adozona.hu
EH 2010.2262
EH 2010.2262
Az Mvt.-ben és más munkavédelmi szabályokban írt kötelezettségek betartására a munkáltató a munka irányításával megbízott munkavállaló foglalkoztatása során is köteles. A munka irányításával megbízott munkavállaló balesetével összefüggésben felmerült társadalombiztosítási szolgáltatásokért megtérítési kötelezettség akkor nem terheli a foglalkoztatót, ha a balesetelhárító, vagy egészségvédő óvórendszabályt vagy óvintézkedést kizárólag maga a balesetet szenvedett munkavállaló mulasztotta el. [1997. évi LXXXII
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes a 2008. szeptember 18-án kelt fizetési meghagyással - az Ebtv. 67. §-a alapján - 5 763 669 forint megfizetésére kötelezte a felperest K. I. biztosított 2006. november 8-án bekövetkezett balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások és kamatai megtérítése címén.
Az alperes megállapította, hogy a felperes a munkakörülmények ellenőrzésének elmulasztása, a géptisztítási munkafolyamat nem megfelelő megválasztása, a sérültnek a munkavégzés során keletkező veszélyekr...
EH 2010.2262 Az Mvt.-ben és más munkavédelmi szabályokban írt kötelezettségek betartására a munkáltató a munka irányításával megbízott munkavállaló foglalkoztatása során is köteles. A munka irányításával megbízott munkavállaló balesetével összefüggésben felmerült társadalombiztosítási szolgáltatásokért megtérítési kötelezettség akkor nem terheli a foglalkoztatót, ha a balesetelhárító, vagy egészségvédő óvórendszabályt vagy óvintézkedést kizárólag maga a balesetet szenvedett munkavállaló mulasztotta el. [1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. § (1) bekezdés, KK 25. számú állásfoglalás]
Az alperes a 2008. szeptember 18-án kelt fizetési meghagyással - az Ebtv. 67. §-a alapján - 5 763 669 forint megfizetésére kötelezte a felperest K. I. biztosított 2006. november 8-án bekövetkezett balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások és kamatai megtérítése címén.Az alperes megállapította, hogy a felperes a munkakörülmények ellenőrzésének elmulasztása, a géptisztítási munkafolyamat nem megfelelő megválasztása, a sérültnek a munkavégzés során keletkező veszélyekre és a védekezés módjára való figyelemfelhívás elmaradása, valamint azért felelős a munkabaleset bekövetkeztéért, mert a munkavállaló védelme érdekében nem tett meg minden szükséges intézkedést; megtérítési felelőssége az Mvt. 18. § (1) bekezdése, 40. § (1) bekezdése, 42. § a) pontja, 44. § (1) bekezdése, 51. § (2) bekezdése és az 54. § (7) bekezdés b) pontja megszegése miatt fennáll.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A munkaügyi bíróság a felperes nyilatkozata és a sérült részére átadott, a munkairányítási feladatok ellátására vonatkozó, 2006. szeptember 8-án kelt "megbízás" alapján megállapította, hogy a sérültet a munkáltató a munka irányításával bízta meg, a sérült pedig munkavédelmi kötelezettségeinek nem tett eleget, szabálytalan technológiát alkalmazott. Mivel a sérült munkavállaló a munkáltató megbízottjaként egyúttal a munkát is irányította, a szabálytalan technológia alkalmazásával megvalósuló kötelezettségszegése - figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság Mfv.K.IV.10.116/2007. számú döntésében foglaltakra -, a munkáltató felelősségét megalapozza.
