BH+ 2011.10.421

Számvitel rendjének megsértése vétsége a vagyon elleni bűncselekményekkel halmazatban nem állapítható meg, ha a terhelt a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet vagyon elleni bűncselekmények leplezése érdekében sérti meg [Btk. 10. §, 12. § (1) bek., 289. § (1) bek. b) pont, 317. § (1) bek., 318. § (1) bek., 2000. évi C. tv.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A városi bíróság a 2009. december 3. napján kihirdetett és - jogorvoslati nyilatkozat hiányában - 2009. december 7. napján jogerőre emelkedett ítéletével az I. r. terhelt bűnösségét 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 318. § (1) és (5) bekezdés a) pont, Btk. 12. § (2) bekezdés], 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében [Btk. 317. § (1) és (4) bekezdés a) pont, Btk. 12. § (2) bekezdés], 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás v...

BH+ 2011.10.421 Számvitel rendjének megsértése vétsége a vagyon elleni bűncselekményekkel halmazatban nem állapítható meg, ha a terhelt a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet vagyon elleni bűncselekmények leplezése érdekében sérti meg [Btk. 10. §, 12. § (1) bek., 289. § (1) bek. b) pont, 317. § (1) bek., 318. § (1) bek., 2000. évi C. tv.].
A városi bíróság a 2009. december 3. napján kihirdetett és - jogorvoslati nyilatkozat hiányában - 2009. december 7. napján jogerőre emelkedett ítéletével az I. r. terhelt bűnösségét 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 318. § (1) és (5) bekezdés a) pont, Btk. 12. § (2) bekezdés], 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében [Btk. 317. § (1) és (4) bekezdés a) pont, Btk. 12. § (2) bekezdés], 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében [Btk. 276. §, Btk. 12. § (2) bekezdés] és 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének vétségében [Btk. 289. § (1) bekezdés b) pont, Btk. 12. § (2) bekezdés] állapította meg. Ezért őt - halmazati büntetésül - 2 év börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 3 év jegyzői foglalkozás gyakorlásától eltiltásra ítélte.
A bíróság döntött a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett a II. r. terhelt büntetőjogi felelősségéről is.
A rövidített indokolást tartalmazó ítéleti tényállás lényege szerint az I. r. terhelt 2000. október 1. napjától 2007. évig látta el B.-V. Körjegyzőség vezetését, mint a számviteli szabályok betartásáért is felelős jegyző. A körjegyzőség részéről az I. r. terhelt állt üzleti kapcsolatban a P. F. Kft. üzletkötőjével, a II. r. terhelttel. Az irodaszerek és kiegészítők vásárlásáról kiállított számlák ellenértékét az I. r. terhelt átutalással rendezte.
2003-2007. években - a munkáltatója által adott hozzájárulás nélkül - a II. r. terhelt a kft. nevében összesen 4 886 994 forint értékben állított ki irodaszerek, eszközök, tartozékok vásárlásáról valótlan tartalmú fiktív számlákat, melyek mögött tényleges teljesítés nem volt. 2003-ban 4 darab, 2004-ben 3 darab, 2005-ben 10 darab, 2006-ban 14 darab, míg 2007-ben 7 darab fiktív számla került kiállításra. A kiállított hamis okiratokat az I. r. terhelt a körjegyzőség felé pénzfelvétel igazolása céljából felhasználta, a számlán szereplő összegeket a könyvvezetésben rögzíttette, azt a pénztárból felvette, és saját céljaira fordította.
Az I. r. terhelt által okozott 4 886 994 forint kár az eljárás során nem térült meg.
Az I. r. terhelt magatartásával a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 15. § (3) bekezdésében foglalt (valódiság elvét) is megsértette.
Az I. r. terhelt a körjegyzőségnél végzett tevékenységével összefüggésben 2003. évben 568 495 forint, 2004. évben 620 512 forint, 2005. évben 1 024 607 forint, 2006. évben 981 095 forint, míg 2007. évben 422 406 forint összegben állíttatott ki a maga részére olyan kiküldetési bizonylatokat, amelyekről a kiküldetés célja, a kiküldetési rendelvények teljesítése hiányzik, és azok nem igazolják a számviteli szabályok szerinti teljesítést sem. A 2007. évre vonatkozó kiadási pénztárbizonylatok a kiküldetési rendelvény sorszámát nem tartalmazzák, szabályos számviteli bizonylattal nem voltak alátámasztva. Az enélkül kiadásba helyezett kiküldetési előlegek, költségek könyvelési gyakorlata sértette a számviteli törvény bizonylati elvre és bizonylati fegyelemre vonatkozó 165. § (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit.
