BH 2011.11.317

I. A kötelezettségszegés büntetőjogi elbírálásának eredménye figyelembevételével a köztisztviselő fegyelmi felelőssége a jogviszonyára vonatkozó rendelkezések alapján akkor is megállapítható, ha az adott cselekmény előkészülete nem bűncselekmény [Ktv. 50. § (2) bekezdés h) pont]. II. A munkáltatói jogkör gyakorlónak a köztisztviselővel együtt elkövetett kötelezettségszegésekor a tudomásszerzés időpontját nem a jogkörgyakorló "tudomásszerzésétől" kell számítani [Ktv. 51. § (1) bekezdés].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A jogerős ítéleti tényállás szerint a felperes 2005. július 1-jétől állt a Megyei Illetékhivatalnál közszolgálati jogviszonyban, informatikai csoportvezető munkakörben. A kinevezési okirat és a munkaköri leírás szerint a felperessel szemben a munkáltatói jogkört a hivatal akkori vezetője, dr. P. Zs. gyakorolja.
A Megyei Illetékhivatal vezető-helyettese, K. E. feljelentése nyomán ismeretlen tettes ellen nyomozás indult magántitok jogosulatlan megszerzése bűntettének gyanúja miatt. A 2006. már...

BH 2011.11.317 I. A kötelezettségszegés büntetőjogi elbírálásának eredménye figyelembevételével a köztisztviselő fegyelmi felelőssége a jogviszonyára vonatkozó rendelkezések alapján akkor is megállapítható, ha az adott cselekmény előkészülete nem bűncselekmény [Ktv. 50. § (2) bekezdés h) pont].
II. A munkáltatói jogkör gyakorlónak a köztisztviselővel együtt elkövetett kötelezettségszegésekor a tudomásszerzés időpontját nem a jogkörgyakorló "tudomásszerzésétől" kell számítani [Ktv. 51. § (1) bekezdés].
A jogerős ítéleti tényállás szerint a felperes 2005. július 1-jétől állt a Megyei Illetékhivatalnál közszolgálati jogviszonyban, informatikai csoportvezető munkakörben. A kinevezési okirat és a munkaköri leírás szerint a felperessel szemben a munkáltatói jogkört a hivatal akkori vezetője, dr. P. Zs. gyakorolja.
A Megyei Illetékhivatal vezető-helyettese, K. E. feljelentése nyomán ismeretlen tettes ellen nyomozás indult magántitok jogosulatlan megszerzése bűntettének gyanúja miatt. A 2006. március 27-én kelt határozatában az ügyészség magántitok jogosulatlan megismerésének bűntette miatt a hivatalvezető dr. P. Zs., valamint felperes és további három társuk ellen indult bűnügyben a nyomozást arra tekintettel megszüntette, hogy a magántitok jogosulatlan megismerése bűntettének előkészületét a Btk. nem minősíti bűncselekménynek. A határozat indokolása szerint a feljelentést tevő hivatalvezető-helyettes 2005. szeptember 20-án az alperesi hivatalban lévő irodájának álmennyezete mögé elrejtve egy kép és hang rögzítésére alkalmas készüléket talált. A nyomozás adatai alapján, különös figyelemmel a szemle eredményére, a tanúvallomásokra és az illetékhivatal biztonsági kamerái által készített felvételekre, valamint az igazságügyi szakértői véleményekre, megalapozott gyanú merült fel arra vonatkozóan, hogy a hivatalvezető megbízásából a hivatal őrzésére szerződött cég ügyvezetője két alkalmazottjával 2005. szeptember 11-én a hivatalvezető-helyettes irodájában egy kép és hang rögzítésére alkalmas berendezést helyezett el, melynek segítésével a hivatalvezető-helyettes irodájában történtek a hivatalvezető számítógépén keresztül megfigyelhetők és rögzíthetők voltak. A nyomozást megszüntető határozat utalt arra, hogy a rendszer telepítéséhez a hivatal IT csoportvezetője (azaz a felperes) nyújtott segítséget. Figyelemmel azonban arra, hogy a magántitok jogosulatlan megismerése bűntettének előkészülete nem büntetendő cselekmény, és a gyanúsítottak terhére rótt cselekmény a Btk. Különös Részében foglalt más bűncselekmény megállapítására sem volt alkalmas, ezért a nyomozást a Be. 190. § (1) bekezdés a) pontja alapján meg kellett szüntetni. A határozat tartalmazta, hogy a közléstől számított nyolc napon belül ellene panasznak van helye.
A felperes a részére 2006. április 13-án kézbesített határozat ellen panaszt nem jelentett be.
Az ügyészség 2006. május 9-én megkeresésre a Megyei Önkormányzat főjegyzőjét úgy tájékoztatta, hogy a nyomozás megszüntetésre került, a megszüntető határozat ellen a hivatalvezető dr. P. Zs. által bejelentett panasz elbírálása folyamatban van. dr. P. Zs. hivatalvezetőnek a határozat ellen benyújtott panaszát a Főügyészség elutasította.
