adozona.hu
BH 2011.7.207
BH 2011.7.207
I. A szervezeti egységnél képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjait, illetve a szervezetét közvetlenül érintő jogellenes intézkedés, mulasztás ellen kifogást benyújtani. II. A kifogás benyújtási jogosultság konkrét munkáltatói intézkedés (mulasztás) megjelölése nélkül, általánosságban nem illeti meg a szakszervezetet. A Hszt. 31. § (2) bekezdésében meghatározott szubjektív és objektív határidők (öt nap és egy hónap) az intézkedésről való tudomásszerzéstől, illetve az intéz
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező 2009. március 31-én "biankó kifogás" elnevezéssel szakszervezeti kifogást nyújtott be a kérelmezettnél, amelyben azt követelte, hogy a kérelmezett a 30 napon belül hozott intézkedéseit a kifogásra adandó válaszadásáig függessze fel, majd 2009. április 1-jén a 30 napon belül kiadott összes intézkedés megküldését kérte.
A kérelmezett válaszában tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a munkáltatói intézkedés konkrét megnevezéséig a beadványát nem tudja szakszervezeti kifogásként kezelni, e...
A kérelmezett válaszában tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a munkáltatói intézkedés konkrét megnevezéséig a beadványát nem tudja szakszervezeti kifogásként kezelni, egyben megküldte az 1/2009. (III. 3.) ZMRF intézkedést.
Ezt követően előterjesztett kérelmében a kérelmező annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezett jogsértést követett el azzal, hogy intézkedései megtétele előtt a szakszervezetet nem tájékoztatta; az együttműködési kötelezettségét megsértve elzárkózott az adatszolgáltatástól; a 2009. március 31-én benyújtott kifogás tárgyában a Hszt. 31. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettsége ellenére nem kezdeményezett egyeztető tárgyalást; elmulasztott rendelkezni a kifogásolt parancsok felfüggesztéséről, és diszkriminálta a kérelmezettet.
A munkaügyi bíróság végzésével a kérelmet elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a kérelmező által "biankónak" minősített kifogás nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek, nem tartalmazta a kifogásolt intézkedést, ezért a kérelmezettet a Hszt. 31. § (4) bekezdésében foglalt egyeztetési kötelezettség nem terhelte.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta, utalva annak helyes indokaira.
A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a kérelmének helyt adó határozat hozatalát kérte az Hszt. 31. § (1) bekezdése megsértésére hivatkozva.
Álláspontja szerint a Hszt. 31. §-a a kifogás benyújtásával kapcsolatban sem formai, sem egyéb jogi követelményt nem támaszt, abból nem lehet arra következtetni, hogy a kifogást csak konkrét, pontosan megnevezett jogellenes intézkedéssel szemben lehet benyújtani. Előadta, hogy a kifogás benyújtásának oka épp a szakszervezet teljes mellőzésével hozott intézkedések kibocsátása volt.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Hszt. 31. § (1) bekezdése értelmében a szervezeti egységnél képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjait, illetve a szervezetét közvetlenül érintő jogellenes intézkedés, mulasztás (a továbbiakban együtt: intézkedés) ellen kifogást benyújtani.
A (2) bekezdés szerint a kifogást az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani a jogellenes intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül. A kifogást az intézkedés megtételétől számított 1 hónapon túl nem lehet benyújtani.
Téves az a kérelmezetti hivatkozás, hogy az előbb idézett rendelkezésben foglalt kifogás benyújtási jogosultság konkrét munkáltatói intézkedés (mulasztás) megjelölése nélkül, általánosságban is megilleti a fegyveres szerv szervezeti egységénél képviselettel rendelkező szakszervezetet. A Hszt. 31. § (2) bekezdésében meghatározott szubjektív és objektív határidők (öt nap és egy hónap) az intézkedésről való tudomásszerzéstől, illetve az intézkedés megtételétől számítódnak, konkrét intézkedések hiányában e határidők nem értelmezhetők, mint ahogy e hiányosság akadályát jelenti a felek közötti egyeztetés lefolytatásának is.
A 2009. március 31-ei szakszervezeti kifogás nem tartalmazta a támadott kérelmezetti intézkedéseket, mulasztásokat. A kérelmező 2009. április 1-jei levelében kérte a kérelmezettől a 30 napon belül hozott intézkedések, utasítások részére történő megküldését, illetve a bírósági eljárásban nyilatkozott először az általa sérelmezett munkáltatói intézkedések tárgyáról. A másodfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy a kifogásban nem szereplő munkáltatói intézkedésekkel összefüggő hivatkozások vizsgálatára a bírósági eljárásban nincs lehetőség, ezért megfelel a törvénynek az eljárt bíróságok azon döntése, hogy az adott esetben nem volt helye kifogás előterjesztésének.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. II. 11.061/2009.)