adozona.hu
EH 2010.2250
EH 2010.2250
A munkáltató előírhatja, hogy olyan személlyel nem kívánja a munkaviszonyt fenntartani, aki egyéb tevékenysége folytán (nem főállású polgármesteri és tanácsadói közreműködése) saját működésére kihatóan összeférhetetlennek minősül [Mt. 89. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az N. község tiszteletdíjas polgármestere volt, amikor 2006. január 17-én határozatlan időtartamra szóló munkaszerződést kötött a K. Kht.-vel. A felperes munkaszerződése szerint a munkáltató tájékoztatta a munkavállalót arról, miszerint a foglalkoztatás a támogató, és a Kht. mint kedvezményezett között Budapesten 2005. december 22-én kelt támogatási szerződés alapján a munkáltató részére 2006. évre biztosított állami támogatási összeg terhére történik, amelyet a munkáltató a progra...
A hatóság a 2006. évi helyi önkormányzati képviselői választásokat megelőzően, 2006. augusztus 10-én állásfoglalást adott ki a program tanácsadói hálózata tagjai összeférhetetlenségének egyes kérdéseiről. Az ügynökség és az alperes által aláírt 2007. március 29-ei keltezésű támogatási szerződés rögzítette, hogy a kedvezményezett köteles a vele munkaviszonyban, valamint a feladatellátásra irányuló egyéb tartós jogviszonyban álló Tanácsadói Hálózat tagjaival kapcsolatban felmerült összeférhetetlenségi okról a támogatót haladéktalanul tájékoztatni, nyolc napon belül a szükséges intézkedéseket megtenni, a lehető legrövidebb időn belül az összeférhetetlenségi eljárást lefolytatni.
Az alperes ügyvezető igazgatója 2007 februárjában szóban, majd a február 22-ei keltezésű levelével írásban tájékoztatta a felperest a tanácsadói közreműködésével kapcsolatban felmerült összeférhetetlenség problémájáról. 2007. február 28-án az ügyvezető igazgató N. Község Önkormányzatának képviselő-testületét is megkereste jelezve a felperes nem főállású polgármesteri és tanácsadói közreműködői tevékenysége összeférhetetlenségét.
Az alperes ügyvezető igazgatója 2007. március 27-én folytatott egyeztetést a felperessel, amely keretében tájékoztatta a 2007. április 1-jei hatállyal kötendő támogatási szerződés tervezetéről, így arról, hogy a támogató milyen összeférhetetlenségi okok kiküszöbölését tartja szükségesnek a megállapodás megkötéséhez. Figyelmeztette a felperest, hogy amennyiben az összeférhetetlenségi okot 2007. április 3-áig nem szünteti meg, úgy a munkáltató kénytelen lesz a határozatlan idejű munkaviszonyt rendes felmondással megszüntetni, mert ennek hiányában a támogatási szerződés kikötéseinek megsértése miatt a támogató a szerződést felmondhatja.
A felperes 2007. április 3-án az ügyvezetővel közölte, hogy a választott tisztségéről nem szándékozik lemondani, a továbbiakban is ellátja N. község polgármesteri teendőit. A munkaviszonnyal kapcsolatos további intézkedések megtételét az ügynökség vezetőjére bízta.
Az alperes ezt követően 2007. április 26-án a felperes munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséről határozott, utalva az Mt. 89. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakra.
A felperes a keresetében a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítását kérte eredeti munkakörbe történő visszahelyezésének mellőzésével.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Álláspontja szerint az összeférhetetlenség kérdését a felek már a munkaszerződés megkötésekor vizsgálták, a felperes alkalmazását kizáró okok azonban ekkor még nem merültek fel. A 2006. évi helyi önkormányzati választásokat megelőzően ismét felmerült a térségi tanácsadó közreműködés és az egyes választott tisztségek összeférhetetlenségének kérdése. A térségi tanácsadói hálózat fenntartását a támogató finanszírozta, a támogatási szerződésen alapuló jogviszony fenntartása, annak zavartalansága az alperes működését alapvetően meghatározta.
Az alperesnek az összeférhetetlenségre vonatkozó szerződéses feltételeket is teljesítenie kellett, ennek jegyében köteles volt egyeztetni a felperessel. A munkavállaló átlátta az ügynökség működésének finanszírozási hátterét, és ismerte a támogatási szerződésben foglaltakat. Az összeférhetetlenség kiküszöbölése az alperes szerződéses kötelezettsége volt, az, hogy a támogató megalapozott jogi érvek mentén fogalmazta-e meg ezen szerződéses elvárását, másodlagos.
A támogatási szerződés az összeférhetetlenségi okok megszüntetését írta elő a kedvezményezett számára, ez a körülmény mint a munkáltató működésével összefüggő ok, megalapozza a rendes felmondást.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felmondási okokat a munkajogban kevés kivétellel törvény nem határozza meg, és a munkaszerződésbe, vagy más megállapodásba foglaltaknak sem lehet taxatív jelleget tulajdonítani. A munkáltató bármely, valós tényeken alapuló, a saját szervezetével, működésével, gazdálkodásával, illetve a munkavállaló munkájával, magatartásával, képességeivel összefüggő okok miatt élhet a felmondás jogával.
A felperes a munkaszerződés megkötésekor tudomásul vette, hogy az alperes a működését kizárólag az ügynökség támogatásából finanszírozza. Ehhez képest nem meggyőző azon érvelése, miszerint az ő munkaviszonya nem függhetett külső személy szándékától és magatartásától.
