adozona.hu
BH+ 2011.7.317
BH+ 2011.7.317
Nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok folytatására a munkáltató kötelezi a munkavállalót. Nem jelent munkáltatói kötelezést, ha a munkáltató a munkakör betöltéséhez előírt képesítés megszerzésére hívja fel a munkavállalót [Mt. 111. § b) pont].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperes közalkalmazottat 499 852 forint tanulmányi költség kamatokkal történő visszafizetésére a felperes munkáltató javára.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az alperes a felperesnél 1998. május 1-jétől történész, muzeológus munkakörben állt alkalmazásban. A közalkalmazotti jogviszonya áthelyezéssel szűnt meg 2006. augusztus 31-ével.
A felek 2003. szeptember 10-én tanulmányi szerződést kötöttek az alperes 2003. szeptember 3-ától 2007. augu...
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az alperes a felperesnél 1998. május 1-jétől történész, muzeológus munkakörben állt alkalmazásban. A közalkalmazotti jogviszonya áthelyezéssel szűnt meg 2006. augusztus 31-ével.
A felek 2003. szeptember 10-én tanulmányi szerződést kötöttek az alperes 2003. szeptember 3-ától 2007. augusztus 31-éig az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszéken okleveles informatikus könyvtáros képesítést nyújtó tanulmányai folytatására azzal, hogy a képzettség megszerzését követően az alperes 3 éven keresztül a felperesnél fog dolgozni. A felek a költségeket a szerződésben akként osztották meg, hogy a felperes az első és a második év tanulmányi költségeit, míg az alperes a harmadik és a negyedik évfolyam költségeit viseli.
A munkaügyi bíróság az Mt. 110. § (1) bekezdése, és a 113. § (2) bekezdése alapján kötelezte az alperest a részére kifizetett tanulmányi költségek visszafizetésére.
Nem fogadta el az alperes azon védekezését, hogy a felperes kötelezte őt a tanulmányok végzésére. A felperes 2002. június 2-án arról tájékoztatta az alperest, hogy milyen képesítési feltételek szükségesek a munkaköre betöltéséhez, és erre figyelemmel hívta fel a szükséges (középfokú vagy felsőfokú) szakképesítés megszerzésére az alperest. Ez azonban nem volt konkrét munkáltatói utasításnak tekinthető, mert az alperes választási lehetőségei fennmaradtak, ugyanis megtehette volna, hogy a tanulmányait nem kezdi meg, tudomásul véve ezzel azt, hogy a közalkalmazotti jogviszonyára mindez kihathat.
Az alperes 2002. október 2-án írt levelében a képzési lehetőségeit felsorolta. A felperes a 2002. október 10-ei válaszában jelezte, hogy a két féléves, középfokú képesítést adó tanfolyamot tartaná megfelelő megoldásnak. Az alperes ennek ellenére nem a két féléves szaktanfolyam elvégzése mellett döntött, hanem jelentkezett az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszéke nyolc féléves képzésére okleveles informatikus - könyvtáros szakra. A tanulmányi szerződést a felek az alperes döntése alapján kötötték meg azon alperesi kötelezettséggel, hogy jogviszonya idő előtti megszűnése esetén a tanulmányaira fordított költség időarányos részét visszafizeti a felperesnek.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes által 2002. június 2-án az alperesnek írt irat - anélkül, hogy a múzeumi könyvtárosi állás betöltéséhez kifejezett felsőfokú szakirányú szakképzettség, vagy az alperes már meglévő felsőfokú végzettsége mellett középszintű szakképesítés alperesi megszerzését írta volna elő - egyértelmű munkáltatói utasítást, kötelezést tartalmazott ("hivatkozva a rendeletre, és a korábbi szóbeli megbeszélésünkre, kötelezem a szükséges szakképesítés megszerzésére"). E kötelezést követően nézett utána az alperes a képzési lehetőségeknek, majd az igazgató-helyettes középfokú szakképesítés megszerzésére vonatkozó ajánlata ellenére az ELTE-re a felsőfokú képzésre jelentkezett. Mindezeket követően jött létre a felek között a tanulmányi szerződés, mely időpontban a felperesnek az alperest tanulmányok elvégzésére vonatkozó kötelezése (annak visszavonása hiányában) még fennállt. A tanulmányi szerződésben foglalt felsőfokú képzés pedig megfelelt a felperes által alternatív módon megjelölt szakképzettségi előírásnak.
