vámhatóság a dohánytermék vonatkozásában 2 doboz cigaretta behozatala felett minden esetben írásbeli vámnyilatkozatot követel meg, mivel a vámmentesen behozott dohánytermék jogszerű birtokban tartását kizárólag ezzel lehet igazolni. A felperes írásbeli árunyilatkozatot nem töltött ki, ezért a lefoglalt jövedéki termék jogszerű birtokban tartását sem tudta igazolni, tehát jogszerűen kötelezte a jövedéki bírság megfizetésére.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét és az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte.
A Közösségi Vámkódex 61. cikke értelmében "a vámáru-nyilatkozatot: írásban, vagy ahol ezt s bizottsági eljárásnak megfelelően megállapított rendelkezések előírják, vagy amennyiben azt a vámhatóság engedélyezi, adatfeldolgozási módszer segítségével, vagy más olyan cselekedettel kell megtenni, amellyel az áru birtokosa kifejezi, hogy azt vámeljárás alá kívánja vonni, ha az ilyen lehetőséget a bizottsági eljárásnak megfelelően elfogadott szabályok biztosítják."
A Bizottsági rendelet 225. cikke értelmében szabad forgalomba bocsátást célzó vámáru-nyilatkozatot szóban is meg lehet tenni nem kereskedelmi jellegű áruk esetén (és az utasok személyi poggyászában található áruk ilyennek minősülnek), amennyiben ezt a vámhatóság engedélyezi. A 226. cikk értelmében vámáru-nyilatkozat szóban is adható a nem kereskedelmi jellegű áruk kapcsán (és az utasok személyi poggyászában található áruk ilyennek tekintendők), amennyiben ezt a vámhatóság engedélyezi. A 227. cikk (2) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy "Amennyiben a vámhatóság nincs meggyőződve a vámáru-nyilatkozat adatainak helyességéről vagy teljességéről, úgy írásbeli vámáru-nyilatkozatot követelhet meg".
A Vámmentességi rendelet 45. cikke értelmében a 46-49. cikkektől függően "azok az árucikkek, amelyeket a harmadik országból érkező utasok személyi poggyásza tartalmaz, importvámoktól mentesen hozható be, feltéve, hogy az ilyen import nem kereskedelmi jellegű. A "személyi poggyász a poggyász egészét jelenti, amelyet az utas a közösség vámterületére való megérkezésekor a vámhatóságoknak be tud mutatni, valamint bármely poggyász, amelyet ugyanezeknek a hatóságoknak egy későbbi időpontban bemutat, feltéve, hogy benyújtható annak bizonyítéka, hogy az utas indulásakor azt, az a vállalat, mely a kiindulási harmadik országból a Közösség vámterületére szállította, kísérő poggyászként regisztrálta".
A 45. cikk (2) bekezdés b) pontja értelmében "a nem kereskedelmi jellegű import" olyan importot jelent, amely alkalmi jellegű és kizárólag az utas vagy családtagjai személyes használatára, vagy ajándék céljára szánt árucikkekből áll, az ilyen árucikkek jellege és mennyisége nem lehet olyan, ami arra utalhat, hogy azokat kereskedelmi célból importálják. A 46. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében a 45. cikk (1) bekezdésében hivatkozott mentességet dohánytermékek esetén 200 db cigarettáig kell alkalmazni.
Az ismertetett szabályozásból következően - az alperes érvelésével ellentétben - a perrel érintett 8 csomag cigaretta tekintetében a felperes nem volt köteles írásbeli vámáru-nyilatkozat megtételére, 200 db (10 doboz) cigarettát a személyi poggyászában vámmentesen hozhatott be.
A Jöt. 9. § (2) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy adómentes a Vámmentességi rendelet 45-46. és 112. cikkei alapján vámmentesen harmadik országból behozott jövedéki termék.
Vámmentesen és adómentesen behozható jövedéki termékek esetén jövedéki törvénysértés - törvényi feltétek hiányában - nem állapítható meg [Jöt. 3. § (1) bekezdés, (2) bekezdés g) pontja]. A perbeli esetben a határátlépés kapcsán megvalósult tényállás, azaz a nem kereskedelmi mennyiségű adómentesen behozható jövedéki termék tekintetében a felperest nem terhelte igazolási kötelezettség, az adómentes termék adózott voltát ugyanis értelemszerűen nem lehet, illetve nem kell igazolni.
Az alperesi érvelés kapcsán utal a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy az e perbeli tényállás nem azonos a Legfelsőbb Bíróság által jövedéki ügyekben közzétett korábbi döntések tényállásaival, ennél fogva az e perbeli ügy jogi megítélése sem egyezhet meg az alperes által hivatkozott ítéletben kifejtett jogi állásponttal. (Kfv. I. 35.182/1999., KGD. 2000/8-9.)
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet és a keresettel támadott határozatokat hatályon kívül helyezte [Pp. 339. § (1) bekezdése, 275. § (4) bekezdése].
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.071/2008.)