adozona.hu
BH 2011.7.214
BH 2011.7.214
Cserepótló vétel kedvezménye alkalmazható akkor is, ha az ingatlan-nyilvántartásban - elbírálatlan kérelem alapján - az épület feltüntetésének törlése iránti eljárás van folyamatban [1990. évi C. tv. 102. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2006. július 31-én lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlant vásárolt. A felperes tulajdonostársaival együtt 2006. szeptember 11-én adta el a B., J. út 132. szám alatti 3566 m2 alapterületű ingatlant. Az ingatlan művelési ága az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában lakóház, udvar, gazdasági épült volt. A szerződés megkötésekor a földhivatalhoz már benyújtásra került (2006. augusztus 31-én) az ingatlan művelési ág változásának átvezetésére irányuló kérelem, am...
BH 2011.7.214 Cserepótló vétel kedvezménye alkalmazható akkor is, ha az ingatlan-nyilvántartásban - elbírálatlan kérelem alapján - az épület feltüntetésének törlése iránti eljárás van folyamatban [1990. évi XCIII. tv. 102. §].
A felperes 2006. július 31-én lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlant vásárolt. A felperes tulajdonostársaival együtt 2006. szeptember 11-én adta el a B., J. út 132. szám alatti 3566 m2 alapterületű ingatlant. Az ingatlan művelési ága az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában lakóház, udvar, gazdasági épült volt. A szerződés megkötésekor a földhivatalhoz már benyújtásra került (2006. augusztus 31-én) az ingatlan művelési ág változásának átvezetésére irányuló kérelem, amely az ingatlan művelési ágát beépítetlen területre kérte átvezetni. A kérelemhez csatolásra került az épületek bontásáról készült változási vázrajz. A 2006. szeptember 11-én kelt adásvételi szerződésben a felperes által eladott ingatlan művelési ágát beépítetlen területként jelölték meg.Az elsőfokú adóhatóság 2008. június 9-ei határozatában a felperes terhére a vagyonszerzési illetéket kiszabta. A felperes illeték-visszatérítése, illetve törlése iránti kérelmét elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2008. szeptember 8-án kelt határozatában az első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes ügyében a cserepótló vétel illetékkedvezményét nem alkalmazta.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes esetében a cserepótló vétel illetékkedvezménye nem volt alkalmazható, mivel az adásvételi szerződés 2006. szeptember 11-ei megkötésekor az ingatlanon fennálló építményekre a bontási engedélyt már kiadták; a felperes a szerződés megkötését megelőzően 2006. augusztus 31-én az épületek feltüntetésének törlése iránti kérelmét a földhivatalhoz már benyújtotta. A megyei bíróság rámutatott arra, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 102. § (1) bekezdés f) pontja a feltüntetésre váró állapotot is ingatlan-nyilvántartási tényként kezeli lehetőséget adva az ingatlan illeték szempontból történő minősítésére. Álláspontja szerint miután az épületek törlésére irányuló kérelem a széljegyen már szerepelt, ezért az ingatlan nem tekinthető lakástulajdonnak, a cserepótló kedvezmény nem volt alkalmazható.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet hangsúlyozva, hogy a szerződéskötéskor az adásvétellel érintett ingatlanon lakóház állt. Vitatta a megyei bíróság jogértelmezését az Itv. 102. § (1) bekezdés f) pontját illetően. Hivatkozott továbbá arra, hogy a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés elleni fellebbezését a másodfokú bíróság nem bírálta el.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Kiemelte, hogy a földhivatal a művelési ág megváltozását 2006. szeptember 20-án oly módon vezette át az ingatlan-nyilvántartásban, hogy a változás időpontjaként a kérelem benyújtásának napját, 2006. augusztus 31-ét jelölte meg. Ennek megfelelően a szerződés megkötésének 2006. szeptember 11-ei időpontjában az adásvétel tárgya beépítetlen területűnek minősült. Ily módon az Itv. 21. § (5) bekezdése szerinti cserepótló vétel kedvezménye a felperes esetében nem alkalmazható.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A megyei bíróság ítéletének indokolásában helytállóan mutatott rá arra, hogy az ingatlan állapotát illetően a szerződés megkötésének napján fennálló helyzetet kell irányadónak tekinteni, ugyanakkor téves jogi álláspontot foglalt el, amikor a szerződés megkötésének időpontját követő földhivatali eljárást úgy értékelte, hogy az az ingatlan 2006. szeptember 11-ei állapotát megváltoztatta.
A Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Iny. tv.) 3. § (1) bekezdése értelmében a tulajdoni lapra történő bejegyzéssel csak egyes jogok keletkeznek, közhitelesség az Iny. tv. 5. § (1) bekezdése értelmében csak a bejegyzett jogokhoz és a feljegyzett tényekhez kapcsolódik. Az ingatlan művelési ága az Iny. tv. 14. § b) pontja értelmében az ingatlan adata, a művelési ág változás-átvezetéséhez sem konstitutív hatály, sem a közhitelesség hatása nem társul. Ennek megfelelően az adásvételi szerződés 2006. szeptember 11-ei megkötésének időpontjában fennálló művelési ág olyan ténykérdés, amelyre vonatkozóan a folyamatban lévő művelési ág átvezetésre irányuló eljárásból következtetést nem lehet levonni. A felperes az eljárás során állította, hogy a szerződés megkötésének időpontjában az adásvétel tárgyát képező ingatlanon az épületek álltak. Ennek megfelelően az Itv. 21. § (5) bekezdése szerinti cserepótló vétel kedvezménye annak vizsgálata és bizonyítása hiányában, hogy az épületek 2006. szeptember 11-én már nem álltak, a felperestől nem tagadható meg.
A Legfelsőbb Bíróság osztotta a felülvizsgálati kérelemben kifejtett jogi álláspontot a tekintetben, hogy az Itv. 102. § (1) bekezdés f) pontjának azon rendelkezéséből, amely a lakásként feltüntetésre váró ingatlant a kedvezmény szempontjából figyelembe venni rendeli, nem vonható le olyan a contravio következtetés, hogy a törölni kért épületek esetében a kérelmezett művelési ág változásra is tekintettel kell lenni az illeték kiszabásakor.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet az alperes határozatára és az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte.
(Legf. Bír. Kfv. I. 39.225/2010.)