A bíróság ítéletében kiemelte, hogy a felperes alaptalanul hivatkozott a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség határozatára, mivel a munkáltató megbízottjaként munkát irányító sérült munkavédelmi kötelezettségszegései a munkáltató felelősségét megalapozzák. A tényállás a közigazgatási eljárás során a munkabaleseti jegyzőkönyvből és a sérült 2007. november 9-én tett nyilatkozatából megállapítható volt. A bíróság a felperes által megjelölt tanúk meghallgatására irányuló bizonyítási indítványt azért utasította el, mert attól az ügy eltérő megítélése nem volt várható.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetének helyt adó döntés meghozatalát, másodlagosan a munkaügyi bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte. Álláspontja szerint a munkaügyi bíróság az okirati bizonyítékok figyelmen kívül hagyásával iratellenesen, másrészt a szükséges bizonyítás lefolytatása nélkül megalapozatlanul jutott arra a következtetésre, hogy a balesettel összefüggésben az Ebtv. 67. §-a alapján megtérítési felelősséggel tartozik. A munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség határozata egyértelműen rögzíti, hogy a sérült a gép kezelésére ki volt oktatva, a munkavégzés irányításával megbízott munkavállaló volt, és azt is, hogy a balesetet kizárólag a sérült tevőleges, súlyosan gondatlan, szabályszegő, az Mvt. 60. § (1) bekezdésébe ütköző magatartása idézte elő.
A felperes szerint a munkaügyi bíróság az Ebtv. 67. §-a téves, a Legfelsőbb Bíróság KK 25. számú állásfoglalásában foglaltakkal ellentétes értelmezése eredményeként jutott az ítéletben foglalt következtetésre. A bíróság által hivatkozott MfvK. IV. 10.116/2007. számú döntésben konjunktív feltételként szerepelt, hogy a munkavállaló kötelezettségszegése a munkáltató felelősségét akkor alapozza meg, ha szabálytalan technológia került alkalmazásra, a perben azonban ennek az ellenkezőjét, valamint azt is bizonyította a felperes, hogy a szabályosan meghatározott technológiai előírásokat éppen az annak betartásáért felelős munkavállaló szegte meg. Végül a felperes utalt arra is, hogy a bíróságnak fel kellett volna oldania az ítélete alapjául vett eseti döntés és - a tartalmában az MK 46. számú állásfoglalással egyező - KK 25. számú állásfoglalás kollízióját.
A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
Az Ebtv. 67. § (1) bekezdése szerint a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg, ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.
E szabályozás tartalmilag lényegében megegyezik a korábban hatályos, 1975. évi II. törvény 108. §-ában foglaltakkal. E jogszabályhely alkalmazását illetően a Legfelsőbb Bíróság által - az egységes bírói gyakorlat kialakítása érdekében - meghozott KK 25. számú állásfoglalás kimondja, hogy a társadalombiztosítási szerv a munkáltatóval szemben nem léphet fel megtérítési igénnyel, ha a balesetelhárító vagy egészségvédő óvórendszabályt vagy óvóintézkedést kizárólag maga a balesetet szenvedett munkavállaló mulasztotta el. Az óvórendszabály elmulasztása objektív jellegű, megvalósul, ha a munkáltató vagy megbízottja a balesetelhárító vagy egészségvédő óvórendszabályt nem tartotta meg, vagy az óvintézkedést elmulasztotta. Ha ennek folytán - ezzel okozati összefüggésben - baleset történt, nincs jelentősége a munkáltató megtérítési kötelezettsége szempontjából annak, hogy maga a sérült is közrehatott a baleset bekövetkezésében. Abban az esetben azonban, ha a balesetelhárító vagy óvórendszabályt vagy óvintézkedést kizárólag maga a balesetet szenvedett munkavállaló mulasztotta el, a munkáltatót e munkavállalónak nyújtott társadalombiztosítási szolgáltatások tekintetében megtérítési kötelezettség nem terheli.