Az I. r. terhelt 2004. év január és 2007. év októbere között a körjegyzőség részére kiállított - és kizárólagosan az általa használt - bankkártyával az OTP Bank Rt.-nél vezetett folyószámlájáról rendszeresen vett fel készpénzt anélkül, hogy ezek pénztárba történő bevételezésére minden esetben sor került volna. 2004. évben összesen 3 020 000 forintot, melyből csak 2 620 000 forintot vételezett be a pénztárba. A különbözetként fennmaradó 400 000 forintot két részletben, 2004. január 10-én és 2004. január 13-án vette fel, a pénztárba történő befizetésükre azonban csak 2004. november 16-án és 2004. november 17-én azonos összegű részletekben került sor.
2005. évben az általa felvett 5 016 000 forint készpénzből szabályszerűen 4 415 000 forintot helyezett a házipénztárba. A 601 000 forint különbözetből 200 000 forintot 2005. április 1-én, 100 000 forintot 2005. április 21-én, 65 000 forintot 2005. április 27-én, 36 000 forintot 2005. április 29-én, 100 000 forintot 2005. május 13-án, míg további 100 000 forintot 2005. május 27-én vett fel. Visszafizetésükre 600 000 forint értékben csak 2005. december 29-én került sor. A fennmaradó 1.000.- forint sorsa ismeretlen.
2006. évben 4 031 000 forintból szabályszerűen csak 3 631 000 forintot vételezett be a körjegyzőség pénztárába. A 400 000 forint különbözet -, melyet 2006. május 11-én és 27-én kétszer 100 000 forint, 2006. június 26-án 200 000 forint részletekben vett fel - visszafizetésre két egyenlő összegben csupán 2006. december 27-én és 29-én került sor.
2007. július 9. és október 1. között hét részletben összesen 547 000 forintot vett fel bankkártyával a körjegyzőség folyószámlájáról. Csak a 2007. július 9-én felvett 100 000 forintot helyezte el a házipénztárban, a fennmaradó 447 000 forinttal az I. r. terhelt sajátjaként rendelkezett.
A bűncselekménnyel okozott összesen 1 848 000 forintból 1 400 000 forint kár megtérült.
Az I. r. terhelttel szemben hozott és első fokon jogerőre emelkedett ítélet ellen a meghatalmazott védő jelentett be felülvizsgálati indítványt, amelyben elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság új eljárásra utasítását; másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatását kérte. Indokai szerint az I. r. terheltnek felrótt mindhárom bűncselekmény folytatólagosan elkövetettnek minősítése a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével történt. A 2003. és 2004. évben elkövetett részcselekmények élesen elkülönülnek a később elkövetett cselekményektől, sem az egységes akarat elhatározás, sem a szoros időbeli kapcsolat nem állapítható meg. A folytatólagos egység hiányában a 2003-2004. évben elkövetett cselekmények esetében elévült cselekményeket bírált el a bíróság, azok büntethetősége - a 2007. október 15. napján történt feljelentés és az elkövetés között eltelt 3 éves időmúlás miatt - elévült. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt a kiszabott büntetés lényeges enyhítését kérte.
A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva, a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. Álláspontja szerint a 2003-2004. évben elkövetett részcselekmények kirekesztése esetén sem törvénysértő a cselekmények jogi minősítése, mert a 2005. és 2007. év közötti időben okozott kár önmagában is meghaladta a 2 millió forintot. Téves jogi minősítés, egyéb anyagi jogi szabálysértés hiányában a büntetés felülvizsgálatára nem kerülhet sor.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett, a felülvizsgálati indítványban megjelölt, a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott okból bírálta felül.
A Legfőbb Ügyészség elévüléssel kapcsolatos okfejtésével a Legfelsőbb Bíróság is egyetértett, a védői álláspontot alaptalannak találta.