Dr. P. Zs. hivatalvezető levelében a megye főjegyzőjét a nyomozás megszüntetéséről tájékoztatta, és mellékelte a megszüntető, valamint a panaszát elutasító főügyészségi határozatot. A főjegyző dr. P. Zs. hivatalvezetői megbízását 2006. október 16-án visszavonta.
A Megyei Illetékhivatal ekkor kinevezett új vezetője dr. Á. Gy. 2006. október 17-én a felperessel szemben fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt fegyelmi eljárást rendelt el, mivel a BRFK kerületi Rendőrkapitányságán 2005. szeptember 24-én magántitok jogosulatlan megismerésének bűntette miatt indult nyomozás során gyanúsítottként került megnevezésre.
A lefolytatott fegyelmi eljárás eredményeként a fegyelmi tanács a felperest a 2006. november 14-én kelt határozatában a Ktv. 50. § (2) bekezdés h) pontjában megjelölt hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtotta. A határozat indokolása szerint a felperes az ügyészség határozatából megállapíthatóan közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegte, köztisztviselői esküjében megfogalmazottakat be nem tartva köztisztviselőhöz méltatlan magatartást tanúsított, amennyiben bűncselekmény elkövetésében nyújtott segítséget.
A felperes a keresetében a határozat hatályon kívül helyezését, az alperesnek a visszatartott illetménye, valamint a Ktv. 60. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával 12 havi átlagkeresetének megfelelő átalánytérítés és perköltség megfizetésére való kötelezését kérte. A kötelezettségszegés felfedezésétől számított három hónapos határidő elmulasztására, vétkességének hiányára és a tényállás feltáratlanságára hivatkozott.
Az alperes ellenkérelmében azzal érvelt, hogy a kötelezettségszegésről való tudomásszerzést az új hivatalvezető hivatalba lépésétől kell számítani, mivel a korábbi hivatalvezető a büntetőeljárás elsőszámú gyanúsítottja volt. A nyomozás megszüntetéséről szóló határozatnak a felperesre vonatkozó tényállítása a nyomozás során feltárt adatokon nyugszik.
A munkaügyi bíróság ítéletében az alperes 2006. november 14-én kelt fegyelmi határozatát hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy a felperes közszolgálati jogviszonya az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg, és az alperest 3 528 000 forint megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a perbeli esetben az alperesnek a Ktv. 51. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kellett a fegyelmi eljárás megindításáról intézkednie, mivel a büntetőeljárást nem az alperes kezdeményezte. Utalt a Legfelsőbb Bíróság MK 62. számú állásfoglalása III. pontjában foglaltakra, miszerint a fegyelmi vétség akkor tekinthető felfedezettnek, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója a vétségről és egyszersmind arról is tudomást szerzett, hogy ki az a köztisztviselő, aki a vétség elkövetésével alaposan gyanúsítható. A munkaügyi bíróság jelentőséget tulajdonított annak, hogy a nyomozást megszüntető határozatot a hivatalvezető felett munkáltatói jogkört gyakorló megyei főjegyző is megkapta, aki intézkedést nem tett. Mindezt összevetve nem fogadta el az alperesnek azt az álláspontját, hogy a tudomásszerzés időpontja az új hivatalvezető hivatalba lépésétől számítandó. A felperes tekintetében a nyomozás megszüntetéséről szóló határozat 2006. április 13-án jogerőre emelkedett, az alperes így a fegyelmi eljárásnak a jogvesztő határidőn túli megindításával a fegyelmi határozat érdemi elbírálás nélküli hatályon kívül helyezését eredményező garanciális szabályt sértett.
A munkaügyi bíróság a jogellenesség jogkövetkezményeként a Ktv. 60. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával a felperes 8 havi illetményének megfelelő átalánytérítésben, valamint a felfüggesztés időtartamára visszatartott illetmény megfizetése tekintetében marasztalta az alperest.
Az alperes fellebbezése és a felperesnek a jogellenesség jogkövetkezményeit érintő csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.
A megyei bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló határidő akkor indult, amikor az új hivatalvezető a munkáját megkezdte, és a nyomozás során született határozatról tudomást szerzett. Ehhez képest 2006. október 17-én az eljárást a törvényben előírt határidőben megindította. A felperessel szemben a munkáltatói jogkört a hivatalvezető gyakorolta, a főjegyző nem volt jogosult a fegyelmi eljárás megindítására. A másodfokú bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a feljelentést nem a közigazgatási szerv tette, mivel a nyomozati eljárás a felperessel, mint köztisztviselővel szemben a közszolgálati jogviszonyával kapcsolatban indult.