A perben a munkaügyi bíróságnak a felperes keresete alapján arról kellett döntenie, hogy a munkabaleset - részben vagy egészben - a felperesi foglalkoztató, vagy a foglalkoztató megbízottja által elkövetett, az alperes határozatában megjelölt munkavédelmi szabályok megszegésével okozati összefüggésben következett-e be, vagy az kizárólag a sérült munkavállaló munkavédelmi szabályszegésének következménye. A munkáltatót megtérítési kötelezettség ugyanis csak az utóbbi esetben nem terheli, tehát akkor, ha a baleset kizárólag a sérült munkavállaló munkavédelmi szabályszegést megvalósító magatartásával okozati összefüggésben következett be.
A peradatok szerint a sérült, akit a felperes a cukorrépa rakodási és szállítási tevékenység végzésével kapcsolatosan munkairányítási feladatokkal bízott meg, a napi munkavégzés befejezése előtt a cukorrépa tisztító-rakodó gép "belső felületének" tisztítása közben szenvedte el a balesetet. A sérült testére egy rádiófrekvenciás távirányító szerkezet volt csatolva, amellyel az ún. hajtásrendszert kikapcsolta, a gép garatába mászott, a szennyeződéseket fellazította, majd azok eltávolítása érdekében beindította a főmotort. Ekkor indultak be - a munkabaleseti jegyzőkönyv szerint "számára érthetetlen módon, véletlenül" - a kihordó (tisztító) csigák. A hengersor előbb a bal lábát húzta be, majd - miután a vészleállítóval megállította a gépet és a forgásirány megváltoztatásával kiszabadította a lábát -, a jobb lábát is "elkapta"; lábfejei súlyosan, mindkét lábán csonkoláshoz vezetően sérültek.
A munkaügyi bíróság által lefolytatott bizonyítás adataiból megállapítható, hogy a mezőgazdasági gépész szakmai képesítésű sérült a perbeli gépre gépkezelői jogosultsággal rendelkezett, továbbá, hogy a balesetet megelőzően 2006. február 19-én részesült munkavédelmi oktatásban, amely kiterjedt a járművek karbantartási veszélyeire is. A sérült a munkavédelmi előadó által a balesetet követő napon történt meghallgatása során balesete bekövetkeztét a munkabaleseti jegyzőkönyvben foglaltakkal azonosan írta le és akként nyilatkozott, hogy tisztában volt "a betartandó munkavédelmi szabályokkal", az alperesi eljárásban kitöltött kérdőíven pedig a baleset általa feltételezett okaként a fáradtságot és a kimerültséget jelölte meg.
A fentieken túl a bíróságnak rendelkezésére állt a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségnek a baleset napját követő napon kiadott határozata, amelyben a hatóság a perbeli gép "működőképes állapotában, a berendezés garatában és a cukorrépa tisztító részében végzett mindenfajta tevékenységet" felfüggesztett. A határozat indokolásából kitűnően szabálytalanságként volt értékelhető, hogy a sérült a gépet az általa végzett munkafolyamat előtt nem áramtalanította, valamint hogy magára csatolva hagyta a rádiófrekvenciás távirányítót, amelynek az indítógombja feltételezhetően megnyomódott. A határozat rögzíti azt is, hogy a sérült a gép takarítását az Mvt. 60. § (1) bekezdésével és a kezelési és karbantartási utasítással ellentétesen végezte.
A fenti bizonyítékok a sérült szabályellenes munkavégzését alátámasztották, azt azonban, hogy a baleset bekövetkeztében szerepe volt-e az Mvt. fizetési meghagyásban megjelölt szabályai felperes általi megszegésének, különösen, hogy a felperes az 54. § (7) bekezdés b) pontjában írtakat betartotta-e, gondoskodott-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításáról a sérült (és a vele azonos feladatokat ellátó munkavállalók) munkavégzésének, a tisztítási-karbantartásra vonatkozó szabályok megtartásának rendszeres ellenőrzése útján - a rendelkezésre álló bizonyítékokból nem lehet megállapítani.