Az irányadó tényállás szerint az I. r. terhelt, mint a körjegyzőség jegyzője, munkaköre révén teremtett olyan helyzetet, amely lehetőséget adott arra, hogy a 2003-2007. év közötti időben egyrészt az írószervásárlásokról kiállított fiktív számlák alapján a pénztárból felvett összeget saját céljaira fordíthatta, másrészt a bankkártyát használva, a felvett pénzösszegekkel sajátjaként rendelkezett.
A valótlan tartalmú fiktív számlák számából, azok évenkénti összesítéséből - csupán az egyes cselekmények között eltelt időmúlásra figyelemmel - nem vonható olyan következtetés, hogy az I. r. terheltnél az egységes akarat elhatározás megszakadt, a folytatólagosság egysége megbomlott. Az önmaga teremtette helyzet ismétlődő kihasználása miatt csaknem közömbös a közel 10 hónapos megszakítás. Az azonos módon, ugyanazon helyzetből származó lehetőségek visszaélésszerű sorozatos kihasználása egyértelműen megalapozta a folytatólagosság megállapíthatóságát. A folytatólagosság egységébe tartozó részcselekmények önálló elévülésére pedig nem kerülhet sor.
A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor jogsértőnek találta az I. r. terhelt terhére a vagyon elleni bűncselekmények (folytatólagosan elkövetett csalás, folytatólagosan elkövetett sikkasztás) elkövetéséhez kapcsolódóan a folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének megállapítását.
Az irányadó tényállás alapján az eljárt bíróság - külön vádirat alapján - az I. r. terhelt által az irodaszerek vásárlásáról a fiktív számlák alapján, tényleges teljesítés nélkül átutalt, csalással megszerzett és a bankkártyával feltett és elsikkasztott pénzösszegek lekönyvelésének elmulasztásával összefüggésben is megállapította a számviteli szabályok megszegését.
Helyesen rögzítette, hogy az I. r. terhelt ezekben az esetekben a számvitelről szóló törvény tényállásban megjelölt rendelkezéseinek megsértésén keresztül megvalósította a számvitel rendje megsértésének törvényi tényállását.
A Btk. 10. §-ában meghatározott bűncselekmény fogalomból következően a bűncselekménynek a tényállásszerűségen túlmenően további eleme a társadalomra veszélyesség és a bűnösség. Ezek nélkül a büntetőjogi felelősség nem állapítható meg. A bűnösségnek egyik alkotóeleme a normának megfelelő magatartás elvárhatósága. Bűncselekmények elkövetésétől ugyan mindenki köteles tartózkodni, de vannak olyan helyzetek, amelyekben ez a büntetőjogi felelősség terhével nem várható el.
A számvitel rendjének megsértése vétségében való bűnösség megállapítása körében a bíróság nem vizsgálta, hogy az I. r. terhelt - a vagyon elleni bűncselekmények elkövetése során - miként tehetett volna eleget a jogszabályban előírt kötelezettségének. A számviteli törvényben előírt magatartás tanúsítása esetén szükségképpen fel kellett volna tárnia, hogy bűncselekményt követett el. Az önfeljelentés "nem elvárható", erre senki nem kötelezhető, ezért bűnösség hiányában e bűncselekmény sem valósul meg.
A bírói gyakorlatban következetesen érvényesülő, helyes jogértelmezés szerint ilyen esetben az elkövető büntetőjogi felelőssége csak a vagyon elleni bűncselekményben állapítható meg, a halmazat látszólagos (H.Gy.2122.).
A fentiekben kifejtett jogsértés a felülvizsgálat szempontjából közömbös, mert a kiküldetési bizonylatok esetében a számviteli törvény rendelkezéseinek megszegése - és a számvitel rendjének megsértése - vagyon elleni bűncselekmény nélkül önállóan is megállapítható, ezért - a bűnösség körének szűkülése mellett - felmentő rendelkezés meghozatala szükségtelen.
A Legfelsőbb Bíróság jogi álláspontját a pontos jogértelmezés érdekében szükségesnek tartva csupán a határozat indokolásában fejtette ki; a megtámadott határozatot a Be. 426. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv.II.726/2010.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.