A megyei bíróság az ügy érdemét illetően a munkaügyi bíróság által megállapított tényállást a felperes munkaköri leírásának ismertetésével kiegészítette, és ítélkezése alapjának az így kiegészített tényállást tekintette. Hangsúlyozta, hogy nincs jelentősége a büntetőeljárás bűncselekmény hiányában való megszüntetésének, mivel a fegyelmi eljárásra figyelemmel a megyei bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a felperes nyújtott-e segítséget a felrótt és a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény előkészítésében, és ezáltal megszegte-e a munkaköri kötelezettségét, valamint köztisztviselői esküjét.
A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a felperes a fegyelmi eljárás során és a perben is beismerte, miszerint a lehallgató berendezéseket felszerelő dolgozókat 2005. szeptember 11-én, munkaszüneti napon a hivatal épületébe beengedte. Arra hivatkozott, hogy csupán utasítást hajtott végre, és nem volt tudomása arról, hogy a szerelők milyen munkát végeztek, és ha bizonyos jelekből erre következtethetett is volna, joggal gondolhatta, hogy "arra jogosult állami szerv fedőcégen keresztül" szabályos engedély birtokában kívánják a hivatalvezető-helyettest eljárás alá vonni. A másodfokú bíróság következtetése szerint azonban a felperesnek, mint informatikai csoportvezetőnek ismernie és tudnia kellett, hogy az informatikai rendszer, a telefonrendszer karbantartása, szerelése és átépítése kinek a feladatkörébe tartozik, és munkaköri kötelezettsége körében meg kellett volna győződnie arról, hogy az általa a hivatal épületébe beengedett személyek a munkaszüneti napon jogszerűen és szabályszerűen végeznek-e ott munkát. Mindezeket súlyos gondatlansággal elmulasztotta, és ezzel ténylegesen segítséget nyújtott a rögzítő berendezések szabálytalan telepítéséhez, mely cselekménye fegyelmi megítélését nem érinti, hogy a leleplezés miatt a rendszer tényleges használatára nem került sor. A bűncselekmény előkészítéséhez való segítségnyújtás tényét az ügyészségi határozat egyértelműen megállapította, amely ellen panaszt nem jelentett be, vagyis az abban foglaltakat tudomásul vette. A fegyelmi tanács nem sértett jogszabályt, amikor ebből kiindulva állapította meg a felperes vétkességét. A közszolgálati jogviszonyt betöltő személyekkel szemben szigorúbb a társadalmi elvárás, ezért a közszolgálati rendszerben való bizalmat ingatja meg, ha a perbeli magatartást tanúsító köztisztviselő továbbra is közszolgálati jogviszonyban marad.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a jogalap tekintetében a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását és a jogellenesség jogkövetkezményeként a csatlakozó fellebbezésében foglaltaknak megfelelő határozat meghozatalát, valamint az alperesnek a költségekben való marasztalását kérte.
A jogerős ítéletet elsődlegesen a Ktv. 51. § (1) és (3) bekezdésében, valamint az MK 62. számú állásfoglalásban foglaltak figyelmen kívül hagyása, illetőleg téves értelmezése miatt támadta. Hangsúlyozta, hogy a törvényi szabályozás a jogbiztonságot szolgálja, az állásfoglalás pedig kimondja, hogy az abban említett háromévi, illetve háromhavi határidő folyását nem módosítják azok a körülmények, amelyek az elévülési idő nyugvásával vagy megszakadásával járnak. Álláspontjának alátámasztásaként a Legfelsőbb Bíróság elvi határozatára és több eseti döntésére is hivatkozott. A Pp. 221. § (1) bekezdésében foglaltak megsértéseként jelölte meg, miszerint a megyei bíróság nem adta indokát, hogy a tudomásszerzés kezdő időpontját milyen jogszabályi rendelkezés alapján számította a hivatalvezető váltás időpontjától. A munkáltatói jogkör gyakorlójának személyében bekövetkezett változás nem adhat alapot a fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló határidő újbóli megindulására. A főjegyzőnek a hivatalvezetővel szemben kellett volna a fegyelmi eljárást megindítania, vagy utasítani a vele szembeni fegyelmi eljárás megindítására. Részletesebb indokolás hiányában feltételezhető, hogy a másodfokú bíróság a Ktv. 51. § (3) bekezdésében foglaltakat is alkalmazhatónak találta, holott a büntetőeljárás jogerős befejezéséről szóló határozatnak a közigazgatási szervvel való "hivatalos" közlése nem történt meg. A határozat a közigazgatási szerv, illetőleg vezetőjének törvényes képviselője részére közlésre került, arról ő a hivatalvezetőt, a hivatalvezető pedig a megyei főjegyzőt tájékoztatta.