AVI 2011.8.83

Az adózónak a stornírozási kötelezettségre fel kell hívnia a számlakibocsátót (1992. évi LXXIV. tv. 45/A. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az adóhatóság a felperesnél általános forgalmi adónemben vizsgálatot folytatott 2003. IV. negyedévre és 2004. I-II. negyedévére vonatkozóan.
A felperes ezen időszakban két számlát fogadott be az E. Kft.-től 2003. október 2-i teljesítésű számla alapján
30 000 000 Ft + 7 500 000 Ft áfa 2004. április 19-i teljesítési időpontú számla alapján 10 000 000 Ft + 2 500 000 Ft általános forgalmi adó ellenértéket fizetett a számlakibocsátónak. A számla mindkét esetben "engedélyeztetési eljárás, szolgál...

AVI 2011.8.83 Az adózónak a stornírozási kötelezettségre fel kell hívnia a számlakibocsátót (1992. évi LXXIV. tv. 45/A. §)
Az adóhatóság a felperesnél általános forgalmi adónemben vizsgálatot folytatott 2003. IV. negyedévre és 2004. I-II. negyedévére vonatkozóan.
A felperes ezen időszakban két számlát fogadott be az E. Kft.-től 2003. október 2-i teljesítésű számla alapján
30 000 000 Ft + 7 500 000 Ft áfa 2004. április 19-i teljesítési időpontú számla alapján 10 000 000 Ft + 2 500 000 Ft általános forgalmi adó ellenértéket fizetett a számlakibocsátónak. A számla mindkét esetben "engedélyeztetési eljárás, szolgáltatás" megnevezést tartalmazott.
Az ellenőrzés megállapítása szerint a felperes 2003. augusztus 12-én szélerőmű-park engedélyezési eljárásra vonatkozó megbízási szerződést kötött az E. Kft.-vel.
Az adóhatóság vizsgálta a megvalósult gazdasági esemény valóságtartalmát, kapcsolódó ellenőrzést is lefolytatott a számlakibocsátónál és ennek alapján megállapította, hogy az E. Kft. a felperes részére semmilyen szolgáltatást nem nyújtott. A felperes 2005. január 13-án írásban fel is mondta a szerződést. A szerződés tehát nem teljesült, így az eredeti számlákat stornírozni kellett volna. A helyes elszámolást így az adóhatóság állapította meg az ellenőrzés következményeként. Az elsőfokú határozat ezért a felperes terhére a vizsgált időszakra 10 000 000 Ft általános forgalmi adókülönbözetet állapított meg, amelynek megfizetésére kötelezte 100 000 Ft adóbírság, valamint 1 685 000 Ft késedelmi pótlékkal együtt.
A fellebbezés folytán eljáró alperes másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
Álláspontja szerint a kibocsátott számla összegét és annak általános forgalmi adótartamát megfizette, ezért a levonási joggal is élhetett. A jelen esetben nem a teljesítés meghiúsulásáról, hanem az E. Kft. szerződésszegő magatartásáról volt szól.
Az alperes kérte a kereset elutasítását.
A megyei bíróság a felperes kérelmére a peres eljárást felfüggesztette a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő gazdasági per jogerős befejezéséig.
A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy az E. Kft. a felperessel kötött szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette.
Ezt követően a megyei bíróság az eljárást folytatta, majd 3. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletében részben a gazdasági perben hozott ítélet alapján megállapította, hogy az E. Kft. részéről teljesítés nem történt, a megbízási szerződés a felperes felmondása következtében meghiúsult.
A számlakibocsátónak az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 45/A. § (1) bekezdés a) pontja értelmében stornírozni kellett volna az eredeti számlát, ezt a kötelességét elmulasztotta, ezért az adóhatóság helyesen járt el akkor, amikor a helyes elszámolást az eredeti bevallási időpontra visszamenőleg elvégezte. Az általános forgalmi adólevonási joggal a perbeli számla alapján a felperes nem élhetett.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát.
Az alperes fenntartotta azt az álláspontját miszerint az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdése alapján az előleg fizetése esetén nem beszélhetünk a szerződés meghiúsulásáról. Önmagában az előleg fizetésével a teljesítés megvalósult, így fogalmilag kizárt az utólagos meghiúsulás.
A felperes arra is hivatkozott, hogy miután az E. Kft. az általa kötött szerződéssel hasonló tevékenységet végzett, így amennyiben a felszámolóval meg tudnak állapodni, még lehetséges a jogügylet utólagos részbeni megvalósítása.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet jogsértését abban jelölte meg, hogy az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében írt előleg címén fizetett összeg esetében nem lehet szó a 45/A. § alapján elvégzendő számla stornírozásáról. Ezen túl új elemként hivatkozott a szerződés részbeni utólagos megvalósíthatóságáról.
A felperes érvelése nem volt elfogadható. A rendelkezésre álló adatok alapján az adóhatóság helyesen állapította meg azt, hogy a felek szerződése szerint az E. Kft. arra vállalt kötelezettséget, hogy a szélerőművek optimális magyarországi telepítési helyeit az ehhez szükséges műszaki tervezési munkálatokat elvégzi, valamint a telepítéshez szükséges építés- és környezetvédelmi szakhatósági engedélyezési eljárást lefolytatja. Ennek ellenértékét a felperes három időpontban vállalta megfizetni. A perbeli levonási jog alapjául szolgáló két befogadott számla nem előleg címén került kibocsátásra, hanem a szolgáltatás megnevezéseként az "engedélyeztetési eljárás" szerepel.
A felperes kereseti tényállásával egyezően a gazdasági perben hozott jogerős ítélet megállapította, hogy E. Kft. a felperes részére semmilyen szolgáltatás-nyújtást nem végzett. Az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdése alapján az előleg fizetésének lényege, hogy az, az ellenértékbe beszámítható, a szolgáltatás-nyújtást megelőzően fizetett pénzösszeg, azaz tulajdonképpen előre hozott viszontszolgáltatás. Tekintettel arra, hogy utóbb megállapítható volt, hogy a szerződés teljesítése megdőlt, a felperes a szerződést maga is felmondta a teljesítés hiánya miatt, ebből következik, hogy az előleg fizetés funkciója is időleges volt, és az meghiúsult, hiszen nem volt olyan teljesítés, amelybe az előleg beszámítható lett volna. Az Áfa. tv. 45/A. § (1) bekezdés a) pontja értelmében, ha a számla, egyszerűsített számla kibocsátását követően a teljesítés meghiúsul, a számlát, egyszerűsített számlát a kibocsátónak a (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő bizonylat kiállításával stornírozni kell. Ez a stornírozási kötelezettség a perbeli esetben elmaradt, erre vonatkozóan egyébként a felperes sem hívta fel a számlakibocsátót, ezért helyesen járt el az adóhatóság akkor, amikor ezt észlelve a helyes elszámolást az eredeti bevallási időszakra elvégezte, ebből következett a felperes terhére megállapított adókülönbözet, ennek következménye volt a bírság és késedelmi pótlék fizetési kötelezettség.
Túlmenően azon, hogy a felperes a felülvizsgálati eljárásban már új érvekre nem hivatkozhatott volna, nem volt jelentősége annak, hogy a felperes a felszámolási eljárás során esetlegesen a felszámolóval kötött megállapodás szerint bizonyos szolgáltatási részteljesítésekhez hozzájuthatna.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a vonatkozó jogszabályoknak mindenben megfelel, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.042/2008.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.