adozona.hu
AVI 2011.7.71
AVI 2011.7.71
Az illetékfizetés az ingatlanvagyon eladásából származó jövedelem utáni személyi jövedelemadó fizetés kötelezettségéhez kapcsolódó kedvezmény körében nem értékelhető (1995. évi CXVII. tv. 63. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az 1997. október 29. napján kelt szerződés alapján megvásárolta a B., H. tér 7. fszt. 6. szám alatti, az 1997. november 7. napján kelt szerződéssel pedig a B., Cs. u. 5. I/19. szám alatti lakásokat. E két ingatlant 2004. június 24. napján, illetve július 21-én értékesítette, majd a 2004. szeptember 7. napján kelt szerződéssel a fia részére megvásárolta a 100/5. hrsz.-ú ingatlant, amely vagyonszerzés után az illetékhivatal összesen 801 000 Ft illetéket szabott ki. A felperes a 2004....
AVI 2011.7.71 Az illetékfizetés az ingatlanvagyon eladásából származó jövedelem utáni személyi jövedelemadó fizetés kötelezettségéhez kapcsolódó kedvezmény körében nem értékelhető (1995. évi CXVII. tv. 63. §)
A felperes az 1997. október 29. napján kelt szerződés alapján megvásárolta a B., H. tér 7. fszt. 6. szám alatti, az 1997. november 7. napján kelt szerződéssel pedig a B., Cs. u. 5. I/19. szám alatti lakásokat. E két ingatlant 2004. június 24. napján, illetve július 21-én értékesítette, majd a 2004. szeptember 7. napján kelt szerződéssel a fia részére megvásárolta a 100/5. hrsz.-ú ingatlant, amely vagyonszerzés után az illetékhivatal összesen 801 000 Ft illetéket szabott ki. A felperes a 2004. évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallását akként készítette el, hogy a lerótt illetéket a lakás vételárával együtt a lakások eladásából származó jövedelmet csökkentő tételként vette figyelembe.Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2006. július 27. napján kelt határozatával a felperes terhére 2004. évben személyi jövedelemadó adónemben 210 440 Ft adóhiányt, továbbá adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2006. november 8. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot (az 1997-ben történt vásárlások vételi árainak módosítása okán) megváltoztatta és a felperes terhére 160 200 Ft adóhiányt állapított meg, amelynek figyelembe vételével módosította az adóbírság és a késedelmi pótlék összegét is. Az adóhatározatok indokolása szerint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 62. §-ának (1) bekezdése, 63. §-ának (2) bekezdése alapján a lakás eladásból származó jövedelmet nem lehet csökkenteni a tárgyévben vásárolt ingatlannal kapcsolatos vagyonszerzési illeték összegével. A tárgyévben vásárolt ingatlannal kapcsolatos illeték összege nem az átruházással kapcsolatos kiadás, ezen költségeket majd a tárgyévben vásárolt ingatlan eladásakor lehet figyelembe venni, mint a megszerzésével összefüggő kiadásokat. Ebből következően az adózó az új ingatlan vásárlásakor felmerült költségeit csak az ingatlan értékesítése esetén vonhatja le.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint 2004. évi adóbevallását jogszerűen készítette el.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az adóhatóság az alkalmazandó jogszabályok helytálló értelmezésével megfelelő döntést hozott.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és kereseti kérelme teljesítését kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti az Szja. tv. 62. §-ának (1) bekezdését, 63. §-ának (2) bekezdését, mert e törvényhelyek - ellentétes tartalmú rendelkezés hiányában - nem korlátozzák és nem zárják ki a vagyonszerzési illeték figyelembevételének lehetőségét a lakás tulajdonjogának megszerzésére fordított összeg számbavétele során.
Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróságnak abban a jogkérdésben kellett döntenie, hogy az Szja. tv. lakásszerzési kedvezményének alkalmazása során az ingatlan vásárlása után kiszabott illeték lakáscélú felhasználásnak minősül-e.
Az Szja. tv. 1. §-ának (3) bekezdése szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében - e törvény alapelveinek figyelembevételével - csak törvény állapíthat meg. Az Szja. tv. 62. §-ának (1) bekezdése alapján az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó - a 63. § (5) bekezdésének rendelkezését is figyelembe véve megállapított - bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:
a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
b) az értéknövelő beruházásokat;
c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.
Személyi jövedelemadó köteles az ingatlan átruházásából származó jövedelem, amelynek összegét akként kell meghatározni, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket. Az ingatlan megszerzésére fordított összeg, és az ezzel összefüggő más kiadások között - ahogyan azt a Legfelsőbb Bíróság 5. számú eseti döntésében kifejtette - elszámolható a vagyonszerzési, ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték összege.
Az Szja. tv. 63. §-ának (1) bekezdése értelmében az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie. A (2) bekezdés szerint az (1) bekezdés rendelkezései szerint befizetett adóból visszajár (vagy nem kell azt megfizetni) az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem azon része utáni adó (lakásszerzési kedvezmény), amely összeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított (a lakásszerzési kedvezmény alapja).
A lakásszerzési kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában lakáscélú felhasználás:
a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése.
Az ingatlan átruházásából származó jövedelem utáni személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget e jogszabályhely lakásszerzési kedvezménnyel kedvezményezi, meghatározva, hogy a lakásszerzési kedvezmény alapja a lakáscélú felhasználás. Lakáscélú felhasználásnak minősül a lakástulajdon megszerzése. Miután az Szja. tv. 63. §-ának (2) bekezdése a megszerzésen kívül más tételt a kedvezményi körben nem szabályoz, és e tv. 1. §-ának (3) bekezdése alapján az adóból kedvezményt csak törvény állapíthat meg, az Szja. tv. lakásszerzési kedvezményének alkalmazása során az ingatlan vásárlása után kiszabott illeték lakáscélú felhasználásnak törvényi rendelkezés hiányában nem minősül.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 18. §-ának (1) bekezdése alapján ingatlan vagyonszerzése vagyonátruházási illeték alá esik. Az ingatlanvagyon megvásárlásának törvényben előírt következménye tehát az illetékfizetés, amely azonban a kifejtettek szerint további törvényi rendelkezés hiányában ingatlanvagyon eladásából származó jövedelem utáni személyi jövedelemadó fizetés kötelezettséghez kapcsolódó kedvezmény körében nem értékelhető.
Helytállóan fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy az új ingatlan vásárlásához kapcsolódó költségek annak eladásakor érvényesíthetők az adóbevallásban.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv.I.35.319/2007.)