adozona.hu
BH+ 2011.6.256
BH+ 2011.6.256
A nyomozás során kirendelt igazságügyi szakértő a díjigényét az őt kirendelő nyomozóhatóság előtt érvényesítheti. E szakértői díjigény elbírálása nem tartozik a polgári perben eljáró bíróság hatáskörébe [3/1986. (II. 21.) IM r. 1. §, 9. §, 15. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a K.-i Rendőrkapitányság kirendelése alapján a 256/2002. Bü. számú ügyben, továbbá az L.-i Rendőrkapitányság kirendelése alapján a 446/2002/Bü. számú ügyben informatikai szakértői véleményt készített. Az őt megillető szakértői díj összegét az első esetben 507 388 forintban, a második ügyben pedig 134 512 forintban állapították meg. A díjak felemelése iránt a felperes mindkét esetben panaszt terjesztett elő, panaszát azonban az illetékes ügyészségek elutasították.
A felperes módosí...
BH+ 2011.6.256 A nyomozás során kirendelt igazságügyi szakértő a díjigényét az őt kirendelő nyomozóhatóság előtt érvényesítheti. E szakértői díjigény elbírálása nem tartozik a polgári perben eljáró bíróság hatáskörébe [3/1986. (II. 21.) IM r. 1. §, 9. §, 15. §].
A felperes a K.-i Rendőrkapitányság kirendelése alapján a 256/2002. Bü. számú ügyben, továbbá az L.-i Rendőrkapitányság kirendelése alapján a 446/2002/Bü. számú ügyben informatikai szakértői véleményt készített. Az őt megillető szakértői díj összegét az első esetben 507 388 forintban, a második ügyben pedig 134 512 forintban állapították meg. A díjak felemelése iránt a felperes mindkét esetben panaszt terjesztett elő, panaszát azonban az illetékes ügyészségek elutasították.A felperes módosított kerestében 1 828 540 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy az elvégzett szakértői tevékenysége alapján őt magasabb összegű díj illeti meg annál, mint amit a részére a nyomozóhatóság megállapított.
Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a nyomozóhatóság és az igazságügyi szakértő között a kirendelés alapján nem keletkezik polgári jogi jogviszony, így a szakértő a díjigényét sem a polgári ügyekben eljáró bíróság előtt, hanem a büntetőeljárásról, illetve az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló jogszabályok előírásainak megfelelően érvényesítheti. A polgári ügyekben eljáró bíróság arra sem jogosult, hogy a nyomozóhatóság által jogerősen megállapított szakértői díj összegét felemelje.
A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen módosított keresetének helytadó határozat meghozatala, másodlagosan pedig az első fokon eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt - a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel.
Kifejtette, hogy a Ptk. 226. § (1) bekezdéséből, 474. § (1)-(3) bekezdéseiből és 478. § (1)-(4) bekezdéseiből következően közte és a nyomozó hatóság között a kirendelés alapján speciális megbízási szerződés jött létre. A büntető eljárás keretei között a részére ki nem fizetett szakértői megbízási díjak kifizetését ezért álláspontja szerint a polgári ügyben eljáró bíróság előtt igényelheti. A perben eljárt bíróságok ezzel ellentétes álláspontja a véleménye szerint az Alkotmány 57. § (1) bekezdésébe, valamint a Pp. 1. §-ába és 4. § (1) bekezdésébe ütközik. Az Alkotmány 57. § (1) bekezdése ugyanis mindenki számára biztosítja a bírósághoz fordulás jogát. A Pp. 1. §-a pedig kimondja, hogy a vagyoni jogokkal kapcsolatos viták elbírálására a polgári bíróság rendelkezik hatáskörrel. E bíróságot ugyanakkor a Pp. 4. § (1) bekezdéséből kitűnően határozata meghozatalában más hatóság döntése nem köti.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem azonban érdemben nem bírálható el, az ügyben eljárt bíróságok ugyanis hatáskör hiányában hozták meg határozatukat.
A büntetőeljárás során kirendelt igazságügyi szakértő a szakértői díjra vonatkozó igényét az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet 1. § (3) bekezdéséből kitűnően a kirendelő szervnél érvényesítheti. A kirendelő szerv - a rendelet 1. § (9) bekezdéséből kitűnően - a szakértői díj megállapítása előtt ellenőrzi a szakértő által felszámított díj összegét, valamint indokoltságát, így különösen a szakértői vizsgálatra és a vélemény elkészítésére feltüntetett óraszámok megalapozottságát. A szakértői díj kifizetésére - a rendelet 9. § (2) bekezdése értelmében - a kirendelő szerv jogerős határozata vagy utalványa alapján kerülhet sor.
E rendelkezések - a rendelet 15. § (1) bekezdése szerint - a büntetőeljárás során a nyomozóhatóság által kirendelt igazságügyi szakértő díjigényének megállapítására is irányadók. A nyomozóhatóság által kirendelt szakértő tehát a díjigényét e hatóság előtt érvényesítheti; a díjazásra a nyomozóhatóság jogerős díjmegállapító határozata alapján, az abban meghatározott díjösszeg erejéig válik jogosulttá. Ha a nyomozóhatóság határozatával a szakértő nem ért egyet, a határozattal szemben a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 195. § (1) bekezdése alapján panasszal élhet, melyet a törvény 195. § (4) bekezdése értelmében az ügyésznek kell elbírálnia.
Az ismertetett jogszabályi rendelkezések egyértelműen és kötelezően meghatározzák a nyomozás során kirendelt igazságügyi szakértő díjigénye érvényesítésének és elbírálásának rendjét. A kirendelő szerven kívül ezért más hatóság, vagy bíróság előtt a szakértő a díjigényét nem érvényesítheti. Ennek megfelelően a díjigény elbírálása nem tartozik a polgári ügyekben eljáró bíróság hatáskörébe sem; ennek ellenkezőjét a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok alapján sem lehet megállapítani. Ha pedig a per nem tartozik a bíróság hatáskörébe és a Pp. 129. §-a sem alkalmazható, a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, illetve - a perindítás hatályainak beálltát követően - a pert a Pp. 157. § a) pontja alapján meg kell szüntetni. A jogvita érdemi elbírálására hatáskör hiányában nem kerülhet sor.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogszabálysértő jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletre kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a pert a Pp. 275. § (2) bekezdése értelmében - a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjára, illetve 157. § a) pontjára figyelemmel - megszüntette. (Legf.Bír.Pfv.VII.20.572/2010.)