Miután a tanulmányi szerződés megkötésére a tanulmányok elvégzésére szóló munkáltatói kötelezés alapján került sor, ezért e szerződés az Mt. 111. § b) pontjába ütközés folytán érvénytelen. Az Mt. 8. § (1) bekezdés alapján pedig a semmis szerződésből eredően a képzési költségek visszatérítésének nem lehet helye.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását az alperes perköltségben történő marasztalása mellett.
Arra hivatkozott, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező alperest a múzeumi könyvtáros állás betöltéséhez szükséges szakirányú (felsőfokú vagy középszintű) szakképesítés megszerzésére felhívó 2002. június 2-ai, és 2002. szeptember 17-ei felperesi értesítés nem minősül e képesítés megszerzését előíró munkáltatói utasításnak.
Arra tekintettel, hogy az alperes már felsőfokú végzettséggel rendelkezett, a munkáltatónak a két féléves középfokú szakképesítést adó tanfolyam elvégzése volt az érdeke, és ezt a 2002. október 10-ei levelében a felperessel közölte is. Kizárólag az alperes döntése volt, hogy az informatikus könyvtáros felsőfokú szakképesítést adó tanulmányokat kezdte meg, és erről csak a sikeres felvételt követően értesítette a munkáltatót. Ezért iratellenes a másodfokú ítéletnek az a megállapítása, hogy a munkáltató az alperesre bízta a megszerzendő képesítésnél a választást, és hogy a munkáltató kötelezése alapján végezte az alperes a tanulmányait. Ebből okszerűtlenül vonta le azt a következtetést, hogy a tanulmányi szerződés az Mt. 111. § b) pontjába ütközik.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A munkáltató 2002. június 2-án az alpereshez írt levelében a 11/2002. (IV. 13.) NKÖM rendeletnek a múzeumi könyvtáros állás betöltésére előírt képesítési feltételeire hívta fel a figyelmet azzal, hogy e rendelet alapján köteles a szükséges szakképesítés megszerzésére.
A felperes az alperesnek a könyvtárosi szakképzettség megszerzésének lehetőségeiről szóló tájékoztatását követően 2002. október 10-én az alperest arról értesítette, hogy a munkáltató számára a legkedvezőbb megoldás a két féléves középfokú képesítést adó tanfolyam lenne.
Az alperes ennek ellenére felsőfokú szakirányú képzésre adta be a jelentkezését, melyről utólag, a sikeres felvételt követően tájékoztatta a munkáltatót. Ilyen előzmények után kötötték meg a felek a költségek megosztását is tartalmazó tanulmányi szerződést.
Mindebből következően az elsőfokú bíróság következtetése helyes volt, amikor megállapította, hogy a tanulmányi szerződésben foglalt tanulmányok folytatására nem a munkáltató kötelezte az alperest. A múzeumi könyvtárosi állás betöltéséhez a 11/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet által előírt felsőfokú, vagy középfokú szakirányú szakképesítéssel az alperes nem rendelkezett, a tanulmányait pedig nem a munkáltató által javasolt középszintű szakképesítés megszerzése érdekében kezdte meg.
A bírói gyakorlat szerint nem jelenti a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezést önmagában az, ha az adott munkakör betöltéséhez meghatározott képzettséget ír elő munkaviszonyra vonatkozó szabály, és a munkavállaló tanulmányi szerződésben vállalja e képzettség megszerzését (BH 1987/329., LB.Mfv.II.10.425/1998.).
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdés alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf.Bír. Mfv.I.11.007/2009.)