adozona.hu
AVI 2011.8.85
AVI 2011.8.85
A határozat hatályon kívül helyezését vonja maga után, amennyiben az adóhatóság nem a jogutód adózóra vonatkozóan hozza meg határozatát [2003. évi XCII. tv. 6. § (1) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az élőállat (kutya, macska) kereskedelemmel foglalkozó felperes egyéni vállalkozóként folytatta tevékenységét, majd az egyéni vállalkozását P. Kereskedelmi Egyéni Cégként 2000. május 10. napjával a cégjegyzékbe bejegyeztette. A felperes Egyéni Cége 2000. július 7. napjával P. Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság elnevezéssel egyszemélyes kft.-vé alakult át.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél egyrészt 1998., 1999...
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél egyrészt 1998., 1999. évekre személyi jövedelemadó, illetve 1998. február-december, 1999. év, 2000. január-július időszakokra általános forgalmi adó, másrészt 2000. évre személyi jövedelemadó adónemben 2002. évben elrendelt ellenőrzést végzett.
Az elsőfokú hatóság a 2004. szeptember 13. napján kelt határozatával a felperes terhére személyi jövedelemadó adónemben 1998. és 1999. évekre összesen 5 473 608 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, és kötelezte a felperest az adóhiány, továbbá adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére.
A fellebbezés folytán eljárt I. r. alperes a 2004. december 9. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az elsőfokú hatóság a 2004. november 5. napján kelt határozatával a felperes terhére személyi jövedelemadó adónemben 2000. évre 1 349 089 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, és kötelezte a felperest az adóhiány, továbbá adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére.
A fellebbezés folytán eljárt II. r. alperes a 2005. január 11. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az adóhatározatokban az adóhatóság ügyfélként P. A. adózót tüntette fel.
A felperes keresetében az adóhatározatok hatályon kívül helyezését kérte. Vitatta az adóhatóság által alkalmazott becslési eljárás módszerét és annak összegszerű eredményét. Álláspontja szerint az adóhatóság határozatait nem a megfelelő adózóra hozta meg, ugyanis Egyéni Cége jogutódlással megszűnt, így csak annak jogutódját: az egyszemélyes kft.-t lehetett volna az adóhiányok és járulékaik megfizetésére kötelezni.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével mindkét másodfokú határozatot - az elsőfokú határozatokra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokolása szerint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 67. §-ának (1) bekezdése, az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (a továbbiakban: Vt.) 15. §-ának (1) bekezdése, 15/A. §-ának (1) bekezdése együttes értelmezésével azt állapította meg, hogy a P. Kereskedelmi Egyéni Cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulására az átalakulásakor hatályban volt Gt.</a> az alkalmazandó jogszabály, amelynek megfelelő alkalmazása azt is jelentette, hogy az egyéni cég jogutódja az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság. Ennek következtében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 6. §-ának (3) bekezdésébe ütköznek a határozatok, mert az adóhatóság a jogelőd elmulasztott kötelezettségeinek a teljesítésére nem a jogutódot kötelezte.
A II. r. alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete sérti a Vt. 15. §-ának (1) bekezdését, 15/A. §-ának (1) bekezdését, a Gt. 67. §-át. Kifejtette, hogy az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulására a Gt. 59. §-ának a rendelkezései az irányadóak, ez azonban nem jelenti azt, hogy az átalakulás megfelelő szabályainak alkalmazása kiterjedne a 67. §-ban rögzített általános jogutódlásra is.
A felperes ellenkérelmében az ítélet hatályában tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Gt.</a> jogutódlásra vonatkozó szabályai alkalmazhatók-e akkor, amikor a Vt.</a> hatálya alá tartozó vállalkozó egyéni cége átalakult a Gt.</a> hatálya alá tartozó egyszemélyes kft.-vé.
A peres felek között nem volt vitatott, hogy az egyéni cégnek nincs önálló, az egyéni vállalkozótól független jogalanyisága, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó azonos jogalany, köztük nincs jogutódlás, és az egyéni cég adóalanyiságát az egyéni vállalkozói minőség alapozhatja meg.
A Vt. 15. §-ának (1) és (3) bekezdései szerint az egyéni vállalkozó - kérelmére - a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhető, a cégbírósághoz intézett bejelentésre, eljárásra a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. A Vt. 15/A. §-ának (1) bekezdése alapján az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhat át. A Vt.</a> kifejezett rendelkezése alapján tehát az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé átalakulásának lehetősége törvényi szabályozáson alapul, ahogyan az a rendelkezés is, hogy az átalakulásra szintén törvény: a Gt.</a> szabályai az alkalmazandóak.
A Gt. 1. §-ának (1) bekezdése alapján ez a törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és működését, valamint a gazdasági társaságok átalakulását, egyesülését, szétválását és jogutód nélküli megszűnését. A Vt. 15/A. §-ának (1) bekezdése az egyéni cég számára az átalakulás lehetőségét szabályozza a Gt.</a> rendelkezéseinek az alkalmazásával. Az átalakulás a Gt. 54. §-ának (1) bekezdés c) pontja alapján jogutódlással történő megszűnés. A gazdasági társaságok jogutódlással - összefoglalóan átalakulással - történő megszűnésének eseteit a Gt. VII. fejezetének 59. §-80. §-i tartalmazzák.
A Gt. 67. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság jogutódja. Az átalakulásnál főszabályként általános jogutódlás történik. A Vt.</a> az egyéni cég számára a Gt.</a> szabályai szerint rendelte el az egyszemélyes kft.-vé való átalakulás lehetőségét, a Gt.</a> pedig az átalakulás közös szabályai között rendelkezik a jogelőd és a jogutód közötti jogutódlásról, amelyek alapján a törvényben meghatározott jogutódlás az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé való átalakulására is vonatkozik.
Az Art. 6. §-ának (1) bekezdése szerint törvény eltérő rendelkezése hiányában átalakulás esetén a jogutód adózót megilletik mindazon jogok, amelyek a jogelődöt megillették, továbbá teljesíti a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket. Az elsőfokú bíróság a Vt.</a>, a Gt.</a> alkalmazandó rendelkezései és e jogszabályhely helytálló értelmezésével és alkalmazásával állapította meg, hogy az adóhatóság nem a jogutód adózóra vonatkozóan hozta meg határozatait, amelynek alapján helyes jogkövetkezményt (a határozatok hatályon kívül helyezése és a hatóság új eljárásra kötelezése) is alkalmazott.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.003/2008.)