A támogató és a támogatott közötti finanszírozási szerződés tartalma munkajogi szempontból nem közömbös annyiban, hogy annak nem lehetnek az alperes munkavállalóira kiható jogszabályba, vagy jó erkölcsbe ütköző kitételei. Az ügynökség és az alperes nem állapodhattak volna meg olyan finanszírozási feltételekben, amelyek közvetlenül, vagy áttételesen sértették volna a munkajog általános és különös kogens szabályait, vagy a sarkalatos polgári, jogi, alkotmányos jogelveket. Téves azonban azon feltevés, hogy a perbeli szerződést ilyen okok miatt érvénytelennek (semmisnek), és az arra alapított, illetve azzal összefüggésben kiadott felmondást "következményesen" jogellenesnek lehetne tekinteni.
Az a körülmény, hogy a munkavállaló felvételekor, a felperes munkaszerződésének megkötésekor az ügynökség még nem támasztott különös követelményeket, és ezt a szigorítást időközben vezette be, önmagában nem sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét, ugyanis senkit, de a közpénzeket kezelő intézményeket különösen nem lehet elzárni attól a lehetőségtől, hogy a közélet tisztasága és az átláthatóság védelmére újabb intézkedéseket, vagy legalább kísérleteket tegyenek.
A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet "megváltoztatására", és az alperes kereset szerinti marasztalására irányult.
A felperes álláspontja szerint az Mt. 8. § és 13. §-aiba ütközik a másodfokú bíróság azon álláspontja, miszerint jogszerű, hogy a munkabérét, illetve a munkaviszonyát az alperes harmadik személy teljesítésétől, illetve harmadik személlyel kötött szerződés tartalmától teszi függővé. Az alperes az Ü.-vel kötött szerződéssel jogszabályi hatáskört vont el, hiszen a polgármesteri tisztségnek a munkaviszonnyal kapcsolatos összeférhetetlensége abba a körbe tartozik, amelynek szabályozása a felperesen kívülálló felek szerződésével nem, kizárólag jogszabály útján lehetséges.
A harmadik féllel kötött polgári jogi szerződés - mivel annak létrejötte a felek akaratán múlik - nem tekinthető olyan objektív oknak, amely alapot adhat a rendes felmondásra. Tény, hogy az érintett szerződés összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozásának kezdeményezője az Ü. volt, azonban az alperes azt szabad akaratából aláírta, következésképpen az összeférhetetlenséget az Ü.-vel egyező akarattal ő maga keletkeztette a felperessel szemben, tudva, hogy erre jogszabályból fakadó kötelezettsége nincs.
A további felülvizsgálati érvelés szerint az 1990. évi LXV. törvény 10. § m) pontja alapján a polgármester összeférhetetlenségéről szóló döntés nem ruházható át képviselő-testület hatásköréből.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság BH 2000.465. számú eseti döntésére is. Ennek alapján jelen esetben amennyiben a munkáltató harmadik személlyel kötött szerződése indokot szolgáltathat a rendes felmondásra, a munkáltató önmagát mentesítheti a munkaviszony rendes felmondásához szükséges objektív ok igazolása alól.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálhatta felül, és a felülvizsgálati eljárásban új tényre sem lehetett hivatkozni [Pp. 275. § (2) bekezdés].
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint az Ü. Hatósága a 2007. évi támogatási szerződést már úgy fogalmazta meg, hogy abban összeférhetetlenségi okokat is rögzített. Kikötötte, hogy ilyen ok - egyebek mellett - a nem főállású polgármesteri tisztség betöltése. A támogató azt is előírta, hogy amennyiben az összeférhetetlenségi ok megszüntetésére nem kerül sor, a munkáltató köteles a munkaviszonyt rendes felmondással megszüntetni.
Helytállóan mutatott rá a másodfokú bíróság, hogy a felperes már a munkaszerződés megkötésekor tudomásul vette, hogy az alperes a működését (ezáltal az ő foglalkoztatását) kizárólag az ügynökség által finanszírozza. Fentiekből az is következik, hogy a foglalkoztatás feltételei körében a támogató előírásait az alperesnek érvényre kellett juttatnia, de ebből az Mt. 8. § és Mt. 13. §-aiban foglaltak megsértése nem állapítható meg.
Az összeférhetetlenségi szabályok kezdeményezője nem vitásan az Ü. volt, az általa megkövetelt előírások hiányában azonban az alperes a munkavállalóinak foglalkoztatását fedezet hiányában nem tudta volna biztosítani. A szerződés aláírásakor az alperes elfogadta a támogató kikötéseit, ez jogellenes magatartásnak nem tekinthető.
Alaptalanul hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. §-ának (1) bekezdés m) pontjában foglaltakra, amely értelmében a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés. Ezen jogszabály akkor alkalmazható, ha az önkormányzat tartja szükségesnek a polgármester összeférhetetlenségének vizsgálatát, a jelen esetben azonban nem ez történt.
A munkáltató előírhatta, hogy olyan személlyel nem kívánja a munkaviszonyt fenntartani, aki egyéb tevékenysége folytán a saját működésére kihatóan összeférhetetlennek minősül, és a felperes részére felajánlotta a választás lehetőségét. Mivel a felperes a tiszteletdíjas polgármesteri tisztségéhez ragaszkodott, az alperes jogszerűen szüntette meg a munkaviszonyát az Mt. 89. § (1) és (3) bekezdés alapján a munkáltató működésével összefüggő ok címén.
Megalapozatlanul hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében a BH 2000.465. számú eseti döntésre is, mivel az a perbelihez képest más tényálláson, és más jogszabályon alapul.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.907/2009.)