adozona.hu
AVI 2011.9.102
AVI 2011.9.102
Az üzemanyagtartály nem a jövedéki termék szállítására, hanem üzemanyag tárolására szolgál [2003. évi CXXVII. tv. 120. § (2) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2007. február 11. napján belépésre jelentkezett a b.-i határátkelőhelyen az általa vezetett, de B. T. tulajdonában álló Ford típusú személygépkocsival (továbbiakban: személygépkocsi). A felperes vámköteles árut nem jelentett be. A személygépkocsit a pénzügyőrök tételes vámvizsgálat alá vonták, ennek során a személygépkocsi üzemanyagtartályából 680 doboz Next márkájú magyar adójegy nélküli cigaretta került lefoglalásra. A személygépkocsi üzemanyagtartálya az ellenőrzéskor nem a gyár...
Az elsőfokú vámhivatal határozatában - jövedéki törvénysértés miatt - kötelezte a felperest 1 038 360 Ft jövedéki bírság megfizetésére, és elrendelte a személygépkocsi, a forgalmi engedély és az indítókulcs elkobzását is.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 114. § (1) bekezdés b) pontjában, (2) bekezdés b), c)</a>, f) pontjaiban, 119. § (1) és (2) bekezdésében, 120. § (2) bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatának indokolása szerint a felperes jövedéki törvénysértést követett el a kereskedelmi mennyiségű adózatlan jövedéki termék birtoklásával, szállításával. Az elkobzásról azért kellett rendelkezni, mivel a személygépkocsin jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek el.
A felperes keresetében az elkobzással kapcsolatos döntést vitatta, e körben kérte a határozatok hatályon kívül helyezését, vagy hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését.
A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította, jogi álláspontja a következő volt:
Az alperes az ügy eldöntése szempontjából releváns tényállást helyesen állapította meg, határozata érdemben megalapozott és jogszerű mivel a személygépkocsi jövedéki törvénysértés elkövetése céljából történő átalakítása szakértői vélemény nélkül is egyértelműen megállapítható.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. A felperes azzal érvelt, hogy a személygépkocsin a tulajdonos - a gyári állapothoz képest - valóban eszközölt módosítást, erre azonban nem a jövedéki törvénysértés elkövetése miatt, hanem "a szivárgás és az ebből következő állandó tűzveszély megelőzése és ez által a személy- és vagyonbiztonság megóvása érdekében" került sor. Az ügy érdemi eldöntésére is kiható lényeges eljárási jogszabálysértést követett el az alperes és a megyei bíróság azzal, hogy nem rendelt ki szakértőt az átalakítás tisztázásra.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A közigazgatási szervnek akkor kell szakértőt kirendelnie, ha nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója és az ügyben jelentős tény, vagy körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges [a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 58. § (1) bekezdése].
A bíróság akkor veheti igénybe szakértő közreműködését, ha jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik [Pp. 177. § (1) bekezdése].
A perbeli esetben az átalakítás megállapíthatósága nem igényelt különleges szakértelmet, az ügy eldöntéséhez szükséges releváns tények és körülmények szakértő igénybevétele nélkül is kétséget kizáró módon megállapíthatóak voltak a következők miatt:
A felperes maga sem vitatta, hogy a személygépkocsi üzemanyagtartálya nem a gyári állapotban volt, azt ugyanis átalakították. A fényképfelvételeken jól látható, hogy a személygépkocsi csomagterének padlólemeze - nem gyárilag - kivágásra került, a padlólemez alá egy üzemanyagtartály került felfüggesztésre, amely szintén kivágásra került és menettel ellátott fedéllel zárható. Az üzemanyagtartályban - felperes által sem vitatottan - adójegy nélküli cigarettákat tároltak, szállítottak. A padlólemez kivágásának életszerű magyarázata tehát nem a felperes által hivatkozott személy- és vagyonbiztonság, hanem az, hogy a kialakított nyíláson keresztül az üzemanyagtartályba a cigarettát a hiányzó visszajelző helyén keresztül könnyebben be lehetett rakni, el lehetett rejteni. Az üzemanyagtartály megbontása nélkül ugyanis a cigarettát a rejtekhelyen nem lehetett volna elhelyezni.
Az üzemanyagtartály köztudottan nem jövedéki termék szállítására, hanem üzemanyag tárolására szolgál, ez utóbbi jelenti a rendeltetésszerű használatot. Az üzemanyagtartályt a perbeli esetben nem rendeletetésének, nem a gyári funkciójának megfelelően, hanem jövedéki termék tárolására, szállítására használták fel.
A Jöt. 120. § (2) bekezdése értelmében az adózatlan jövedéki termék tárolására, szállítására használt eszközt el kell kobozni, ha azon jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek.
Az előzőekben részletezett tényállásra és a Jöt. 120. § (2) bekezdésére figyelemmel a személygépkocsi elkobzására megalapozottan és törvényesen került sor, mivel az alperes és a megyei bíróság az iratszerűen megállapított tényállás alapján okszerű ténybeli és jogkövetkeztetéssel állapította meg a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást.
A Legfelsőbb Bíróság ezért azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem jogszabálysértő, így azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.002/2008.)