A munkaügyi bíróság a felperes felelősségét - az Ebtv. 67. § (1) bekezdése téves, a KK 25. számú állásfoglalásában foglaltakkal is ellentétes értelmezésének eredményeként - amiatt állapította meg, mert a sérült kijelölt munkairányítóként szabálytalan technológiát alkalmazott, ezzel munkavédelmi kötelezettségszegést követett el.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a jogerős ítéletben foglalt értelmezés helytelen, ennek alapján ugyanis a munkavédelmi szabályszegést elkövető munkavállalót ért balesetért a foglalkoztató megtérítési felelőssége minden esetben kizárható lenne, ha a foglalkoztató az érintett munkavállalót a munka irányításával is megbízta. A Legfelsőbb Bíróság gyakorlatában az Ebtv. 67. § (1) bekezdése a foglalkoztató megtérítési felelősségének megállapítására ad alapot, ha a baleset az azt elszenvedő munkavállaló munkatársa, vagy a munkáltató megbízásából eljáró más személy munkavédelmi szabályszegésével okozati összefüggésben következik be (BH 2004.206., EBH 2009.2084., Mfv. III. 10.809/2009/3.). Az Mvt.-ben és más munkavédelmi szabályokban írt kötelezettségek betartására a munkáltató a munka irányításával megbízott munkavállaló foglalkoztatása során is köteles. A munka irányításával megbízott munkavállaló balesetével összefüggésben felmerült társadalombiztosítási szolgáltatásokért megtérítési kötelezettség akkor nem terheli a foglalkoztatót, ha a balesetelhárító, vagy egészségvédő óvórendszabályt vagy óvintézkedést kizárólag maga a balesetet szenvedett munkavállaló mulasztotta el.
Téves álláspontja miatt a munkaügyi bíróság az ügy eldöntéséhez szükséges bizonyítást nem folytatta le, a felperes által megjelölt tanúk meghallgatását mellőzte, nem tisztázta, hogy a munkabaleset kizárólag a sérült szabályszegésének a következménye, vagy abban szerepet játszott a munkáltató óvórendszabály-szegése is. A peradatokból, így a gép üzemeltetési utasításából és más bizonyítékokból sem állapítható meg, hogy a hajtásrendszer kikapcsolása (munkabaleseti jegyzőkönyv) és az áramtalanítás (munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség határozat) azonos fogalmakat takarnak-e, a felperes megkövetelte-e a perbeli gépen dolgozó munkavállalóktól, hogy a tisztítási munkát áramtalanítás után végezzék, tiltott, vagy eltűrt gyakorlat volt-e ennek a munkafolyamatnak a sérült általi módon (a garatba bemászva a testére erősített rádiófrekvenvenciás távirányító használatával) történő végzése.
Mivel a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem dönthető el, hogy az Ebtv. 67. § (1) bekezdésében szabályozott megtérítési felelősség feltételei - figyelemmel a KK 25. számú állásfoglalásban foglaltakra is - fennállnak-e, a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával - hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban a munkaügyi bíróságnak - a felperes bizonyítási indítványai alapján, az őt terhelő bizonyítási kötelezettségre tekintettel [Pp. 164. § (1) bekezdés] -mindenek előtt tisztáznia kell, hogy a balesetkori munkafolyamat különböző mozzanatai közül melyek voltak azok, amelyek során szabálytalanság történt. E körben a felperesnek módot kell adni nyilatkozattételre, fel kell hívni annak megjelölésére, hogy a sérült a gép kezelési utasításának mely rendelkezését, illetve mely munkavédelmi szabályokat szegte meg. Ezt követően - a fent írtak szerint - tanúmeghallgatás útján, szükség esetén munkavédelmi szakértő bevonásával meg kell állapítani, hogy a baleset kizárólag a sérült szabályszegő magatartása miatt következett-e be, vagy az összefüggésbe hozható a felperes valamely, a fizetési meghagyásban megjelölt munkavédelmi szabályszegést megvalósító magatartásával, mulasztásával is.
(Legf. Bír. Mfv. III. 10.969/2009.)