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében álláspontját részletesen kifejtve a másodfokú bíróság részéről a Pp. 4. § (1) bekezdésében foglaltak megsértését is állította, kiemelve, hogy polgári ügyben a bíróságot a bűnösség megállapításán kívül az ezt kimondó jogerős ítélet tényállása sem köti. Álláspontja szerint ezért a nyomozást megszüntető határozatban írtakat tényállásként további bizonyítás nélkül a munkaügyi perben nem lehet elfogadni. Különösen kifogásolható, hogy a másodfokú bíróság a nyomozást megszüntető határozat elleni panasz benyújtásának hiányát akként értékelte, hogy az abban megállapítottakat nem vitathatja. Elismerésben csupán a két szerelő beengedését illetően volt, amely azonban önmagában nem valósít meg fegyelmi vétséget, különös tekintettel arra, hogy a készülékeknek a kérdéses napon való telepítése a nyomozati eljárás során egyértelműen nem is nyert bizonyítást.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében jogszabálysértés hiányában a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és a felperesnek a költségekben való marasztalását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A nem vitatott jogerős ítéleti tényállás szerint a fegyelmi eljárás tárgyát képező cselekmény tekintetében az alperesi jogelőd, a Megyei Illetékhivatal vezetőhelyettesének feljelentése alapján nemcsak a felperes, hanem dr. P. Zs. hivatalvezető ellen is büntetőeljárás indult, következésképpen a felperes felett akkor munkáltatói jogkört gyakorló hivatalvezető Ktv. 51. § (1) bekezdése szerinti tudomásszerzése (a kötelezettségszegés felfedezése) nem értelmezhető. Ezért nem jogszabálysértő a másodfokú bíróság megállapítása arról, hogy a Ktv. 51. § (1) bekezdésében előírt szubjektív határidő az új hivatalvezetőnek, Dr. Á. Gy.-nek a nyomozás során született határozatról való tudomásszerzésével valósult meg. Ehhez képest a felperes által hivatkozott elkésettség hiánya tekintetében a jogerős ítélet álláspontja nem jogszabálysértő.
A felperes megalapozatlanul hivatkozott arra is, hogy a főjegyző tudomásszerzése irányadó, ugyanis a főjegyző nem gyakorolt a felperes felett munkáltatói jogkört, ami a hivatalvezető hatáskörét képezte.
A fegyelmi határozat megalapozottsága tekintetében is osztható a jogerős ítéleti álláspont. Az ügyészség perbeli ügyet érintően folytatott nyomozást lezáró határozatából megállapíthatóan a nyomozás megszüntetésére nem a tények bizonyítottságának hiánya miatt, hanem azért került sor, mert az magántitok jogosulatlan megismerése bűntett - a felperes és az akkori hivatalvezető cselekményétől független lelepleződés miatt - előkészületi szakaszban maradt, így a gyanúsítottak terhére rótt cselekmény nem volt büntetendő cselekmény.
Az ügyészségi határozatból megállapíthatóan a felperes a bűncselekmény előkészületében részt vett, amikor a rendszer telepítéséhez mint informatikai csoportvezető segítséget nyújtott, holott e munkakörében éppen a hivatal informatikai rendszere sértetlenségét kellett volna biztosítania.
A büntetőeljárásban kirendelt igazságügyi számítástechnikai szakértő szerint a hivatalvezető-helyettes megfigyelését célzó rendszert 2005. szeptember 11-én, vasárnap telepítették fel. A felperes a perben beismerte, hogy a szerelőket ő beengedte be a hivatal épületébe. Az ügyészségi határozat utalt rá, hogy a telepített berendezést nyilvánvalóan használni és ellenőrizni kellett a beállítások érdekében. A megfigyelés meghiúsítása nem a felperesen, hanem azon múlt, hogy a megfigyelni szándékozott személy a rendszer telepítését észlelte, majd feljelentést tett. Mindezekből következően okszerű és a logika szabályainak megfelelő a másodfokú bíróság következtetése a fegyelmi határozatban felrótt kötelezettségszegés bizonyítottságát illetően, kiemelve azt a tényt, hogy a felperes nem élt panasszal az ügyészség fentieket rögzítő határozta ellen.
A felperes vétkességének súlyát nem érinti, hogy a hivatalvezető utasítására engedte be a szerelőket. Ez nem mentesítette a munkaköri leírásában megfogalmazott kötelezettségeinek teljesítése alól, különös tekintettel a nyilvánvalóan szokatlan körülményekre (az esemény vasárnap történt) és az alperes működésére, kiemelten fontos, bizalmi jellegű közszolgálati tevékenységére.
Mindezekhez képest a felperes felülvizsgálati kérelmében előadott további érvelés, és a jogellenesség jogkövetkezményei alkalmazásáról kifejtettek vizsgálata okafogyottá vált.
A fenti indokolás alapján a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem alapján jogszabálysértést nem tárt fel, ezért a Pp. 275. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.113/2011.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.